Még nincs földrengés az ingatlanpiacon, de valóban repedeznek az óriási „lakásárfalak”

Árszaglászás. Több erdélyi városban kicsivel kevesebbe kerülnek a lakások •  Fotó: Haáz Vince

Árszaglászás. Több erdélyi városban kicsivel kevesebbe kerülnek a lakások

Fotó: Haáz Vince

Drasztikusan visszaesett az ingatlan-adásvételi szerződések száma az elmúlt fél évben Romániában, viszont az egekbe szökött lakásárak a kereslet visszaesése ellenére is állják a sarat, nagyjából szinten maradtak. Ugyanakkor az ingatlanpiac „fellegvárában”, Kolozsváron végre csökkenést jegyeztek, akárcsak több más erdélyi városban. Szakértők szerint a pandémia és az ukrajnai háború, az energiaválság negatív hatásainak még ellenálló árnövekedést végül az inflációnak sikerült megzaboláznia.

Páva Adorján

2023. július 18., 09:362023. július 18., 09:36

Az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI) adatai szerint 2023 első felében 281 573 ingatlan (panellakás, ház, földterület együttvéve) cserélt gazdát Romániában, ami 59 500-zal kevesebb, mint a tavalyi év első hat hónapjában jegyzett szám, tehát a visszaesés 17,44 százalékos. Bár a csökkenés jelentős, a kereslet alább hagyása egyelőre nem helyezett akkora nyomást a lakásárakra, hogy utóbbiak is számottevő mértékben visszaessenek – olvasható a Blitz ingatlanközvetítő iroda elemzésében.

Az év első felének ingatlanpiaci történéseit górcső alá vevő, az Economedia.ro portál által idézett jelentés szerint hiába nem voltak már annyira kapósak a lakások, a tulajdonosok egyelőre nem nagyon engedtek az általuk induláskor kért árból.

Ugyanakkor Erdély ingatlanpiaci „zászlóvivői” közül Kolozsváron csökkenést jegyeztek: az ingatlanközvetítő platform saját adatai szerint a kincses városban 2022 végéhez képest átlagosan 1,81 százalékkal csökkentek az eladók által kért árak, míg Brassóban 0,52-vel.

Szintén visszaesést mértek Nagyszebenben (-0,92%), Aradon (-1,63), Nagyváradon (-6,06) és Marosvásárhelyen (-6,73%). Ugyanakkor a szintén jelentős ingatlanpiaci mozgásokat produkáló Temesváron tovább drágultak a lakások (+0,43%), akárcsak például Gyulafehérváron (+2,74) vagy Besztercén (+0,3). Bukarestben szintén emelkedtek az árak (+3,19).

Eközben Brassó előretörése a visszaesés idején is kimutatható: az év első hat hónapjában Bukarest (46 406 adásvétel) és Ilfov megye (16 166) után Brassó megyében (15 346) cserélt gazdát szám szerint a legtöbb ingatlan az ANCPI adatai szerint, utánuk Temes (12 642), Konstanca (12 509) és Kolozs megye (12 494) következik.

A Blitz elemzésében egyébként kiemelik: az adásvételek visszaesése összefüggésben áll a bankkölcsönös szerződések visszaszorulásával. „Az ingatlanár-növekedések, illetve a kamatemelések kevesebb hiteles vásárlást eredményeztek: a jelzálogos szerződések száma 2023 első hat hónapjában 111 676 volt, ami 18,47 százalékos visszaesés a megelőző év hasonló időszakához képest. Látható a kapcsolat a 17,44 százalékkal visszaesett adásvételek, illetve a nagyjából ugyanekkora arányban csökkent bankhiteles szerződések között. Az idei fél évben a tranzakciók csupán 39 százaléka valósult meg jelzáloghitel segítségével” – olvasható a jelentésben.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Eközben az is hozzájárult a megvalósított üzletek visszaeséséhez, hogy eleve kevesebb új lakást adtak használatba: az első negyedévben 15 329-et, 578-cal kevesebbet, mint egy évvel korábban (-3,63%). Az év első öt hónapjában kiadott lakóház-építkezési engedélyek száma (14 122) jóval jelentősebb, 24,5%-os visszaesést tükröz.

Ugyanakkor ingatlanpiaci szakértők szerint míg egy évvel ezelőtt még megérte bankhitellel lakást vásárolni, hogy majd a törlesztőrészletet bérbeadásból fedezze a tulajdonos, manapság már nem annyira éri meg a jelentősen megdrágult változó kamatozású hitelek miatt.

Még akkor is, ha az albérletárak „próbálták” tartani a lépést: Kolozsváron például – ahol a legnagyobb, hónapról hónapra érzékelhető növekedést jegyezték – év elején még 441 eurós havi átlagárat regisztráltak, most meg már 505-öt.

korábban írtuk

Inog az egekbe szökött lakásárak tornya: jelentősen csökkent az eladások száma, erősödik a lakhatási válság
Inog az egekbe szökött lakásárak tornya: jelentősen csökkent az eladások száma, erősödik a lakhatási válság

Kolozsváron 36, Temesváron 25, Bukarestben 22 százalékkal csökkent a lakáseladások száma az idei év első négy hónapjában a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva.

