Minden idők legnagyobb kelet-európai kibocsátásának ígérkezik a Hidroelectrica részvényeinek tőzsdére vitele

•  Fotó: Rostás Szabolcs

Fotó: Rostás Szabolcs

A Hidroelectrica részvénykibocsátása Románia, sőt a régió valaha volt legnagyobb tőzsdei bevezetése lesz, ami globális viszonylatban is az egyik legjelentősebbnek ígérkezik – harangozta be a romániai és a nemzetközi üzleti világ által egyaránt érdeklődéssel várt tranzakciót hétfőn Adrian Tănase, a bukaresti értéktőzsde (BVB) vezérigazgatója.

Rostás Szabolcs

2023. június 19., 20:342023. június 19., 20:34

2023. június 19., 20:412023. június 19., 20:41

Tănase szerint a társaság részvényeinek tőzsdére vitele gazdasági szempontból a következő időszak legfontosabb eseménye lesz az ország számára. A Románia legnagyobb energetikai vállalatának számító, 182 vízerőművet és nyolc különböző telepen elhelyezett, 108 megawattóra kapacitású napelemparkot működtető társaság június 9-én hozta nyilvánosságra a kárpótlási alap (Fondul Proprietatea) ama szándékát, hogy piacra dobja kisebbségi részvénycsomagját.

A Hidroelectrica 80,06 százalékban állami tulajdonban van, míg 19,94 százalékos részesedést a Franklin Templeton által kezelt alap tudhat magáénak.

A nyilvános részvénykibocsátás (IPO) legkésőbb júliusban várható, ugyanakkor kissé megakasztotta a folyamatot a román balliberális koalíció „vetésforgójának” elhúzódása, a május 26. helyett csupán a múlt héten végrehajtott miniszterelnök-csere. Miközben az állami pénzügyi felügyelet (ASF) még nem hagyta jóvá a részvénykibocsátás prospektusát, lapunk értesülései szerint ezen a héten fontos előrelépés történik a tőzsdei bevezetés folyamatában.

Az ügyletre rálátó forrásunk szerint óriási a Hidroelectrica részvényei iránti érdeklődés a piacon a társaság szándéknyilatkozatának bejelentése óta. Erről beszélt egyébként a napokban Virgil Popescu leköszönő energiaügyi miniszter is, aki szerint a tőzsdei bevezetés folyamata célegyenesbe jutott. „A spekulációknak elejét véve le kell szögeznem, hogy a román állam nem bocsát áruba semmit 80 százalékos csomagjából, csupán a kárpótlási alap, amely viszont a teljes részesedését. Az IPO nem lehet kevesebb részvényei 15 százalékánál, mert így hagyta jóvá a részvényesek közgyűlése” – ismertette a részleteket Popescu, hozzátéve: az 56 milliárd lejre rúgó tőkével rendelkező Hidroelectrica értéke immár meghaladja az osztrák tulajdonban lévő OMV Petromét, és Románia legértékesebb társaságává lépett elő.

Nem véletlen egyébként, hogy a volt energiaügyi tárcavezető alsó határnak nevezte a 15 százalékot.

Az Európai Bizottság illetékesei – név nélkül – a Reuterst arról tájékoztatták, hogy Románia a számára a helyreállítási és rezilienciaterv keretében odaítélt mintegy 30 milliárd euró egy részét kockáztatja, ha a Hidroelectrica részvényeinek legkevesebb 15 százaléka nem kerül a tőzsdére. A hírügynökség úgy tudja, hogy a Franklin Templeton által kezelt kárpótlási alap 2,2 milliárd euróra becsüli a Hidroelectricában birtokolt részesedését, ugyanakkor az energiavállalat több mint 1 milliárd eurót remél az idei év legnagyobb európai IPO-jának ígérkező részvénykibocsátástól.

•  Fotó: Bukaresti Értéktőzsde Galéria

Fotó: Bukaresti Értéktőzsde

A Világgazdaság nemrég arról cikkezett, hogy a Hidroelectrica részvénykibocsátása minden idők legnagyobb kelet-európai kibocsátásának számítana, de a dobogó legfelsőbb fokára kerülne európai szinten is a megújuló energiában érdekelt vállalatok részvénykibocsátási örökranglistáján. Az eddigi csúcstartó a román piacon az Electrica IPO-ja, amely 604 millió dollárt vont be, a második helyen a Digi Communications szerepel, amely a részvénykibocsátása során 204 millió dollárt mozgatott meg.

Az összesen 6,3 gigawatt kapacitással bíró vízerőműveket működtető, a megújuló energiában érdekelt Hidroelectrica évente átlagosan 17 terawattóra energiát termel, ezáltal az ország elektromosenergia-szükségletének mintegy 30 százalékát fedezi. Az idei első negyedévben a társaság 3,272 milliárd lejes konszolidált bevételre tett szert 4 838 gigawattóra energia értékesítése révén. Az Economica.net pénzügyi-gazdasági portál ismertetése szerint a megavállalat 2023 első három hónapjában ajustat de 2,184 milliárd lejes EBITDÁ-t (kamat, nyereségadók és értékcsökkenés nélküli üzemi eredmény) és 1,723 milliárd lejes nettó nyereséget termelt a tavalyi év hasonló időszakában mutatott 1,702 milliárd lejes EBITDÁ-hoz és 1,287 milliárde lejes profithoz képest.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 15., csütörtök

Befékezett a román gazdaság: elmarad a várttól a GDP növekedésének üteme

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.

Befékezett a román gazdaság: elmarad a várttól a GDP növekedésének üteme
2025. május 15., csütörtök

Több mint 300 lejjel nőtt márciusban a nettó átlagbér

Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Több mint 300 lejjel nőtt márciusban a nettó átlagbér
2025. május 14., szerda

33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben

Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).

33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben
2025. május 14., szerda

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról a lej gyengülése miatt

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról a lej gyengülése miatt
2025. május 14., szerda

Nem akar csökkenni a deficit, gyors cselekvésre kényszerül az új kormány elemzők szerint

Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.

Nem akar csökkenni a deficit, gyors cselekvésre kényszerül az új kormány elemzők szerint
2025. május 14., szerda

Tojásból lesz a csoda – Németh Csaba élelmiszermérnök a magyar élelmiszeripar sikertörténetéről (VIDEÓ)

Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.

Tojásból lesz a csoda – Németh Csaba élelmiszermérnök a magyar élelmiszeripar sikertörténetéről (VIDEÓ)
2025. május 13., kedd

Alapélelmiszerek: jót tett az árréskorlátozás a miniszter szerint

Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.

Alapélelmiszerek: jót tett az árréskorlátozás a miniszter szerint
2025. május 13., kedd

A múlt heti sokkhatás után tovább erősödött a lej az euróhoz mérten, csökkent a ROBOR is

Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.

A múlt heti sokkhatás után tovább erősödött a lej az euróhoz mérten, csökkent a ROBOR is
2025. május 13., kedd

Tánczos: június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból

Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.

Tánczos: június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból
2025. május 13., kedd

Adóemeléshez vezethet a költségvetési válság Ilie Bolojan szerint

Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.

Adóemeléshez vezethet a költségvetési válság Ilie Bolojan szerint