Leszerelés. Előbb-utóbb kiszorítják a lakásokból a károsanyag-kibocsátó egyéni gázkazánokat, de uniós és országos szinten is halogatják az erélyes fellépést
Fotó: Veres Nándor
Régóta téma az Európai Unióban a rengeteg háztartásban használt fali gázkazán „letekerése” valamilyen formában: az új egyéni hőközpontok beszerelésének tiltása, a régiek fokozatos kivezetése, megadóztatása. Az eleinte csupán klímacélokat, ám immár az energiafüggetlenségi törekvéseket is szolgáló tervek azonban alaposan megosztják a társadalmat, a tagországok döntéshozóit. Néhány határozat, irányelv-megfogalmazás már történt uniós szinten, azonban kérdéses ezek gyakorlatba ültetésének módja, ideje. Az új román kormány környezetvédelmi minisztere „alapos elemzést” ígért, amikor a „gázcirkók” kivezetési határidejéről kérdezték.
2023. június 16., 19:272023. június 16., 19:27
Az Európai Unió végső energiafogyasztásának 40 százalékáért, üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 36 százalékáért az épületek felelnek, így nem véletlen, hogy az ingatlanok fontos „csatamezők” a környezetvédelmi, légszennyezés elleni harcban. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) – még 2021-ben, tehát az ukrajnai háború kitörése előtt – egy 400 lépésből álló javaslattal állt elő, amelyek betartása „elengedhetetlen” ahhoz, hogy elérjük a 2015-ben 194 ország által aláírt párizsi klímaegyezmény céljait. Ezek ideális esetben az iparosodás előtti mértékhez képest 1,5 Celsius-fokban, de maximum 2 Celsius-fokban határozzák meg a globális átlaghőmérséklet-emelkedést. Ugyanakkor a század közepére el kellene érni az üvegházhatásúgáz-kibocsátások teljes semlegesítését.
Érdekesség egyébként, hogy a jelentés szerint az új benzin- és dízelüzemű autók gyártását és eladását világszerte 2035-re kellene felfüggeszteni – erről pedig már döntött is az Európai Bizottság.
A gázcirkók esetében is számos kezdeményezés történt már a kivezetés uniós szintű kötelezésére, ám konkrét jogszabály még nem született, egyelőre csupán közvetett módon próbálják kiszorítani a környezetszennyező berendezéseket. A Fit for 55 nevű uniós klíma-jogszabálycsomag révén – amely 2030-ra 55 százalékos kibocsátáscsökkentést céloz 1990-hez képest – növelnék az épületfelújítási célszámokat, hogy minden ingatlan megfeleljen a 2050-es klímasemlegességi követelményeknek. Ebben szerepel egy olyan kitétel, miszerint a tagállamok 2027 után nem ösztönözhetik kizárólag fosszilis tüzelővel üzemelő kazánok telepítését.
Ám az ukrajnai háború kitörése után az EU ismertette a REPowerEU nevű uniós energiafüggetlenedési tervet, amelyben két évvel, tehát 2025-re előrehozták az említett határidőt, 2029-től pedig véget vetnének ezek – tehát többek között a gázkazánok – forgalomba hozatalának is.
Szakértők szerint Brüsszel azért ódzkodik az egyértelmű központi tiltástól, mert a tagállamok nagyon eltérő energiamixekkel rendelkeznek, azaz egy drasztikus intézkedés rendkívül eltérő hatást gyakorolna egy-egy országra, nem lehetne mindenkire egyöntetűen érvényes.
A romániai Intelligens Energia Egyesület elnöke által nemrég közölt adatok szerint nyolc európai ország már intézkedett. Dániában 2013, Norvégiában 2017, Hollandiában 2018 óta nem lehet új épületeket földgázhálózatra kötni, Franciaországban tavalytól „nem fér bele” az új lakóházak károsanyag-kibocsátási maximumába a cirkó. Ausztriában 2024-től már nem lehet újakat telepíteni és régieket javítani, Németországban bizonyos, szintén jövő évtől érvényes célok teljesítése érdekében gyakorlatilag már tavaly óta nem lehet újakat beüzemelni. Belgiumban 2025-től nem szabad fosszilis tüzelőanyagot felhasználó hőközpontot beszerelni új ingatlanba, Nagy-Britanniában pedig két év múlva a gáz- és kőolajszármazékokkal működő berendezések lesznek kitiltva az új építésű otthonokból.
