Drasztikusan visszaesett az ingatlan-adásvételi szerződések száma az elmúlt fél évben Romániában, viszont az egekbe szökött lakásárak a kereslet visszaesése ellenére is állják a sarat, nagyjából szinten maradtak. Kolozsváron végre csökkenést jegyeztek.
Erdély és a Partium valamennyi városára jellemző trenddé vált, hogy ahol bezárnak egy nagy múltú gyárat, hamarosan új lakónegyedek nőnek ki a földből. Nincs ez másként Brassóban sem.
Míg a bérbeadásnál alap, hogy – főként az egyetemi központokban – a tanév kezdete előtt pörög jobban a piac, kevesen gondolnák, hogy a lakáseladásnak is van szezonja. Márpedig van, mint ahogy a földterületek értékesítésének is megvan a maga idénye.
Az alkotmánybíróság asztalára került az energiaár-plafon, egészen pontosan a szolgáltatók által a számlák kiállításakor alkalmazott legmagasabb árakat rögzítő jogszabály, miután több szolgáltató is vitatja az intézkedést.
Az idei első hat hónapban 34,5 százalékkal több környezetkímélő járművet helyeztek forgalomba, mint előző év azonos időszakában, a piaci részesedésük pedig 21,9 százalékra nőtt – derül ki az APIA hétfőn közölt összesítéséből.
Idén júniusban 44 419 ingatlant adtak el Romániában, 12 780-nal kevesebbet mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
A jelek szerint ismét lemondanak a román hatóságok az először az 1970-es években kiötlött, azóta időnként el-el-, majd fel-felmerülő energetikai óriásberuházásról, melyet a Kolozsvártól 30 kilométerre található Tarnica-tónál akartak megvalósítani.
Ugyan az előző hónaphoz viszonyítva csak enyhén drágultak az albérletek júniusban a nagyobb romániai városokban, a tavalyi év hatodik hónapjához képest már látványosnak mondható az áremelkedés üteme. Nő ugyanakkor a megtekintett hirdetések száma is.
Az áramtermelő-fogyasztók számának örvendetes megugrásával párhuzamosan gyarapodnak a sajnálatos problémák is – fogalmazták meg szakemberek az Energia Világtanács romániai bizottsága által szervezett, a prosumerek előretörését elemző konferencián.
Amint azt néhány nappal ezelőtt beharangoztuk, megkezdődött a legnagyobb román energiavállalat, a Hidroelectrica kisebbségi részvénycsomagjának tőzsdére vitele, július 4-éig tart a részvényjegyzési időszak a kis- és intézményi befektetők számára.
A fekete-tengeri Neptun Deep földgázmező kitermelésének elindításával Románia döntő lépést tesz az energiafüggetlenség felé – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Folyamatosan nő a hazai villamosenergia-hálózatra csatlakozott termelő-fogyasztók (prosumerek) száma, amely április végére meghaladta a 63 ezret – nyilatkozta szerdán az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) elnöke.
A Hidroelectrica részvénykibocsátása Románia, sőt a régió valaha volt legnagyobb tőzsdei bevezetése lesz, ami globális viszonylatban is az egyik legjelentősebbnek ígérkezik – jelentette ki Adrian Tănase, a bukaresti értéktőzsde igazgatója.
Alig két perc alatt kimerült hétfőn a Zöld ház program keretében a délnyugati régió megyéinek elkülönített 174,3 millió lejes keret – közölte a Környezetvédelmi Alap (AFM).
Régóta téma az Európai Unióban a rengeteg háztartásban használt fali gázkazán „letekerése” valamilyen formában: az új egyéni hőközpontok beszerelésének tiltása, a régiek fokozatos kivezetése, megadóztatása.
Az év eleje óta mintegy 1,3 millió ukrán menekült kapott munkát az uniós tagállamokban, bár nyelvi akadályok és a szakképesítés elismerésének hiánya miatt sokan a képzettségi szintjük alatti munkakörben dolgoznak – számolt be Nicolas Schmit uniós biztos.
Szükségesek és jól fognak a napelemes Zöld házhoz hasonló állami programok, ám az energiapolitikáknak nem a szerencsére kellene épülniük – jelentette ki egy konferencián Dumitru Chisăliţă, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Elfogadta kedden a szenátus azt a törvénytervezetet, amelyik lehetőséget ad a nyolcévesnél kisebb gyermeket nevelő szülőknek arra, hogy havonta négy napot otthonról dolgozhassanak. A tervezetet a képviselőház vitatja meg döntő kamaraként.
Látogatottsági adatok