Az eddig elért pozíciókat úgy szeretnénk megerősíteni, hogy minél szorosabb legyen az együttműködés a környező országokkal és népekkel. Az 1848-as tapasztalatok is arra intenek, hogy csak akkor tudunk sikeresek lenni, ha a velünk együtt élő többi nép, nemzetiség is sikeres. Az oltásoknak köszönhetően bízhatunk abban, hogy az év második fele tényleg a nemzeti újrakezdésé lesz.

– Az új programokkal, pályázatokkal kapcsolatosan mit lehet tudni, mire számíthatunk?

– A nemzetpolitikai intézményrendszer a járvány idején is zavartalanul működik. Folyamatos a kapcsolattartás a külhoni magyar közösségekkel. Az összes olyan programot, amelyet lehetett, átszerveztük az online térbe. Online tartottuk novemberben a Magyar Állandó Értekezlet és a Magyar Diaszpóra Tanács ülését is. Persze vannak olyan programjaink is, amelyeket kénytelenek voltunk egy időre szüneteltetni. Ilyen a Határtalanul program osztálykirándulásokat érintő része, vagy a Kőrösi Csoma Sándor- és a Petőfi Sándor-program. Az utóbbi a szórványban élő magyarság támogatását szolgálja. Az utazási korlátozások miatt ezeket a programokat egy időre fel kellett függesztenünk, de bízunk benne, hogy hamarosan visszaáll a régi rend.

A pályázati időszak előreláthatólag két körben zajlik. Az első körben – az év első fél évben – működésre, felújításra, eszközbeszerzésre lehet majd pályázni, a másodikban pedig – amennyiben a járványhelyzet engedi – programokra, rendezvényekre.

– Újabban nemcsak tematikus éveket, de bizonyos témákra fókuszáló hónapokot is megkülönböztet a magyar nemzetpolitika. Március a közösségek hónapja. Mit fed ez a meghatározás?

– 2012 óra hirdetünk tematikus éveket. Ezek fókuszába mindig egy-egy csoportot, témát helyeztünk, a kisiskolásoktól kezdve a vállalkozókon át a családokig. Az idei évben a tematikus éven belül külön tematikus hónapokat is tartunk, hogy külön ráirányítsuk a figyelmet egy-egy fontos területre. Január a sport hónapja volt, amikor – többek között – átadtuk a székelyvarsági sípályát, kihirdettük a Jó tanuló, jó sportoló felhívás eredményeit, és bejelentettük, hogy minden Kárpát-medencei, magyarul nevelő iskolába sporteszközcsomagot juttatunk, összesen 170 millió forint értékben. Februárban a gyermekegészségügyet helyeztük a fókuszba, és négy héten át tartó online képzéssorozatot tartottunk a Bethesda Gyermekkórházzal és a Magyar Gyermekorvosok Társaságával külhoni magyar orvosok, ápolók számára. Március a közösségek hónapja, amelynek keretében számos online közösségépítő programunk zajlik (középiskolai vetélkedők, workshopok), de ebben a hónapban fogjuk bejelenteni az idei nagy pályázati felhívásainkat is.

– Említette a környező népekkel való együttműködés fontosságát. A magyar–román államközi kapcsolatok, valamint a magyarok és románok együttélése szempontjából hogyan ítéli meg az RMDSZ kormányzati szerepvállalását?

– Amit az RMDSZ elért az őszi önkormányzati és a decemberi parlamenti választáson, az történelmi siker és egyúttal történelmi lehetőség az erdélyi magyarság számára. Ezzel a lehetőséggel élni kell. Még egyszer gratulálok a párt minden tagjának és mindenkinek, aki szavazatával, munkájával segítette az RMDSZ listáit. A magyar miniszterelnök-helyettes, a miniszterek, az államtitkárok a bukaresti kormányban nem csak a magyarokért, hanem a románokért és minden más nemzetiségért is dolgoznak.