Fotó: Haáz Vince
Dumitru Chișăliță egyesületi elnök adatai szerint az EU-ban mintegy 65 millió gázkazán működik jelenleg, tehát nem lesz könnyű lemondani róluk, főleg a velejáró költségek miatt. És főleg Romániában, ahol az ingatlanok nagy része rosszul szigetelt: Chișăliță számításai szerint miközben egy jól beburkolt, 150 négyzetméteres ház esetében a leginkább ajánlott fűtési alternatíva, egy hőszivattyú beszerelése jelenleg mintegy 15 ezer euróba kerül, egy rosszul szigetelt ingatlan esetében már 25 ezer eurós befektetés kellene ahhoz, hogy a rendszer hatékonyan működjön.
Nullás energiaszámla – sokak vágya ez manapság. Amely bizony egybevág Európa nagy közös álmával, a klímasemlegességgel: a kettő között a megújuló energiaforrások képeznek hidat.
A bukaresti energiaügyi minisztérium adatai szerint a lakott otthonok mintegy harmada, azaz 2,5 millió háztartás van földgázra kötve Romániában (ezek mintegy tizede a rendkívül energiaigényes kályhákat használja fűtőeszközként), így bármilyen döntés sokakat érinthet.
Közös kazánt telepíthetnek majd, vagy rácsatlakozhatnak a városi távfűtési hálózatokra, amelyeket egy összehangolt cselekvési terv mentén kell korszerűsíteni, mindezzel jelentősen csökkentve az épületek károsanyag-kibocsátását.
Olyan intézkedéscsomagot készítünk elő, amely megtiltja az újonnan épülő tömbházakban a saját központi fűtés bevezetését – közölte pénteken Facebook-oldalán Tánczos Barna.
Az RMDSZ-es tárcavezető 2022 januárjában kissé finomított a bejelentésen, mondván: fokozatosan vezetik be a tiltást, hiszen sok, még „a régi módszerek” alapján készülő beruházás folyamatban van, visszamenőleges hatállyal pedig nem lehet alkalmazni a tiltást. Ugyanakkor megerősítette: törvénytervezetet készítenek elő, és majd eldől, hogy benyújtják a parlamentbe, vagy a kormány sürgősségi rendelettel foganatosítja.
Aztán 2022 júniusában, a 10 perc Bukarest című online tájékoztató műsor 42. adásában Tánczos már arról beszélt, „több szinten is félretájékoztatás zajlik” a klímaváltozás elleni harccal kapcsolatosan: „a rémhírekkel ellentétben nem tiltjuk be az egyéni hőközpontokat és a tűzifával való fűtést, és igyekszünk megfékezni azt az uniós tervet, amely a háztartásokra szén-dioxid-kibocsátási illetéket vetne ki, európai parlamenti képviselőink is a tervezet ellen szavaztak”.
Utóbbi intézkedést egyébként – az RMDSZ-es nem ellenére – még tavaly elfogadták az uniós döntéshozók.
Előbbiekkel ugyanis megfizettetik az úgynevezett szén-dioxid-kibocsátási bizonylatok árát, amelyeket az erőműveknek azért kell megvásárolniuk, mert üvegházhatású gázokat juttatnak a légkörbe. A gázcirkók tulajdonosai azonban eddig nem fizettek ilyen illetéket, mert elenyészőnek tekintették az egyenként vett károsanyag-kibocsátást.
Tánczos Barna tavaly decemberben úgy fogalmazott, az illetéket a tervek szerint 2027-től kell fizetni: mértéke még nem ismert, az elfogyasztott köbméterek száma után kell majd „adózniuk” a lakástulajdonosoknak, illetve a kis- és közepes vállalkozásoknak.
Egyre több elgondolkodtató információ lát napvilágot az Európai Unió átfogó és erőteljes „zöldítési programjáról”. A sokak szerint ideológiai fegyverként használt uniós környezetvédelemről Winkler Gyula európai parlamenti képviselőt faggattuk.
Mivel az RMDSZ-es miniszter mandátuma alatt nem alkalmazták a beígért, sokakat érintő tiltást, utódját, Mircea Fechet liberális politikust még kinevezése előtt szembesítették a kérdéssel: mit tervez e téren. Az eddig parlamenti képviselőként tevékenykedő illetékes jelezte, még nem döntöttek arról, mikortól „tűnnek el” a fali gázkazánok, de biztos benne, hogy hosszú távon egyre kevesebb ilyen berendezést használnak majd a nagyvárosokban.
– nyilatkozta Mircea Fechet.
