Fotó: Ccr.ro
Az alkotmánybíróság asztalára került az energiaár-plafon, egészen pontosan a szolgáltatók által a számlák kiállításakor alkalmazott legmagasabb árakat rögzítő jogszabály, miután több szolgáltató is vitatja az intézkedést, amely a jelenlegi állás szerint 2025 márciusáig hatályban marad. Ráadásul az állam lassan rendezi a tartozásait, a késedelmek már több mint egy évet is meghaladnak, ami jelentős pénzforgalmi problémákat okoz az energiavállalatoknak.
2023. július 12., 21:292023. július 12., 21:29
A taláros testület jogorvoslatára váró panaszokra a román gazdasági sajtó irányította rá szerdán a figyelmet. A Wall-street.ro gazdasági portál azt írja, jelenleg nem kevesebb mint 29 ügy van az alkotmánybíróság előtt a 2021/118-as sürgősségi kormányrendelet kapcsán, amely a 2022/27-es sürgősségi kormányrendelet megjelenéséig rendelkezett az ársapkáról, és a jelenleg hatályban levő utóbbi is a talárosok elé került. Míg a régi rendeletet az Enel Energie, az Enel Energie Muntenia és a Gaz Vest Arad támadta meg, addig a még hatályban lévő új rendeletet az E.on Energie.
A Profit.ro pénzügyi portál értesülései szerint az E.on Energie egy, a végrehajtó hatalom ellen tavaly novemberben indított közigazgatási perben érte el, hogy az alkotmánybírósághoz forduljanak. A szolgáltató a két rendelet több rendelkezését is támadja, és
Fotó: Facebook/e.on
Márpedig nem kis veszteségről beszélhetünk az E.on Energie esetében: a pénzügyminisztériumhoz eljuttatott számadatok szerint a vállalat 2022-ben közel 359 millió lejes veszteséggel zárt a több mint 14 milliárd lejes összbevétel mellett. A Profit.ro által idézett forrás azonban nem részletezi az E.on Energie által kért kompenzáció pontos összegét.
A szolgáltatóban amúgy közvetve, az E.on Románia Kft.-n keresztül 68,18 százalékos részesedése van a német E.on csoportnak, a fennmaradó 31,82 százalékos tőkét az energiaügyi minisztérium birtokolja.
hanem az energia- és gázszolgáltatóknak nyújtott kompenzáció meghatározásának módjára. A „súlyozott átlagár”, amely alapján kiszámítják azt az összeget, amelyet az állam a szolgáltatóknak ad, sérti meglátásuk szerint a visszamenőleges hatály elvét.
Egyszerűen fogalmazva, a szolgáltató egy bizonyos áron vásárol energiát vagy gázt a termelőktől, majd a felső határ miatt általában alacsonyabb áron adja el a fogyasztóknak. Az állam vállalta, hogy fedezi ezt a különbséget, de az általa alkalmazott számítási mechanizmus a szolgáltató álláspontja szerint alkotmányellenes lehet, ami miatt kártérítést várnak.
Fotó: Székelyhon
A Romániai Energiaszolgáltatók Egyesületének (AFEER) adatai szerint 2022 májusa volt az utolsó hónap, amelyre teljes mértékben megkapták az államtól az árkülönbözetet.
Az elszámolások megkésése pedig komoly pénzforgalmi problémákat okoz a szolgáltatóknak. Nekik ugyanis előre meghatározott határidőre kell fizetniük a termelőknek, a szállítóknak, az elosztóknak stb., miközben a kiszámlázott árból engedményt kell adniuk. A szolgáltatók így már többször is arra figyelmeztettek, hogy ha az állam nem fedezi a kieső összegeket, több vállalat is csődbe mehet.
egyrészt az extraprofitadó révén, másrészt a nagy szolgáltatóknál lévő állami részesedésnek köszönhetően. Az AFEER számításai szerint ez az összeg 2022-re több mint 46 milliárd lejre rúg, ami pedig több mint háromszorosa annak az összegnek, amit arra az évre a szolgáltatóknak fizetnie kell az ársapka miatt.
Az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) legfrissebb mérlege szerint amúgy 2023 áprilisának végéig az intézmény csaknem 17 milliárd lej értékben ellenőrzött és küldött el elszámolásra a szolgáltatóktól beérkezett kéréseket.
Három országspecifikus ajánlást fogalmazott meg Románia számára az Európai Bizottság (EB) szerdán ismertetett tavaszi gazdasági csomagjában.
Megállapodás született a villanyáram áráról a román kormánykoalíció szerdai ülésén – állítják egybehangzóan bukaresti sajtóorgánumok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Az Egyesült Államok a jelenleg tervezettnél „jóval nagyobb” mértékű vámokat vethet ki az Európai Unióra és Kanadára, ha közösen próbálnak fellépni az amerikai vámok ellen – közölte Donald Trump amerikai elnök a saját közösségi oldalán csütörtökön.
Beruházási és Fejlesztési Bank (Banca de Investiții si Dezvoltare – BID) néven megkezdte működését az új román állami bank.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!