Reméljük, hogy ez az új helyzet nagyban elősegíti majd a két ország és a két nemzet történelmi megbékélésének folyamatát. Sosem gondoltuk volna, hogy a szerbekkel egy ilyen jellegű megbékélést meg tudunk valósítani. Ebben a tekintetben az elmúlt évtizedben a legnagyobb utat Magyarország és Szerbia járta be a Kárpát-medencében. Ha van készség Románia részéről egy hasonló jellegű folyamatra, akkor Magyarországban partnerre talál.

– A járványügyi helyzet jelenleg ellehetetleníti az anyaországi és az erdélyi magyarok közötti kapcsolattartást, a magyar–román határ gyakorlatilag átjárhatatlan a karanténkötelezettség miatt. Kormányzati tisztségviselőként mire számít, mikor lehet újra zökkenőmentesen utazni?

– Magyarországon jelenleg a harmadik hullám kezdetén vagyunk. Különböző jóslatok vannak, a legtöbben azt mondják, hogy ez a hullám erőteljesebb, de gyorsabb lefolyású lesz, mint a korábbiak voltak. Mivel a társadalom egyre inkább át lesz oltva, remélem, hamarabb véget ér ez az újabb nehéz időszak. Az oltási folyamat eltérő a Kárpát-medence különböző részein. A környező országok közül a legjobb helyzetben most a szerbiaiak vannak, de Romániában is gőzerővel zajlanak az oltások. Kárpátalja, illetve Ukrajna van nagyon lemaradva e tekintetben. Felvidéken, Szlovákiában drámai a helyzet, de bízunk benne, hogy hamarosan túl lesznek a nehezén.

Ami Magyarországot illeti, rendkívül jól állunk átoltottság terén. Már az egymilliót is túllépte a beoltottak száma, Magyarország ezzel a második helyen áll az európai uniós ranglistán. Ez óriási eredmény. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy megfékezzük a járványt, és ebben a harcban az oltás jelenti az egyedüli megoldást. Ha ez a munka ilyen ütemben folytatódik, én úgy gondolom, hogy a húsvét utáni időszakban már sokkal jobb lesz a helyzet, és fokozatosan újraindulhat az élet.

– A már beoltottak, azaz a járványügyileg védettek számára várhatók-e könnyítések a Magyarországra való belépéskor? Terveznek-e olyan kétoldalú államközi megegyezéseket, amelyek garantálnák a karanténmentes beutazást oltási igazolvánnyal?

– Magyarországon mindazok, akik megkapták a koronavírus elleni oltást, oltási igazolványt kapnak. Ezt már az első oltás után megkapják az arra jogosultak. Az Európai Unió egyre több országában állítanak ki hasonló igazolványt a beoltottak számára, amellyel utazhatnak az emberek. Ez a megoldás működhetne Magyarország és Románia vonatkozásában is. Számunkra fontos, hogy Vass Levente – akivel személyesen is jó barátságot ápolok – egészségügyi államtitkár a bukaresti kormányban, ez megkönnyítheti a közös munkát ebben a kérdésben is. Egyébként a két ország között a forgalom nem szűnt meg, aki munkavégzés miatt érkezik Magyarországra, vagy átutazik az országon, az most is zavartalanul átlépheti a határt.

– Az oltási igazolvánnyal rendelkezők karanténmentes belépése Magyarországra talán azokat is arra késztetné, hogy igényeljék a vakcinát, akik amúgy oltásellenesek.

– Most inkább nem minősíteném az oltáselleneseket. Ezt addig lehet tagadni, amíg valamelyik közeli hozzátartozó, rokon vagy barát nem hal meg a koronavírus következtében. Azt követően ezek az emberek hirtelen változtatnak álláspontjukon. Senkinek sem kívánom, hogy így szembesüljön az oltás fontosságával. Egyébként nem egy példát tudnék mondani olyanokra, akik azért várják már nagyon az oltást, vagy azért örülnek különösképpen a vakcinának, mert végre félelem nélkül meglátogathatják erdélyi rokonaikat, barátaikat. Tudjuk, milyen sok olyan család él szerte a Kárpát-medencében, akik szétszakítottan, adott esetben három különböző országban élnek. Milliós nagyságról beszélhetünk az érintetteket illetően. Bízunk abban, hogy az oltás segítségével hamarosan az ő helyzetük is megoldódik.