Fotó: Gecse Noémi
Mint ismeretes, Kolozsvár nem vár az országos vagy uniós szintű döntésre: már elfogadták, hogy a hatnál több lakásból álló új társasházakban nem lehetnek fali (egyéni) gázkazánok, helyettük az építőknek házközponti, akár egy teljes új lakóparkot ellátó közös kazánt kell szerelniük, vagy pedig a távhőhálózatra kell kapcsolódniuk. Utóbbi jelentős, kétszáz millió eurós korszerűsítés előtt áll; a Szopor városrészbe tervezett, 250 hektáron elterülő új lakónegyedet is távfűtéssel látják el.
Viszont az ingatlanberuházók ódzkodnak a megoldástól: egyik érdekképviseletük szerint egy átlagos beruházást tekintve a házközponti kazánok mintegy 60 százalékkal többe kerülnek, mint az egyéni hőközpontok összesen. Ugyanakkor a szintén nekik „ajánlott”, úgynevezett kogenerációs erőművek telepítése (amelyek kapcsoltan áramot és hőt is termelnek a lakások számára) egy-egy lakóparkban mintegy 10 ezer euróval növelné egyetlen lakás árát.
Iparági lobbi
Az új, hagyományos gázkazánok üzembeállításának uniós tiltásával a cél az lenne, hogy a fűtésre használt energiát a megújulók által előállított villamos energia felé tereljék. Viszont az iparági lobbi szeretné elérni, hogy a hidrogént és a biogázokat használó kazánok továbbra is zöld jelzést kapjanak – számolt be nemrég a Portfolio.hu portál. A hidrogén és a biogáz ugyanis „menekülőutat” jelentene nekik: a jelenlegi infrastruktúra nagy részét – beleértve az elosztóhálózatokat és magukat a kazánokat is – úgy tudnák átalakítani, hogy a PB-gázról ezekre az energiaforrásokra váltsanak.
Ám szakértők egyre inkább úgy vélik, hogy a hidrogén drága mumusnak fog bizonyulni az otthoni fűtés szempontjából, mivel a gáz nem alkalmas a háztartási felhasználásra, és azt is valószínűtlennek tartják, hogy a bioüzemanyag-gyártást fel lehetne pörgetni annyira, hogy széleskörben elterjedt fűtőanyaggá váljon. A kritikusok szerint a vidéki otthonok szén-dioxid-mentesítésére irányuló erőfeszítéseknek a hőszivattyúkra kellene összpontosítaniuk, lévén ez a technológia már elérhető, miközben a biogázas kazánok még nem elterjedtek, nem is igazán vannak ebben az irányban kutatások – írta a Portfolio.
Az első negyedévben, a nyers adatok alapján 6,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában éves összevetésben – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Bár első hallásra jól hangzik a negatív áramár fogalma, a mélypontra süllyedt fogyasztás és a megújuló energia előretörésének együttes hatása óhatatlanul kedvezőtlenül érintheti a lakossági fogyasztókat is.
Az állami tulajdonban lévő Román Vasúttársaság személyszállító ágazata (CFR Călători) 2024-re 1,026 milliárd lejes veszteséget becsül, ami 464 százalékkal magasabb a 2023. december 31-i szintnél.
A Versenytanács jóváhagyta azt a tranzakciót, amelynek keretében az Intesa Sanpaolo, Olaszország legnagyobb bankja átveszi a First Bank Romániát – adta hírül kedden a Profit.ro gazdasági szakportál.
Stagnált az új autók piaca Romániában az év első négy hónapjában – közölte kedden a romániai autógyártók egyesülete (ACAROM).
Közel 3000 ukrán állampolgár talált munkát Romániában a háború kitörése óta az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) közvetítésével.
Idén április végén 4 748 274 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4274-gyel kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2248 lej volt – közölte vasárnap az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) közzétett adataiból.
Lassú emelkedésbe kezdtek a hónapokig mélyponton álló szalmás gabonafelvásárlási árak, de ennél látványosabb drágulás elé néz a két legkeresettebb olajos növény, a repce és a napraforgó.
Az Európai Bizottság 2024 végéig meghosszabbította az ukrajnai háború okozta válság miatt bajban levő mezőgazdasági farmoknak nyújtandó támogatást. Tizenöt tagállam viszont azt kéri, a kistermelőknek szánt de minimis támogatások összege megduplázódjon.
Nemigen túlóráznak a romániai alkalmazottak: amíg itt a 2 százalékot sem éri el azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik tavaly a rendes munkaidőn túl is dolgoztak, az éllovas országokban meghaladja a 10 százalékot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!