Fotó: Erdély Bálint Előd
A bukaresti parlament emberi jogi, vallásügyi és nemzeti kisebbségi szakbizottsága elutasítóan véleményezte azt az RMDSZ által 2017-ben beterjesztett törvénytervezetet, amely március 15-ét a romániai magyarság hivatalos ünnepévé nyilvánítaná.
2020. május 26., 19:102020. május 26., 19:10
2020. május 27., 10:552020. május 27., 10:55
A parlament alsóházának honlapján elérhető jelentés szerint a grémium többségi szavazással hozta meg a döntést, miszerint a plénumnak a tervezet elutasítását javasolják. Korábban a jogi bizottság is hasonló álláspontra helyezkedett. Benkő Erika, az RMDSZ szakbizottsági tagja az MTI-nek kedden elmondta, a 15 fős bizottságban csak hárman támogatták a törvényjavaslatot: az RMDSZ két képviselője mellett a török kisebbség képviselője szavazott a tervezet mellett, a többi román honatya ellene voksolt vagy tartózkodott.
Mint ismeretes, az államfő Erdély eladásával vádolta meg az ellenzéki és a parlamentben többséggel rendelkező szociáldemokratákat, emiatt jelenelg egyetlen román párt sem meri támogatni az RMDSZ törvénytervezeteit. A jogszabály lehetővé tenné, hogy azokon a vidékeken, ahol jelentős létszámban élnek magyarok, a helyi önkormányzatok is finanszírozhassák a március 15-i ünnepségeket. Emellett a magyar nemzetiségűek szabadnapot kaphatnának munkáltatójuktól.
A román hivatalos történetírás a magyar forradalom és szabadságharc kitörésének időpontját nem tekinti ünnepnek, azt állítja, hogy akkor mintegy 40 ezer románt öltek meg a magyarok, amit a magyar történészek jelentősen eltúlzott számnak tekintenek, illetve emlékeztetnek arra, hogy a forradalom idején minden nemzetiségnek voltak áldozataik. A parlamenti szakbizottsági vitán egyébként ezzel az érvvel szorgalmazta a tervezet elutasítását a Traian Băsescu volt államfő által védnökölt Népi Mozgalom Pártjának (PMP) képviselője, Marius Pașcan, akinek javaslatára tűzte a parlament napirendjére a házbizottság a tervezetet, amelyet korábban elutasított a szenátus, és a kormány is kedvezőtlenül véleményezett.
Márton Árpád, az RMDSZ frakcióvezető-helyettese a Krónikának elmondta, a bukaresti képviselőház művelődési bizottsága további három, az RMDSZ által beterjesztett törvénytervezetet javasolt elutasításra. Ezek között van a 2003-ban beterjesztett közlevéltári törvény, az egyházi és magánlevéltárak teljes körű visszaszolgáltatásáról szóló javaslat, valamint a művelődési intézmények menedzsmentjéről szóló törvénymódosítás. Márton Árpád lapunknak elmondta, hogy a levéltári törvény a decentralizációt szorgalmazza, a magán- és egyházi levéltárak pedig a visszaszolgáltatás után is közlevéltárként működhetnek. A művelődési intézmények esetében azt javasolták, hogy azokon a településeken, ahol meghaladja a 20 százalékot a kisebbség aránya, a versenyvizsgákra jelentkezők ismerjék a kisebbség nyelvét is. „Amióta Klaus Iohannis meghirdette a magyarellenességet, egymással versengenek a román pártok, hogy ki tud nagyobbat ütni a magyar képviseleten” – nyilatkozta a Krónikának Márton Árpád.
Futótűzként terjedt át a bukaresti parlamentre a Klaus Iohannis által felkorbácsolt magyarellenesség: egyetlen román politikai alakulat sem meri felvállalni, hogy bármilyen módon együttműködjön az RMDSZ-szel. Közben a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat az államfő Nagy Károly-díjának visszavonását kéri.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Klaus Iohannis államfő csütörtökön Vilniusban a sajtónak elmondta, hogy a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójának keretében NATO-val kapcsolatos kérdésekről a főtitkári posztra való bejelentkezéséről is tárgyalt.
A romániaiak fele inkább jónak, 13 százaléka pedig nagyon rossznak tartja régiója jelenlegi gazdasági helyzetét – derül ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett Eurobarométer felméréséből.
Hivatalos személy elleni erőszak miatt jogerősen 18 ezer lej pénzbüntetés kifizetésére kötelezte csütörtökön a bukaresti ítélőtábla Silvestru Şoşoacát, aki 2021 decemberében bántalmazott egy rendőrt.
Az egészségügyi minisztérium a bukaresti Sf. Pantelimon Sürgősségi Klinikai Kórházba küldi az ellenőrző testületét, miután az egészségügyi intézmény igazgatója feladatai végrehajtásának akadályoztatására panaszkodott.
Is this trUE? címmel dezinformáció-ellenes kampányt folytat márciustól júniusig az Európai Bizottság romániai képviselete. A kampány célja, hogy felhívja a polgárok figyelmét a félretájékoztatás jelenségére.
Tizenöt párt, választási és politikai szövetség nyújtotta be a Központi Választási Irodához (BEC) az európai parlamenti (EP-) választásokon induló jelöltjeinek listáját. Emellett hét független jelöltet is iktattak.
Fegyelmi vizsgálatot rendelt el a Poarta Albă-i börtön vezetősége, miután a drogos állapotban két fiatalt halálra gázoló Vlad Pascu az apja telefonján keresztül interjút adott Marian „Ceauşescu” Moroşanu aktivistának.
Jókora kudarcnak tűnik a kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) választási összefogása: egy friss felmérés szerint a közös európai parlamenti lista csupán a voksok valamivel több mint 30 százalékát kapná meg.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet azzal vádolja a svéd IKEA kiskereskedelmi vállalatot, hogy részt vesz a romániai ősi erdők bútorgyártás céljából történő kiirtásában.
1 hozzászólás