Árszaglászás. Több erdélyi városban kicsivel kevesebbe kerülnek a lakások
Fotó: Haáz Vince
Drasztikusan visszaesett az ingatlan-adásvételi szerződések száma az elmúlt fél évben Romániában, viszont az egekbe szökött lakásárak a kereslet visszaesése ellenére is állják a sarat, nagyjából szinten maradtak. Ugyanakkor az ingatlanpiac „fellegvárában”, Kolozsváron végre csökkenést jegyeztek, akárcsak több más erdélyi városban. Szakértők szerint a pandémia és az ukrajnai háború, az energiaválság negatív hatásainak még ellenálló árnövekedést végül az inflációnak sikerült megzaboláznia.
2023. július 18., 09:362023. július 18., 09:36
Az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI) adatai szerint 2023 első felében 281 573 ingatlan (panellakás, ház, földterület együttvéve) cserélt gazdát Romániában, ami 59 500-zal kevesebb, mint a tavalyi év első hat hónapjában jegyzett szám, tehát a visszaesés 17,44 százalékos. Bár a csökkenés jelentős, a kereslet alább hagyása egyelőre nem helyezett akkora nyomást a lakásárakra, hogy utóbbiak is számottevő mértékben visszaessenek – olvasható a Blitz ingatlanközvetítő iroda elemzésében.
Az év első felének ingatlanpiaci történéseit górcső alá vevő, az Economedia.ro portál által idézett jelentés szerint hiába nem voltak már annyira kapósak a lakások, a tulajdonosok egyelőre nem nagyon engedtek az általuk induláskor kért árból.
Szintén visszaesést mértek Nagyszebenben (-0,92%), Aradon (-1,63), Nagyváradon (-6,06) és Marosvásárhelyen (-6,73%). Ugyanakkor a szintén jelentős ingatlanpiaci mozgásokat produkáló Temesváron tovább drágultak a lakások (+0,43%), akárcsak például Gyulafehérváron (+2,74) vagy Besztercén (+0,3). Bukarestben szintén emelkedtek az árak (+3,19).
Eközben Brassó előretörése a visszaesés idején is kimutatható: az év első hat hónapjában Bukarest (46 406 adásvétel) és Ilfov megye (16 166) után Brassó megyében (15 346) cserélt gazdát szám szerint a legtöbb ingatlan az ANCPI adatai szerint, utánuk Temes (12 642), Konstanca (12 509) és Kolozs megye (12 494) következik.
A Blitz elemzésében egyébként kiemelik: az adásvételek visszaesése összefüggésben áll a bankkölcsönös szerződések visszaszorulásával. „Az ingatlanár-növekedések, illetve a kamatemelések kevesebb hiteles vásárlást eredményeztek: a jelzálogos szerződések száma 2023 első hat hónapjában 111 676 volt, ami 18,47 százalékos visszaesés a megelőző év hasonló időszakához képest. Látható a kapcsolat a 17,44 százalékkal visszaesett adásvételek, illetve a nagyjából ugyanekkora arányban csökkent bankhiteles szerződések között. Az idei fél évben a tranzakciók csupán 39 százaléka valósult meg jelzáloghitel segítségével” – olvasható a jelentésben.
Fotó: Haáz Vince
Eközben az is hozzájárult a megvalósított üzletek visszaeséséhez, hogy eleve kevesebb új lakást adtak használatba: az első negyedévben 15 329-et, 578-cal kevesebbet, mint egy évvel korábban (-3,63%). Az év első öt hónapjában kiadott lakóház-építkezési engedélyek száma (14 122) jóval jelentősebb, 24,5%-os visszaesést tükröz.
Még akkor is, ha az albérletárak „próbálták” tartani a lépést: Kolozsváron például – ahol a legnagyobb, hónapról hónapra érzékelhető növekedést jegyezték – év elején még 441 eurós havi átlagárat regisztráltak, most meg már 505-öt.
Kolozsváron 36, Temesváron 25, Bukarestben 22 százalékkal csökkent a lakáseladások száma az idei év első négy hónapjában a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva.
Az ingatlanközvetítő szakembereinek számításai szerint, nagy átlagban számolva, jelenleg egy 35 négyzetméteres, 55 ezer eurót érő egyszobás lakás bankkölcsönös – 15 százalékos előleget feltételező, tehát önrészt, saját beruházást is igénylő – megvásárlásának havi törlesztőrészlete 1975 lej lehet, miközben ugyanazt a lakást olyan 400 euróért, 1980 lejért lehetne kiadni. Ugyanakkor a mindenkori piacmozgások ismeretében most az feltételezhető, hogy a 15 százalékos önrész olyan 11 éven belül megtérülne.
Miközben a vásárlók azon töprengenek, vegyenek-e vagy sem, az ingatlanfejlesztők megakadt projektekkel, építőanyagár-növekedéssel küzdenek. A vevők és vásárlók ezen kapcsolatdinamikája kevesebb adásvételt eredményezett, csak helyenként csökkenő árakkal” – áll a Blitz elemzésében.
Egyébként egyes szakértők még a pandémia alatt előre jelezték: a nagy keresletet, vásárlási étvágyat a koronavírus-járvány nem fogja számottevően befolyásolni, ami így is történt, aztán az ukrajnai háború, az energiaválság sem ingatta meg alapjaiban a piacot. Viszont a közben alattomosan mindent „behálózó” infláció mostanra olyan drágává tette a mindennapi életet, hogy ténylegesen egyre kevesebben mernek rengeteg pénzt kiadni – legyen szó örökölt vagy megtakarított, már meglévő, nagyobb összegről, de főleg a hosszú távú eladósodottsággal járó jelzáloghitelről.
Ugyanakkor érdekes kitekintést, felülnézetet adnak az uniós adatok, melyek szerint Románia – számunkra bármennyire hihetetlen számokkal is dobálóznak egyes nagyvárosokban – a sereghajtók között szerepel a lakásárak 2010 óta tapasztalt drágulását tekintve.
Százalékban megadott árnövekedés országonként 2010 óta: a lila oszlopok a lakásárakat, a kékek az albérletárakat jelzik
Fotó: Eurostat
Ugyanis az Eurostat nemrég kiadott statisztikái szerint
Minden bizonnyal az „ellentmondások országa” jelzőben keresendő a magyarázat, hiszen miközben egyes térségek rohamosan fejlődnek, „felszívják” a munkaerőt, az ország jelentős része – főleg vidéken – gyakorlatilag lassacskán kiürül, ott pedig alig van értéke egy-egy ingatlannak.
Ugyan az előző hónaphoz viszonyítva csak enyhén drágultak az albérletek júniusban a nagyobb romániai városokban, a tavalyi év hatodik hónapjához képest már látványosnak mondható az áremelkedés üteme. Nő ugyanakkor a megtekintett hirdetések száma is.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
szóljon hozzá!