Az ingatlanközvetítő szakembereinek számításai szerint, nagy átlagban számolva, jelenleg egy 35 négyzetméteres, 55 ezer eurót érő egyszobás lakás bankkölcsönös – 15 százalékos előleget feltételező, tehát önrészt, saját beruházást is igénylő – megvásárlásának havi törlesztőrészlete 1975 lej lehet, miközben ugyanazt a lakást olyan 400 euróért, 1980 lejért lehetne kiadni. Ugyanakkor a mindenkori piacmozgások ismeretében most az feltételezhető, hogy a 15 százalékos önrész olyan 11 éven belül megtérülne.

Idézet
Következtetésképpen, bár az ingatlankínálat visszaesett 2023-ban, a kereslet is csökkent, mégpedig a megnövekedett hitelköltségek miatt.

Miközben a vásárlók azon töprengenek, vegyenek-e vagy sem, az ingatlanfejlesztők megakadt projektekkel, építőanyagár-növekedéssel küzdenek. A vevők és vásárlók ezen kapcsolatdinamikája kevesebb adásvételt eredményezett, csak helyenként csökkenő árakkal” – áll a Blitz elemzésében.

Egyébként egyes szakértők még a pandémia alatt előre jelezték: a nagy keresletet, vásárlási étvágyat a koronavírus-járvány nem fogja számottevően befolyásolni, ami így is történt, aztán az ukrajnai háború, az energiaválság sem ingatta meg alapjaiban a piacot. Viszont a közben alattomosan mindent „behálózó” infláció mostanra olyan drágává tette a mindennapi életet, hogy ténylegesen egyre kevesebben mernek rengeteg pénzt kiadni – legyen szó örökölt vagy megtakarított, már meglévő, nagyobb összegről, de főleg a hosszú távú eladósodottsággal járó jelzáloghitelről.

Ugyanakkor érdekes kitekintést, felülnézetet adnak az uniós adatok, melyek szerint Románia – számunkra bármennyire hihetetlen számokkal is dobálóznak egyes nagyvárosokban – a sereghajtók között szerepel a lakásárak 2010 óta tapasztalt drágulását tekintve.

Százalékban megadott árnövekedés országonként 2010 óta: a lila oszlopok a lakásárakat, a kékek az albérletárakat jelzik •  Fotó: Eurostat Galéria

Százalékban megadott árnövekedés országonként 2010 óta: a lila oszlopok a lakásárakat, a kékek az albérletárakat jelzik

Fotó: Eurostat

Ugyanis az Eurostat nemrég kiadott statisztikái szerint

miközben az éllovas Észtországban 200, a második helyezett Magyarországon pedig 180 százalékkal többe kerül most egy lakás, mint 13 évvel ezelőtt – az Unióban átlagosan 46 százalékos értéknövekedést jegyeztek –, Románia a 25 százalékos vonal alatt található.

Minden bizonnyal az „ellentmondások országa” jelzőben keresendő a magyarázat, hiszen miközben egyes térségek rohamosan fejlődnek, „felszívják” a munkaerőt, az ország jelentős része – főleg vidéken – gyakorlatilag lassacskán kiürül, ott pedig alig van értéke egy-egy ingatlannak.

korábban írtuk

Drágítják az albérleteket a piaci viszonyok: júniusban is enyhén nőtt a bérleti díj, az éves áremelkedés 12 százalékos
Drágítják az albérleteket a piaci viszonyok: júniusban is enyhén nőtt a bérleti díj, az éves áremelkedés 12 százalékos

Ugyan az előző hónaphoz viszonyítva csak enyhén drágultak az albérletek júniusban a nagyobb romániai városokban, a tavalyi év hatodik hónapjához képest már látványosnak mondható az áremelkedés üteme. Nő ugyanakkor a megtekintett hirdetések száma is.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 19., hétfő

Az árfolyam és a kamatok csökkenését hozta Nicuşor Dan győzelme

A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.

Az árfolyam és a kamatok csökkenését hozta Nicuşor Dan győzelme
2025. május 19., hétfő

Kevesebb cég vált fizetésképtelenné, mint egy éve

Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).

Kevesebb cég vált fizetésképtelenné, mint egy éve
2025. május 16., péntek

Románia exportálni is akarja Erdélyben gyártott katonai drónjait a gazdasági miniszter szerint

Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.

Románia exportálni is akarja Erdélyben gyártott katonai drónjait a gazdasági miniszter szerint
2025. május 15., csütörtök

Befékezett a román gazdaság: elmarad a várttól a GDP növekedésének üteme

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.

Befékezett a román gazdaság: elmarad a várttól a GDP növekedésének üteme
2025. május 15., csütörtök

Több mint 300 lejjel nőtt márciusban a nettó átlagbér

Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Több mint 300 lejjel nőtt márciusban a nettó átlagbér
2025. május 14., szerda

33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben

Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).

33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben
2025. május 14., szerda

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról a lej gyengülése miatt

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról a lej gyengülése miatt
2025. május 14., szerda

Nem akar csökkenni a deficit, gyors cselekvésre kényszerül az új kormány elemzők szerint

Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.

Nem akar csökkenni a deficit, gyors cselekvésre kényszerül az új kormány elemzők szerint
2025. május 14., szerda

Tojásból lesz a csoda – Németh Csaba élelmiszermérnök a magyar élelmiszeripar sikertörténetéről (VIDEÓ)

Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.

Tojásból lesz a csoda – Németh Csaba élelmiszermérnök a magyar élelmiszeripar sikertörténetéről (VIDEÓ)
2025. május 13., kedd

Alapélelmiszerek: jót tett az árréskorlátozás a miniszter szerint

Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.

Alapélelmiszerek: jót tett az árréskorlátozás a miniszter szerint