Fotó: Pixabay.com
Szükségesek és jól fognak a napelemes Zöld házhoz hasonló állami programok, ám az energiapolitikálnak nem a szerencsére kellene épülniük – jelentette ki egy konferencián Dumitru Chisăliţă, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
2023. június 02., 09:542023. június 02., 09:54
A földgáz-, villamosenergia- és hidrogéniparban, illetve energiatakarékossági megoldások terén jártas szakembereket tömörítő civil szervezet vezetője szerint
A Wall-street.ro portál által idézett szakember jelezte, a környezetvédelmi minisztérium honlapján mintegy 12 projekt fut, amelyek a lakosságot, cégeket, hatóságokat célozzák a zöldberuházások támogatásával.
„Mindezek szívesen látottak, de véleményen szerint nem túl hasznos a minisztérium szintjén elindított formájuk. Jelenleg szerencsejáték zajlik, azaz belépek egy alkalmazásba, és kapok egy »sorsjegyet«: vagy nyerek, vagy nem. Szerintem az energiapolitikák túlmutatnak a sorsjegyeken: nem a szerencsére kellene alapoznunk, hanem a lehetőségekre, a szükségletekre, bizonyos kritikus elemekre. Hiszen sokan csak azért jelentkeznek, mert valamit ingyen adnak: a románok rajonganak azért, hogy sorban állhassanak valamiért, ami ingyen van, akár szükségük van rá, akár nem – ha ingyen adják, ő miért ne részesüljön belőle?!” – vázolta Dumitru Chisăliţă.
„A megújuló energiát akkor használod, ha maximálisan hatékony körülményeket teremtesz. Nem telepítesz roskadozó viskóra. Ha valaki pénzt ad, jelen esetben az állam, azaz mi mindannyian, akkor nem kéne kidobni az ablakon. Aggodalomra ad okot, hogy hatástalan programok révén gyakorlatilag pénzt dobunk ki a megtermelt energia egy részének elfecsérlése miatt, még akkor is, ha zöld – figyelmeztetett a szakember. – A másik probléma a hasznosság:
Az Intelligens Energia Egyesület elnöke hozzátette, úgy dobják piacra ezeket a „sorsjegyeket”, hogy közben nincsenek biztosítva a minimális háttérfeltételek sem: például nincs elég kétirányú villanyóra, mely nélkülözhetetlen az országos hálózatra visszatápláló (on-grid) napelemrendszerek beüzemeléséhez.
– mondta Chisăliţă. Aki feltette a kérdést: mi történik majd, amikor több millió termelő-fogyasztónk lesz. Ugyanis marad még szintén több millió, szerényebb anyagi hátterű fogyasztó, akiknek majd állniuk kell a hagyományos rendszerből részben vagy teljesen kilépők által már nem fizetett díjszabásokat is. „Csöbörből vödörbe esünk” – összegzett az egyesület elnöke.
Mint ismeretes, éppen zajlik az áramfejlesztő napelemes rendszerek telepítésére állami támogatást nyújtó Zöld ház program idei kiírása, amelyet óriási érdeklődés övez: az új lebonyolítás szerint a pályázók régiójuk szerint, sorra jelentkezhetnek online, és az eddig „lefutott” három térségben egyaránt percek alatt kimerült a keret.
Csaknem 14 ezer személy iratkozott fel hétfőn az északkeleti régió megyéiből a Zöld ház program keretében nyújtott támogatásra, a régió számára elkülönített keret öt perc alatt kimerült – közölte a Környezetvédelmi Alap (AFM).
A délkeleti fejlesztési régióból (Brăila, Buzău, Konstanca, Galac, Vrancea és Tulcea megye) június 9. és 13. között fogadják a pályázatokat, a 212,4 millió lejes keret kimerüléséig. A 280,9 millió lejes költségvetéssel rendelkező dél-munténiai régió (Argeş, Călăraşi, Dâmboviţa, Giurgiu, Ialomiţa, Prahova és Teleorman megye) június 14. és 16. között pályázhat.
A délnyugati fejlesztési régióban (Dolj, Gorj, Mehedinţi, Olt és Vâlcea megye) élők június 19. és 21. között nyújthatják be igényléseiket, összesen 174,3 millió lejre pályázhatnak.
Az egyházközségek június 27. és 29. között pályázhatnak valamennyi régióban, a számukra elkülönített keret 17,5 millió lej. A kedvezményezettek 20 ezer lejes támogatásban részesülnek, amelyhez 2000 lejes önrészre van szükség. A Zöld ház program költségvetése 1,75 milliárd lej, a pályázati keretből több mint 87 ezer házra kerülhet napelem.
Nagy az ösztökélés, lelkesedés manapság a napelemek beszerelése terén. Ezzel együtt a beruházáson elgondolkodó, az online világban informálódni próbáló, tudatlan kíváncsiskodó megriadhat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás