Az RMDSZ 17 képviselőjén kívül támogatta március 15. ünnepnappá nyilvánítását az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) két, a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) egy, a Mentsétek meg Romániát (USR) alakulat négy képviselője, valamint a kisebbségi (nem magyar) frakció egyetlen tagja (értesüléseink szerint a roma párti képviselő), továbbá egy független honatya. Előző nap a képviselőház emberi jogi, vallási és kisebbségügyi szakbizottsága kedvezőtlenül véleményezte a törvénytervezetet, a jogi bizottság pedig szintén elutasította azt.

A képviselőházi vita során a kezdeményezők nevében Kelemen Hunor arról beszélt, hogy a jogszabály a magyarság ünnepének hivatalos elismeréséről rendelkezik, és nem rövidíti meg a román többséget. Az RMDSZ elnöke azt kérte román képviselőtársaitól: adjanak egy esélyt a „remény politikájának”, ne hallgassanak a gyűlölködőkre, bizonyítsák be, hogy nemcsak porhintés volt, amikor igyekeztek a külföldi partnerek elvárásainak megfelelően viszonyulni az etnikumközi kapcsolatokhoz az európai uniós és NATO-csatlakozás előtt. Szabó Ödön, az RMDSZ frakcióvezető-helyettese az MTI szerint felidézte: az erdélyi magyarság az utóbbi három évtizedben szabadon ünnepelte március 15-ét, két román államfő és tíz miniszterelnök köszöntötte a magyarok ünnepét. Rámutatott: nincs a bukaresti parlamentben olyan román párt, amely – államfővé vagy miniszterelnökké választott képviselője révén – ne tett volna ilyen korrekt gesztust a magyar közösség felé, az RMDSZ-tervezet elutasítása pedig szerinte megkérdőjelezné ezen üzenetek őszinteségét, a szavak és tettek közti ellentétet bizonyítaná.

A 2017-ben beterjesztett RMDSZ-es törvénytervezet napirendre tűzését kezdeményező Marius Pașcan, a Traian Băsescu volt államfő által alapított Népi Mozgalom Pártjának (PMP) frakcióvezetője szerint a március 15-ről szóló törvénytervezetével az RMDSZ arra akarja kényszeríteni a románokat, hogy ünnepként fogadják el „negyvenezer erdélyi román lemészárlását és háromszáz falu felperzselését”, és mindazt a szenvedést és elnyomást, amit szerinte az 1848-as magyar forradalom, a magyar királyság és Erdély uniója jelentett az erdélyi románság számára.
Daniel Gheorghe, a kormányzó PNL képviselője azt állította: pártjának nincs kifogása az ellen, hogy a romániai magyaroknak – a roma vagy tatár kisebbséghez hasonlóan – törvénnyel elismert ünnepnapjuk legyen, de szerinte egy másik dátumot kellene választaniuk, mert március 15. a románok számára nem a román-magyar testvériséget jelképezi és olyan, mintha Magyarországon ünnepnappá válna december elseje (az Erdély és a Román Királyság egyesülését kikiáltó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés évfordulója).

Tudor Benga, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője abszurdnak nevezte, hogy a román parlamentben a képviselők történelmi sérelmek felemlegetésével foglalkoznak, szerinte a románságnak – tetszik, nem tetszik – el kell fogadnia, hogy az erdélyi magyarok március 15-ét nyilvánították ünnepükké.

Sokatmondó egyébként, hogy a jelenlegi jobbközép román kormány a Mihai Tudose vezette baloldali kormány „érveit” felvállalva utasította el a március 15-e hivatalos romániai ünnepnappá nyilvánításáról szóló tervezetet. Az alsóház honlapján közzétett dokumentumok között fellelhető a szakbizottságok – elutasító – jelentése, továbbá a román kormány álláspontja is. Érdekes módon a Ludovic Orban vezette liberális kabinet nem fogalmazott meg különvéleményt a kezdeményezés kapcsán, ám felvállalta a Mihai Tudose vezette szociáldemokrata (PSD) kormány két évvel ezelőtt megfogalmazott álláspontját. Ebben az egykori baloldali kabinet számos ellenvéleményt felsorolva fogalmazza meg a törvénytervezettel kapcsolatos kifogásait.

2017 októberében a szenátus elnökének, Călin Popescu Tăriceanunak eljuttatott állásfoglalásában a Tudose-kabinet hosszan ecseteli, hogy Románia – nemzetközi és hazai jogszabályokat tiszteletben tartva – mennyire „példásan” szavatolja a területén élő nemzeti kisebbségek jogait. Megemlítik továbbá, hogy egy kormányhatározat alapján Romániában 1998 óta december 18-án ünneplik a nemzeti kisebbségek napját. Belekötnek azonban abba, hogy az előterjesztés lehetővé tenné, miszerint a romániai magyarlakta településeken március 15-én kulturális rendezvényeket tartsanak a helyi költségvetésből történő finanszírozással.

Tisztázásra szorul a PSD-kormány szerint az az előírás is, miszerint a munkáltatóknak biztosítaniuk kellene, hogy a magyar alkalmazottak kérésre szabadnapot vehessenek ki, ha részt akarnak venni a március 15-i ünnepségeken. Szerintük nem érthető, hogy a szabadnapot a munkáltatónak kell-e fizetnie, illetve mi történik azokon a munkahelyeken, ahol nem szakítható meg a tevékenység, például az egészségügyi intézményekben. Sőt a korábbi román kormány úgy vélte, hogy az előterjesztés sértheti a román alkotmánynak a jogegyenlőségéről szóló elvét, mivel egyetlen nemzeti kisebbség számára biztosítana bizonyos jogot – a munkaszüneti napot –, míg más romániai etnikumoknak ez nem járna.

A törvényjavaslatot eredetileg május 27-én kellett volna megvitatnia a bukaresti képviselőház plénumának, akkor azonban levették napirendről és visszaküldték a szakbizottságoknak újratárgyalásra. Marcel Ciolacu, az alsóház szociáldemokrata (PSD) elnöke akkor azt mondta, a tervezetet a frakcióvezetők közös megegyezése alapján vették le a napirendről. A szenátus 2017 novemberében elutasította a tervezetet. Mint arról beszámoltunk, Klaus Iohannis államfő Erdély eladásával vádolta meg az ellenzéki és a parlamentben többséggel rendelkező szociáldemokratákat, emiatt jelenleg egyetlen román párt sem meri támogatni az RMDSZ törvénytervezeteit.