Árszaglászás. Több erdélyi városban kicsivel kevesebbe kerülnek a lakások
Fotó: Haáz Vince
Drasztikusan visszaesett az ingatlan-adásvételi szerződések száma az elmúlt fél évben Romániában, viszont az egekbe szökött lakásárak a kereslet visszaesése ellenére is állják a sarat, nagyjából szinten maradtak. Ugyanakkor az ingatlanpiac „fellegvárában”, Kolozsváron végre csökkenést jegyeztek, akárcsak több más erdélyi városban. Szakértők szerint a pandémia és az ukrajnai háború, az energiaválság negatív hatásainak még ellenálló árnövekedést végül az inflációnak sikerült megzaboláznia.
2023. július 18., 09:362023. július 18., 09:36
Az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI) adatai szerint 2023 első felében 281 573 ingatlan (panellakás, ház, földterület együttvéve) cserélt gazdát Romániában, ami 59 500-zal kevesebb, mint a tavalyi év első hat hónapjában jegyzett szám, tehát a visszaesés 17,44 százalékos. Bár a csökkenés jelentős, a kereslet alább hagyása egyelőre nem helyezett akkora nyomást a lakásárakra, hogy utóbbiak is számottevő mértékben visszaessenek – olvasható a Blitz ingatlanközvetítő iroda elemzésében.
Az év első felének ingatlanpiaci történéseit górcső alá vevő, az Economedia.ro portál által idézett jelentés szerint hiába nem voltak már annyira kapósak a lakások, a tulajdonosok egyelőre nem nagyon engedtek az általuk induláskor kért árból.
Szintén visszaesést mértek Nagyszebenben (-0,92%), Aradon (-1,63), Nagyváradon (-6,06) és Marosvásárhelyen (-6,73%). Ugyanakkor a szintén jelentős ingatlanpiaci mozgásokat produkáló Temesváron tovább drágultak a lakások (+0,43%), akárcsak például Gyulafehérváron (+2,74) vagy Besztercén (+0,3). Bukarestben szintén emelkedtek az árak (+3,19).
Eközben Brassó előretörése a visszaesés idején is kimutatható: az év első hat hónapjában Bukarest (46 406 adásvétel) és Ilfov megye (16 166) után Brassó megyében (15 346) cserélt gazdát szám szerint a legtöbb ingatlan az ANCPI adatai szerint, utánuk Temes (12 642), Konstanca (12 509) és Kolozs megye (12 494) következik.
A Blitz elemzésében egyébként kiemelik: az adásvételek visszaesése összefüggésben áll a bankkölcsönös szerződések visszaszorulásával. „Az ingatlanár-növekedések, illetve a kamatemelések kevesebb hiteles vásárlást eredményeztek: a jelzálogos szerződések száma 2023 első hat hónapjában 111 676 volt, ami 18,47 százalékos visszaesés a megelőző év hasonló időszakához képest. Látható a kapcsolat a 17,44 százalékkal visszaesett adásvételek, illetve a nagyjából ugyanekkora arányban csökkent bankhiteles szerződések között. Az idei fél évben a tranzakciók csupán 39 százaléka valósult meg jelzáloghitel segítségével” – olvasható a jelentésben.
Fotó: Haáz Vince
Eközben az is hozzájárult a megvalósított üzletek visszaeséséhez, hogy eleve kevesebb új lakást adtak használatba: az első negyedévben 15 329-et, 578-cal kevesebbet, mint egy évvel korábban (-3,63%). Az év első öt hónapjában kiadott lakóház-építkezési engedélyek száma (14 122) jóval jelentősebb, 24,5%-os visszaesést tükröz.
Még akkor is, ha az albérletárak „próbálták” tartani a lépést: Kolozsváron például – ahol a legnagyobb, hónapról hónapra érzékelhető növekedést jegyezték – év elején még 441 eurós havi átlagárat regisztráltak, most meg már 505-öt.
Kolozsváron 36, Temesváron 25, Bukarestben 22 százalékkal csökkent a lakáseladások száma az idei év első négy hónapjában a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva.
