A mottójához méltóan valóban Kerekedik a 12. Kolozsvári Magyar Napok (KMN), a tavalyi – szigorú korlátozások között megrendezett – kiadáshoz viszonyítva idén már igazi magyarnapos hangulat uralkodik a kincses városban.
Auditív és vizuális ingerekkel dúsított utazásra csalogatta a közönséget a csütörtök esti Rezonanciák. Valamilyen formában című zenei performansz, amelynek útikalauzai Ferencz Áron, Láng Dániel, Páll András és Adorjáni Panna voltak.
A Sapientia egyetem húsz éves történelméről tartottak kerekasztal-beszélgetést a 12. Kolozsvári Magyar Napok keretében.
A román festészet megújításában is fontos szerepe volt a 125 éve alakult nagybányai művésztelepnek Lucian Nastasa-Kovács, a Kolozsvári Művészeti Múzeum igazgatója szerint, aki erről a Kolozsvári Magyar Napokon tartott pódiumbeszélgetésen beszélt.
Az irodalom, zene, filmművészet, képzőművészet, az előadóművészetek, valamint a történelem is előtérbe kerül a 12. alkalommal szervezett Kolozsvári Magyar Napokon. A túlnyomórészt kulturális eseménysorozat vasárnapig várja a közönséget.
A gyermeknéptánccsoportok erdélyi helyzetéről tartottak kerekasztal-beszélgetést a 12. Kolozsvári Magyar Napok keretében. Elhangzott, Erdély-szerte közel 300 amatőr csoport működik, egyesek alapítványi, háttéri intézményes struktúrával.
„Erdély a magyar nemzet számára páratlan anyagi és szellemi értékeket teremtett meg, amire időről időre emlékeztetni kell” – mondta Dr. Oborni Teréz történész Erdély aranykora – Fejedelmek tündérkertje című könyvének kolozsvári ősbemutatóján.
A Kolozsvári Magyar Napok keretében a száz éve született Mészöly Miklósról is megemlékeztek szerdán. A kiállítással és filmvetítéssel egybekötött eseményen az írói életpályát Gróh Gáspár irodalomtörténész ismertette.
Nem a háttérzajra kell figyelni, hanem a zenére – tanácsolta a város ünneplő magyar közösségének a Kolozsvári Magyar Napok (KMN) kedd esti nyitógáláján Gergely Balázs főszervező.
Kerekedik mottóval szervezik meg jövő héten, augusztus 17–22. között a 12. Kolozsvári Magyar Napokat, melyre a tavaly elmaradt népszerű programpontokat is sikerült „visszacsempészni”. A részvétel oltási és egyéb igazolásokhoz kötött.
Csak az oltottak, a negatív koronavírus-tesztet felmutatók és a fertőzésen átesettek vehetnek részt a Kolozsvári Magyar Napok idei, sorrendben 12. kiadásának főbb programpontjain. A bel- és kültéri rendezvényhelyszíneken a részvétel védőmaszk viseléséhez kötött.
Még mindig korlátok között ugyan, de a szervezők reményei szerint idén már sokkal szabadabban ünnepelhet a kincses városbeli magyarság: a 12. Kolozsvári Magyar Napokra „visszatérnek” a főtéri könnyűzenei koncertek és a Farkas utcai vásár is. A részvételhez védettségi igazolás szükséges.
Mintegy 230 kulturális projektre, rendezvényre igényeltek anyagi támogatást idén a kolozsvári önkormányzattól a kulturális intézmények, civil szervezetek. A legtöbb pénzt a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál kapja, de a Kolozsvári Magyar Napoknak is jelentős összeg jut.
Ebben az évben augusztus 17-21. közötti rendezik meg Erdély egyik legnagyobb rendezvénysorozatát, a Kolozsvári Magyar Napokat (KMN), ám a szervezők csak a hónap végén hozzák nyilvánosságra a programot.
A Szatmári Állami Filharmónia kamarazenekarának szabadtéri hangversenyével, valamint Bacsó Péter A tanú című filmjének vetítésével zárult pénteken este a koronavírus-járvány teremtette körülmények miatt idén csak három napig tartó11. Kolozsvári Magyar Napok. A szervezők szerint a kulturális seregszemle 100 programpontj&
Az erdélyi magyarságnak a magyar nyelvhez való viszonyát, a nyelvnek az elmúlt évtizedekben körvonalazó helyzetét, folyamait vizsgálja interdiszciplináris megközelítésben, azaz több tudományterület irányából az a kötet, amelyet pénteken mutattak be a Kolozsvári Magyar Napokon.
A trianoni békediktátum századik, illetve a második bécsi döntés 80. évfordulója köré csoportosították a frissen megjelent Kincses Kolozsvár Kalendárium évkönyvet, amelyet csütörtök délelőtt mutattak be a szerzők jelenlétében a Kolozsvári Magyar Napokon.
„Az fajta értelmiségi, mint amilyen Székely János volt, eltűnőfélben van” – nyilatkozta Marius Tabacu műfordító, aki román nyelvre ültette át az írónak A nyugati hadtest című kisregényét. A háborúról szóló mű román fordítását szerda este mutatták be a Kolozsvári Magyar Napokon.