A világjárványban sikerült megmutatni, hogy amikor a barátainkon, szomszédunkon, ismeretlen embereken kell segíteni, az összefogásnak és a szolidaritásnak nincs nemzetisége – hangsúlyozza március 15-ei üzenetében Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Négy erdélyi, vagy Erdélyben született költő, író kapott József Attila-díjat a március 15-ei nemzeti ünnepen, amelynek alkalmából Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere művészeti kitüntetéseket ítélt oda.
A mostani, rendhagyó körülmények ellenére is „lélekben együtt emlékezve”, levélben köszöntötte a világ magyarságát Orbán Viktor „a magyar szabadság születésének napján” – tájékoztatta Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke hétfő reggel az MTI-t.
A békés együttélést, a közös jövő megalapozását, az ország fejlesztését hangsúlyozza március 15-ei üzenetében Florin Cîțu, Románia miniszterelnöke, aki szerint „a különbségek nem választanak el bennünket”, „egységesnek kell lennünk a sokszínűségben”.
A járványhelyzet még inkább megmutatta számunkra, hogy minden magyar számíthat az anyaországra, mi, magyarok pedig számíthatunk egymásra – mondta a Krónikának adott interjújában Potápi Árpád János. A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára arról is beszélt, hogy Magyarország kész
Nagy többséggel elutasította a bukaresti képviselőház szerdán az RMDSZ törvénytervezetét, amely március 15-ét a romániai magyar közösség ünnepévé nyilvánította volna. A nem magyar kisebbségi frakció tagjai közül egyedül a roma képviselő támogatta az előterjesztést, amelyet egyébként a jelenlegi jobbközé
Kedvezőtlenül véleményezte kedden a bukaresti képviselőház emberi jogi, vallási és kisebbségügyi szakbizottsága azt a törvénytervezetet, amely szerint a romániai magyar közösség ünnepnapjává nyilvánítanák március 15-ét.
Elhalasztotta szerdán a képviselőház annak az RMDSZ által benyújtott törvénytervezetnek a vitáját, amelynek értelmében a romániai magyar közösség ünnepnapjává nyilvánítanák március 15-ét. A javaslatot visszaküldték a szakbizottságba.
A bukaresti parlament emberi jogi, vallásügyi és nemzeti kisebbségi szakbizottsága elutasítóan véleményezte azt az RMDSZ által 2017-ben beterjesztett törvénytervezetet, amely március 15-ét a romániai magyarság hivatalos ünnepévé nyilvánítaná.
Ugyanazok az erők álltak a marosvásárhelyi 1990-es véres események hátterében, akik három hónappal korábban, 1989 decemberében a város főterén belelövettek a kommunista diktatúra ellen tüntető tömegbe – állítja Emil Târnăveanu.
Az 1989-es forradalom mámorában hirtelen fellángoló román–magyar barátság provokálta ki a kényszerpályára helyezett Szekuritátéból azt az ördögi tervet, amellyel – emberáldozatok árán – szétverték a két nép közötti bizalmat.
Miközben Marosvásárhelyen egyre feszültebbé vált a hangulat, 1990. március 17–18-án első kongresszusát rendezte a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ). Közvetlenül a kétnapos fórum előtt már robbant néhány magyarellenes „bomba”.
Petre Roman miniszterelnöki tisztséget töltött be az 1990. márciusi marosvásárhelyi események idején. A politikus 2018-ban kiadott emlékirataiban az egykori Jugoszláviában történtekhez vezető forgatókönyvet lát a történések mögött.
Egészen más értékeket képviseltek ugyan, mint azok, akik a marosvásárhelyi magyarellenes csatározást kirobbantották, bűntudatot éreztek azok a román értelmiségiek, akik a véres események idején, 1990 tavaszán éppen Budapesten tartózkodtak a magyar–román baráti találkozón.
Az emlékezés fontosságát hangsúlyozta a harminc éve az erdélyi Marosvásárhelyen történt – fekete márciusként elhíresült – magyarellenes események kapcsán Szili Katalin nemzetpolitikáért felelős miniszterelnöki megbízott, az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
Kelemen Hunor pénteken videóüzenetben ítélte el, hogy kereken harminc évvel a véres marosvásárhelyi összecsapások, a fekete március után sem lehet tudni, kinek az utasítására törtek rá a magyarokra.
Tőkés László szerint az erdélyi magyar közösség különösképpen elvárja, hogy Marosvásárhely fekete márciusa ügyében a román igazságszolgáltatás ne mérjen kettős mércével, hanem nemzetiségi diszkriminációtól mentesen szolgáltasson igazságot az egykori többségi agresszió elszenvedőinek.
Miközben Marosvásárhely magyar értelmisége naivan hitt a rügyező demokrácia értékeiben, a hatalmat 1989 decembere után fokozatosan magukhoz ragadó katona-, rendőr- és szekustisztek a „mélyből” taszították bele a várost a harminc évvel ezelőtti interetnikai konfliktusba.
Látogatottsági adatok