Fotó: Pixabay.com
Szükségesek és jól fognak a napelemes Zöld házhoz hasonló állami programok, ám az energiapolitikálnak nem a szerencsére kellene épülniük – jelentette ki egy konferencián Dumitru Chisăliţă, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
2023. június 02., 09:542023. június 02., 09:54
A földgáz-, villamosenergia- és hidrogéniparban, illetve energiatakarékossági megoldások terén jártas szakembereket tömörítő civil szervezet vezetője szerint
A Wall-street.ro portál által idézett szakember jelezte, a környezetvédelmi minisztérium honlapján mintegy 12 projekt fut, amelyek a lakosságot, cégeket, hatóságokat célozzák a zöldberuházások támogatásával.
„Mindezek szívesen látottak, de véleményen szerint nem túl hasznos a minisztérium szintjén elindított formájuk. Jelenleg szerencsejáték zajlik, azaz belépek egy alkalmazásba, és kapok egy »sorsjegyet«: vagy nyerek, vagy nem. Szerintem az energiapolitikák túlmutatnak a sorsjegyeken: nem a szerencsére kellene alapoznunk, hanem a lehetőségekre, a szükségletekre, bizonyos kritikus elemekre. Hiszen sokan csak azért jelentkeznek, mert valamit ingyen adnak: a románok rajonganak azért, hogy sorban állhassanak valamiért, ami ingyen van, akár szükségük van rá, akár nem – ha ingyen adják, ő miért ne részesüljön belőle?!” – vázolta Dumitru Chisăliţă.
„A megújuló energiát akkor használod, ha maximálisan hatékony körülményeket teremtesz. Nem telepítesz roskadozó viskóra. Ha valaki pénzt ad, jelen esetben az állam, azaz mi mindannyian, akkor nem kéne kidobni az ablakon. Aggodalomra ad okot, hogy hatástalan programok révén gyakorlatilag pénzt dobunk ki a megtermelt energia egy részének elfecsérlése miatt, még akkor is, ha zöld – figyelmeztetett a szakember. – A másik probléma a hasznosság:
Az Intelligens Energia Egyesület elnöke hozzátette, úgy dobják piacra ezeket a „sorsjegyeket”, hogy közben nincsenek biztosítva a minimális háttérfeltételek sem: például nincs elég kétirányú villanyóra, mely nélkülözhetetlen az országos hálózatra visszatápláló (on-grid) napelemrendszerek beüzemeléséhez.
– mondta Chisăliţă. Aki feltette a kérdést: mi történik majd, amikor több millió termelő-fogyasztónk lesz. Ugyanis marad még szintén több millió, szerényebb anyagi hátterű fogyasztó, akiknek majd állniuk kell a hagyományos rendszerből részben vagy teljesen kilépők által már nem fizetett díjszabásokat is. „Csöbörből vödörbe esünk” – összegzett az egyesület elnöke.
Mint ismeretes, éppen zajlik az áramfejlesztő napelemes rendszerek telepítésére állami támogatást nyújtó Zöld ház program idei kiírása, amelyet óriási érdeklődés övez: az új lebonyolítás szerint a pályázók régiójuk szerint, sorra jelentkezhetnek online, és az eddig „lefutott” három térségben egyaránt percek alatt kimerült a keret.
Csaknem 14 ezer személy iratkozott fel hétfőn az északkeleti régió megyéiből a Zöld ház program keretében nyújtott támogatásra, a régió számára elkülönített keret öt perc alatt kimerült – közölte a Környezetvédelmi Alap (AFM).
A délkeleti fejlesztési régióból (Brăila, Buzău, Konstanca, Galac, Vrancea és Tulcea megye) június 9. és 13. között fogadják a pályázatokat, a 212,4 millió lejes keret kimerüléséig. A 280,9 millió lejes költségvetéssel rendelkező dél-munténiai régió (Argeş, Călăraşi, Dâmboviţa, Giurgiu, Ialomiţa, Prahova és Teleorman megye) június 14. és 16. között pályázhat.
A délnyugati fejlesztési régióban (Dolj, Gorj, Mehedinţi, Olt és Vâlcea megye) élők június 19. és 21. között nyújthatják be igényléseiket, összesen 174,3 millió lejre pályázhatnak.
Az egyházközségek június 27. és 29. között pályázhatnak valamennyi régióban, a számukra elkülönített keret 17,5 millió lej. A kedvezményezettek 20 ezer lejes támogatásban részesülnek, amelyhez 2000 lejes önrészre van szükség. A Zöld ház program költségvetése 1,75 milliárd lej, a pályázati keretből több mint 87 ezer házra kerülhet napelem.
Nagy az ösztökélés, lelkesedés manapság a napelemek beszerelése terén. Ezzel együtt a beruházáson elgondolkodó, az online világban informálódni próbáló, tudatlan kíváncsiskodó megriadhat.
Nem meglepő ma már senkinek sem, hogy milyen hatalmas különbségek vannak az Európa különböző országaiban regisztrált nettó átlagkeresetek között – egy friss elemzés is azt mutatja: az észak- és nyugat-európai országokban a legmagasabb a nettó átlagbér.
A romániai foglalkoztatottak létszáma 7,697 milliót tett ki tavaly, közülük 11,9 százalék a mezőgazdaságban dolgozott – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mivel továbbra sem sikerült lezárnia új repülőgépe bejegyzését, kénytelen tovább halasztani brassói és nagyszebeni járatainak elindítását a Fly Lili.
Idén májusban áprilishoz képest 99 lejjel (1,9 százalékkal) 5118 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). Tavaly májushoz viszonyítva 12,7 százalékkal nőtt a nettó átlagkereset Romániában.
A fiatal gazdák letelepedését támogató uniós pályázati kiírásra beérkezett 5640 kérés közül az AFIR 3500 pályázatot támogat. A pályázat nyertesei számára elkezdődött a hetvenezer eurós támogatási összeg 75 százalékának előlegként történő kifizetése.
Felújítják a Temesvár–Szeged-vasútvonalat: a román kormány csütörtökön jóváhagyta a két város közötti vasúti összeköttetés helyreállításáról szóló, Magyarországgal kötött egyezményt.
A májusi 5,12 százalékról júniusban 4,94 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Megérte hétfőn csoportosan „beteget jelenteni” a Tarom román légitársaság pilótáinak: a cég vezetésével folytatott tárgyalásokat követően 1500 euróval – mintegy 7460 lej – nő a fizetésük.
Az idei első negyedévben 8049 lej volt a romániai háztartások átlagjövedelme és 3210 lej az egy főre jutó bevétel; ez 7,3, illetve 7 százalékos növekedést jelent 2023 utolsó negyedévéhez képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Elbocsátja alkalmazottainak 10 százalékát a legnagyobb román informatikai cég, az UiPath – jelentette be a vállalat kedden.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás