Gaal György helytörténész, Dávid Gyula irodalomtörténész és Murádin János Kristóf történész az évkönyv bemutatóján
Fotó: Ferencz Csaba-Levente
A trianoni békediktátum századik, illetve a második bécsi döntés 80. évfordulója köré csoportosították a frissen megjelent Kincses Kolozsvár Kalendárium évkönyvet, amelyet csütörtök délelőtt mutattak be a szerzők jelenlétében a Kolozsvári Magyar Napokon.
2020. augusztus 21., 11:342020. augusztus 21., 11:34
A Kincses Kolozsvár Kalendáriumot mutatták be csütörtökön délelőtt a péntekig tartó Kolozsvári Magyar Napokon a Bánffy-palota udvarán. H. Szabó Gyula, a kötet főszerkesztője kiemelte,
Idén a trianoni békediktátum századik, illetve a második bécsi döntés 80. évfordulója köré csoportosították a könyvben megjelent írásokat, ezek az események ugyanis jelentős nyomot hagytak Kolozsvár múltjában.
Fodor János történész, egyetemi oktató az 1920. június 4-i aktus történelmi mérföldkő jellegéről, közvetlen hatásairól értekezett. Felvetette, hogy az „impériumváltás folyamatának” nevezett események hatására milyen alternatívák fogalmazódtak meg az első világháborút követően az erdélyi magyarságban: az 1918. novemberi–decemberi magyar nemzeti gyűlések, melyek határozatait felülírta a katonai erő; a repatriáció, azaz a Magyarországra való áttelepedés, főként a középrétegekben. Fodor megemlítette a kezdeti, politikai passzivitás éveit az Országos Magyar Párt 1922-es megalakulásáig.
Murádin János történész, egyetemi oktató a második bécsi döntésről és máig tartó következményeiről szólva kiemelte,
Murádin János Kristóf beszélt a Magyarországhoz visszacsatolt területek magyar elitjének politikai dilemmáiról, amelyekre az Erdélyi Párt megalapítása kínált köztes megoldást: ez volt az a szervezet, ami 1941-ben megszervezte az első magyar napokat Kolozsváron. Murádin hangsúlyozta, hogy a rövid négy év alatt az „erdélyieké volt Erdély”, és ebből később is „táplálkozhatott” az itteni magyarság; ez az a modell, amit érdemes lenne feleleveníteni.
Minden évkönyvben publikál Gaal György helytörténész: a házsongárdi panteonhoz köthető évfordulós írásai jelennek meg a kalendáriumban. Ezúttal Gaal Györgynek több munkája gazdagítja a kalendáriumot. Az egyik a 140 éve született és fél évszázada elhunyt Gyallay Domokos író, szerkesztő, irodalomszervező munkásságáról szól. Mint elhangzott,
Másik cikkében a helytörténész az egykori Ferenc József Tudományegyetem épületének, felszerelésének 1919-es kényszerű román átvételével, Szegedre történő átmenekítésével, majd 1940-es visszatérésével és újbóli kolozsvári működésével foglalkozik.
Írásába Gaal családi vonatkozásait is beleemelte, hiszen minden másképp alakult volna, ha nagyapja, mint egyetemi oktató, nem maradt volna itt, illetve a szülei (akiknek földbirtokát kettévágta a bécsi döntés) nem tértek volna vissza a második világháború után. Gaal György néhány észrevételt fogalmazott meg a kalendáriummal kapcsolatban, ahol jónak találta, hogy bemutatja a különböző egyházi közösségeket és a város negyedeit, illetve javasolta, hogy a régi kalendáriumok mintájára a kiadvány végső fejezete a kolozsvári magyar intézmények, szervezetek tiszti névsora, címtára legyen.
Dávid Gyula irodalomtörténész az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) történetét feldolgozó átfogó tanulmányával, valamint Reményik Sándor költőnek a hatalomváltásokhoz köthető munkásságáról szóló írásával szerepel a kötetben. Dávid Gyula kifejtette, a Magyarországon megjelent, majd szamizdatszerűen Erdélyben terjesztett, úgynevezett Végvári-versekben
Rámutatott, Reményik átlátta: ez az út nem járható tovább, a kisebbségi életben is van megmaradás minden szempontból, és ebből az önépítkezési, megmaradási vágyból születtek költészetének ismert darabjai: Templom és iskola, Az Ige). Mint elhangzott, a költő a harmincas években előre látta, hogy a világ nem a megbékélés felé halad, hanem a győztesek hatalmának kiélése miatt borítékolhatni lehet a Párizs környékén összefércelt békerendszer bukását.
„Érdekesség, hogy épp Reményik születésnapján történt a második bécsi döntés, ezt követően pedig a magyar cenzúra nem engedte az úgynevezett korszerűtlen versek ciklusának megjelenését. Ebben a költő váteszként írta le, hogy a nemzetek közötti gyűlölködés hova vezeti a világot” – mondta az irodalomtörténész. A könyvbemutató végén H. Szabó Gyula megköszönte a kötet szerzőinek munkáját, külön kiemelve a munkatársainkat, Jakab Mártát – aki a cikkek szöveggondozását végezte, illetve a kiadvány arculatáért felelős Könczey Elemér grafikust.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
szóljon hozzá!