Fotó: Rostás Szabolcs
A Hidroelectrica részvénykibocsátása Románia, sőt a régió valaha volt legnagyobb tőzsdei bevezetése lesz, ami globális viszonylatban is az egyik legjelentősebbnek ígérkezik – harangozta be a romániai és a nemzetközi üzleti világ által egyaránt érdeklődéssel várt tranzakciót hétfőn Adrian Tănase, a bukaresti értéktőzsde (BVB) vezérigazgatója.
2023. június 19., 20:342023. június 19., 20:34
2023. június 19., 20:412023. június 19., 20:41
Tănase szerint a társaság részvényeinek tőzsdére vitele gazdasági szempontból a következő időszak legfontosabb eseménye lesz az ország számára. A Románia legnagyobb energetikai vállalatának számító, 182 vízerőművet és nyolc különböző telepen elhelyezett, 108 megawattóra kapacitású napelemparkot működtető társaság június 9-én hozta nyilvánosságra a kárpótlási alap (Fondul Proprietatea) ama szándékát, hogy piacra dobja kisebbségi részvénycsomagját.
A nyilvános részvénykibocsátás (IPO) legkésőbb júliusban várható, ugyanakkor kissé megakasztotta a folyamatot a román balliberális koalíció „vetésforgójának” elhúzódása, a május 26. helyett csupán a múlt héten végrehajtott miniszterelnök-csere. Miközben az állami pénzügyi felügyelet (ASF) még nem hagyta jóvá a részvénykibocsátás prospektusát, lapunk értesülései szerint ezen a héten fontos előrelépés történik a tőzsdei bevezetés folyamatában.
Az ügyletre rálátó forrásunk szerint óriási a Hidroelectrica részvényei iránti érdeklődés a piacon a társaság szándéknyilatkozatának bejelentése óta. Erről beszélt egyébként a napokban Virgil Popescu leköszönő energiaügyi miniszter is, aki szerint a tőzsdei bevezetés folyamata célegyenesbe jutott. „A spekulációknak elejét véve le kell szögeznem, hogy a román állam nem bocsát áruba semmit 80 százalékos csomagjából, csupán a kárpótlási alap, amely viszont a teljes részesedését. Az IPO nem lehet kevesebb részvényei 15 százalékánál, mert így hagyta jóvá a részvényesek közgyűlése” – ismertette a részleteket Popescu, hozzátéve: az 56 milliárd lejre rúgó tőkével rendelkező Hidroelectrica értéke immár meghaladja az osztrák tulajdonban lévő OMV Petromét, és Románia legértékesebb társaságává lépett elő.
Az Európai Bizottság illetékesei – név nélkül – a Reuterst arról tájékoztatták, hogy Románia a számára a helyreállítási és rezilienciaterv keretében odaítélt mintegy 30 milliárd euró egy részét kockáztatja, ha a Hidroelectrica részvényeinek legkevesebb 15 százaléka nem kerül a tőzsdére. A hírügynökség úgy tudja, hogy a Franklin Templeton által kezelt kárpótlási alap 2,2 milliárd euróra becsüli a Hidroelectricában birtokolt részesedését, ugyanakkor az energiavállalat több mint 1 milliárd eurót remél az idei év legnagyobb európai IPO-jának ígérkező részvénykibocsátástól.
Fotó: Bukaresti Értéktőzsde
A Világgazdaság nemrég arról cikkezett, hogy a Hidroelectrica részvénykibocsátása minden idők legnagyobb kelet-európai kibocsátásának számítana, de a dobogó legfelsőbb fokára kerülne európai szinten is a megújuló energiában érdekelt vállalatok részvénykibocsátási örökranglistáján. Az eddigi csúcstartó a román piacon az Electrica IPO-ja, amely 604 millió dollárt vont be, a második helyen a Digi Communications szerepel, amely a részvénykibocsátása során 204 millió dollárt mozgatott meg.
Az összesen 6,3 gigawatt kapacitással bíró vízerőműveket működtető, a megújuló energiában érdekelt Hidroelectrica évente átlagosan 17 terawattóra energiát termel, ezáltal az ország elektromosenergia-szükségletének mintegy 30 százalékát fedezi. Az idei első negyedévben a társaság 3,272 milliárd lejes konszolidált bevételre tett szert 4 838 gigawattóra energia értékesítése révén. Az Economica.net pénzügyi-gazdasági portál ismertetése szerint a megavállalat 2023 első három hónapjában ajustat de 2,184 milliárd lejes EBITDÁ-t (kamat, nyereségadók és értékcsökkenés nélküli üzemi eredmény) és 1,723 milliárd lejes nettó nyereséget termelt a tavalyi év hasonló időszakában mutatott 1,702 milliárd lejes EBITDÁ-hoz és 1,287 milliárde lejes profithoz képest.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!