Az ingatlanközvetítő szakembereinek számításai szerint, nagy átlagban számolva, jelenleg egy 35 négyzetméteres, 55 ezer eurót érő egyszobás lakás bankkölcsönös – 15 százalékos előleget feltételező, tehát önrészt, saját beruházást is igénylő – megvásárlásának havi törlesztőrészlete 1975 lej lehet, miközben ugyanazt a lakást olyan 400 euróért, 1980 lejért lehetne kiadni. Ugyanakkor a mindenkori piacmozgások ismeretében most az feltételezhető, hogy a 15 százalékos önrész olyan 11 éven belül megtérülne.
Miközben a vásárlók azon töprengenek, vegyenek-e vagy sem, az ingatlanfejlesztők megakadt projektekkel, építőanyagár-növekedéssel küzdenek. A vevők és vásárlók ezen kapcsolatdinamikája kevesebb adásvételt eredményezett, csak helyenként csökkenő árakkal” – áll a Blitz elemzésében.
Egyébként egyes szakértők még a pandémia alatt előre jelezték: a nagy keresletet, vásárlási étvágyat a koronavírus-járvány nem fogja számottevően befolyásolni, ami így is történt, aztán az ukrajnai háború, az energiaválság sem ingatta meg alapjaiban a piacot. Viszont a közben alattomosan mindent „behálózó” infláció mostanra olyan drágává tette a mindennapi életet, hogy ténylegesen egyre kevesebben mernek rengeteg pénzt kiadni – legyen szó örökölt vagy megtakarított, már meglévő, nagyobb összegről, de főleg a hosszú távú eladósodottsággal járó jelzáloghitelről.
Ugyanakkor érdekes kitekintést, felülnézetet adnak az uniós adatok, melyek szerint Románia – számunkra bármennyire hihetetlen számokkal is dobálóznak egyes nagyvárosokban – a sereghajtók között szerepel a lakásárak 2010 óta tapasztalt drágulását tekintve.
Százalékban megadott árnövekedés országonként 2010 óta: a lila oszlopok a lakásárakat, a kékek az albérletárakat jelzik
Fotó: Eurostat
Ugyanis az Eurostat nemrég kiadott statisztikái szerint
Minden bizonnyal az „ellentmondások országa” jelzőben keresendő a magyarázat, hiszen miközben egyes térségek rohamosan fejlődnek, „felszívják” a munkaerőt, az ország jelentős része – főleg vidéken – gyakorlatilag lassacskán kiürül, ott pedig alig van értéke egy-egy ingatlannak.
Ugyan az előző hónaphoz viszonyítva csak enyhén drágultak az albérletek júniusban a nagyobb romániai városokban, a tavalyi év hatodik hónapjához képest már látványosnak mondható az áremelkedés üteme. Nő ugyanakkor a megtekintett hirdetések száma is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az idei első félévben Románia 1,25 millió tonna kőolaj-egyenérték (toe) nyersolajat termelt, 103 200 toe-vel (7,6 százalékkal) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
Idén ősztől 20 százalékkal több előlegfizetésben részesülnek az uniós alapokból a 27 tagországban tevékenykedő gazdák, erről az Európai Bizottság döntött.
Románia egyre feljebb kerül az európai üzemanyagárak rangsorában a jövedéki adó és az áfa emelése után, különösen a gázolaj esetében.
Egy nappal azután, hogy a legolcsóbb áramszolgáltató, a Hidroelectrica bejelentette, az ellátási ár emelkedése várható, Románia legnagyobb áramtermelője cáfol, és azt állítja, hogy nem fontolgat semmilyen áremelést.
Huszonnégy óra alatt több mint 600 önéletrajzot töltöttek fel a gazdasági minisztérium honlapjára az állami vállalatoknál vezetői pozíciók iránt érdeklődő szakemberek – közölte pénteken a szaktárca.
A PNRR-be foglalt beruházások egy részének a felfüggesztése gazdaságilag kockázatos és politikailag problematikus, ugyanakkor gyengíti Románia brüsszeli tárgyalási pozícióját – figyelmeztetett pénteken az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint adottak a feltételek ahhoz, hogy a kormánykoalíció jövő héten felelősséget vállaljon a parlamentben a második deficitcsökkentő intézkedéscsomagért.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!