Fotó: Ccr.ro
Az alkotmánybíróság asztalára került az energiaár-plafon, egészen pontosan a szolgáltatók által a számlák kiállításakor alkalmazott legmagasabb árakat rögzítő jogszabály, miután több szolgáltató is vitatja az intézkedést, amely a jelenlegi állás szerint 2025 márciusáig hatályban marad. Ráadásul az állam lassan rendezi a tartozásait, a késedelmek már több mint egy évet is meghaladnak, ami jelentős pénzforgalmi problémákat okoz az energiavállalatoknak.
2023. július 12., 21:292023. július 12., 21:29
A taláros testület jogorvoslatára váró panaszokra a román gazdasági sajtó irányította rá szerdán a figyelmet. A Wall-street.ro gazdasági portál azt írja, jelenleg nem kevesebb mint 29 ügy van az alkotmánybíróság előtt a 2021/118-as sürgősségi kormányrendelet kapcsán, amely a 2022/27-es sürgősségi kormányrendelet megjelenéséig rendelkezett az ársapkáról, és a jelenleg hatályban levő utóbbi is a talárosok elé került. Míg a régi rendeletet az Enel Energie, az Enel Energie Muntenia és a Gaz Vest Arad támadta meg, addig a még hatályban lévő új rendeletet az E.on Energie.
A Profit.ro pénzügyi portál értesülései szerint az E.on Energie egy, a végrehajtó hatalom ellen tavaly novemberben indított közigazgatási perben érte el, hogy az alkotmánybírósághoz forduljanak. A szolgáltató a két rendelet több rendelkezését is támadja, és
Fotó: Facebook/e.on
Márpedig nem kis veszteségről beszélhetünk az E.on Energie esetében: a pénzügyminisztériumhoz eljuttatott számadatok szerint a vállalat 2022-ben közel 359 millió lejes veszteséggel zárt a több mint 14 milliárd lejes összbevétel mellett. A Profit.ro által idézett forrás azonban nem részletezi az E.on Energie által kért kompenzáció pontos összegét.
A szolgáltatóban amúgy közvetve, az E.on Románia Kft.-n keresztül 68,18 százalékos részesedése van a német E.on csoportnak, a fennmaradó 31,82 százalékos tőkét az energiaügyi minisztérium birtokolja.
hanem az energia- és gázszolgáltatóknak nyújtott kompenzáció meghatározásának módjára. A „súlyozott átlagár”, amely alapján kiszámítják azt az összeget, amelyet az állam a szolgáltatóknak ad, sérti meglátásuk szerint a visszamenőleges hatály elvét.
Egyszerűen fogalmazva, a szolgáltató egy bizonyos áron vásárol energiát vagy gázt a termelőktől, majd a felső határ miatt általában alacsonyabb áron adja el a fogyasztóknak. Az állam vállalta, hogy fedezi ezt a különbséget, de az általa alkalmazott számítási mechanizmus a szolgáltató álláspontja szerint alkotmányellenes lehet, ami miatt kártérítést várnak.
Fotó: Székelyhon
A Romániai Energiaszolgáltatók Egyesületének (AFEER) adatai szerint 2022 májusa volt az utolsó hónap, amelyre teljes mértékben megkapták az államtól az árkülönbözetet.
Az elszámolások megkésése pedig komoly pénzforgalmi problémákat okoz a szolgáltatóknak. Nekik ugyanis előre meghatározott határidőre kell fizetniük a termelőknek, a szállítóknak, az elosztóknak stb., miközben a kiszámlázott árból engedményt kell adniuk. A szolgáltatók így már többször is arra figyelmeztettek, hogy ha az állam nem fedezi a kieső összegeket, több vállalat is csődbe mehet.
egyrészt az extraprofitadó révén, másrészt a nagy szolgáltatóknál lévő állami részesedésnek köszönhetően. Az AFEER számításai szerint ez az összeg 2022-re több mint 46 milliárd lejre rúg, ami pedig több mint háromszorosa annak az összegnek, amit arra az évre a szolgáltatóknak fizetnie kell az ársapka miatt.
Az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) legfrissebb mérlege szerint amúgy 2023 áprilisának végéig az intézmény csaknem 17 milliárd lej értékben ellenőrzött és küldött el elszámolásra a szolgáltatóktól beérkezett kéréseket.
Három országspecifikus ajánlást fogalmazott meg Románia számára az Európai Bizottság (EB) szerdán ismertetett tavaszi gazdasági csomagjában.
Megállapodás született a villanyáram áráról a román kormánykoalíció szerdai ülésén – állítják egybehangzóan bukaresti sajtóorgánumok.
Tavaly az Európai Unióban tízből egy ember (a lakosság 9,5 százaléka) nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon – ez az arány 1,2 százalékponttal magasabb a 2022-ben jegyzettnél.
Nem meglepő ma már senkinek sem, hogy milyen hatalmas különbségek vannak az Európa különböző országaiban regisztrált nettó átlagkeresetek között – egy friss elemzés is azt mutatja: az észak- és nyugat-európai országokban a legmagasabb a nettó átlagbér.
A romániai foglalkoztatottak létszáma 7,697 milliót tett ki tavaly, közülük 11,9 százalék a mezőgazdaságban dolgozott – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mivel továbbra sem sikerült lezárnia új repülőgépe bejegyzését, kénytelen tovább halasztani brassói és nagyszebeni járatainak elindítását a Fly Lili.
Idén májusban áprilishoz képest 99 lejjel (1,9 százalékkal) 5118 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). Tavaly májushoz viszonyítva 12,7 százalékkal nőtt a nettó átlagkereset Romániában.
A fiatal gazdák letelepedését támogató uniós pályázati kiírásra beérkezett 5640 kérés közül az AFIR 3500 pályázatot támogat. A pályázat nyertesei számára elkezdődött a hetvenezer eurós támogatási összeg 75 százalékának előlegként történő kifizetése.
Felújítják a Temesvár–Szeged-vasútvonalat: a román kormány csütörtökön jóváhagyta a két város közötti vasúti összeköttetés helyreállításáról szóló, Magyarországgal kötött egyezményt.
A májusi 5,12 százalékról júniusban 4,94 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Megérte hétfőn csoportosan „beteget jelenteni” a Tarom román légitársaság pilótáinak: a cég vezetésével folytatott tárgyalásokat követően 1500 euróval – mintegy 7460 lej – nő a fizetésük.
Az idei első negyedévben 8049 lej volt a romániai háztartások átlagjövedelme és 3210 lej az egy főre jutó bevétel; ez 7,3, illetve 7 százalékos növekedést jelent 2023 utolsó negyedévéhez képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!