A trianoni és a bécsi döntés hatásairól is szól a magyar napokon bemutatott Kincses Kolozsvár Kalendárium

Gaal György helytörténész, Dávid Gyula irodalomtörténész és Murádin János Kristóf történész az évkönyv bemutatóján •  Fotó: Ferencz Csaba-Levente

Gaal György helytörténész, Dávid Gyula irodalomtörténész és Murádin János Kristóf történész az évkönyv bemutatóján

Fotó: Ferencz Csaba-Levente

A trianoni békediktátum századik, illetve a második bécsi döntés 80. évfordulója köré csoportosították a frissen megjelent Kincses Kolozsvár Kalendárium évkönyvet, amelyet csütörtök délelőtt mutattak be a szerzők jelenlétében a Kolozsvári Magyar Napokon.

Ferencz Csaba-Levente

2020. augusztus 21., 11:342020. augusztus 21., 11:34

A Kincses Kolozsvár Kalendári­umot mutatták be csütörtökön délelőtt a péntekig tartó Kolozsvári Magyar Napokon a Bánffy-palota udvarán. H. Szabó Gyula, a kötet főszerkesztője kiemelte,

a sokszerzős, mozaikszerű kiadvány évente bizonyítja, hogy a kincses város múltja sok felfedezendő elemet tartalmaz.

Idén a trianoni békediktátum századik, illetve a második bécsi döntés 80. évfordulója köré csoportosították a könyvben megjelent írásokat, ezek az események ugyanis jelentős nyomot hagytak Kolozsvár múltjában.

Fodor János történész, egyetemi oktató az 1920. június 4-i aktus történelmi mérföldkő jellegéről, közvetlen hatásairól értekezett. Felvetette, hogy az „impériumváltás folyamatának” nevezett események hatására milyen alternatívák fogalmazódtak meg az első világháborút követően az erdélyi magyarságban: az 1918. novemberi–decemberi magyar nemzeti gyűlések, melyek határozatait felülírta a katonai erő; a repatriáció, azaz a Magyarországra való áttelepedés, főként a középrétegekben. Fodor megemlítette a kezdeti, politikai passzivitás éveit az Országos Magyar Párt 1922-es megalakulásáig.

Murádin János történész, egyetemi oktató a második bécsi döntésről és máig tartó következményeiről szólva kiemelte,

ez volt az első alkalom, hogy egy önkényesen meghúzott határvonallal kettévágták Erdélyt. Ez az erdélyi magyarság megosztásához vezetett, több mint kétszázezren menekültek délről északra: ezért is jöttek létre a dél-erdélyi szórványok.

Murádin János Kristóf beszélt a Magyarországhoz visszacsatolt területek magyar elitjének politikai dilemmáiról, amelyekre az Erdélyi Párt megalapítása kínált köztes megoldást: ez volt az a szervezet, ami 1941-ben megszervezte az első magyar napokat Kolozsváron. Murádin hangsúlyozta, hogy a rövid négy év alatt az „erdélyieké volt Erdély”, és ebből később is „táplálkozhatott” az itteni magyarság; ez az a modell, amit érdemes lenne feleleveníteni.

Az egyetem „menekítése”

Minden évkönyvben publikál Gaal György helytörténész: a házsongárdi panteonhoz köthető évfordulós írásai jelennek meg a kalendáriumban. Ezúttal Gaal Györgynek több munkája gazdagítja a kalendáriumot. Az egyik a 140 éve született és fél évszázada elhunyt Gyallay Domokos író, szerkesztő, irodalomszervező munkásságáról szól. Mint elhangzott,

újra kiadják legismertebb történelmi regényét (Vaskenyéren), ezenkívül a kéziratban maradt Erdély homálya című regényét is megjelenteti a Kriterion Könyvkiadó.

Másik cikkében a helytörténész az egykori Ferenc József Tudományegyetem épületének, felszerelésének 1919-es kényszerű román átvételével, Szegedre történő átmenekítésével, majd 1940-es visszatérésével és újbóli kolozsvári működésével foglalkozik.

Írásába Gaal családi vonatkozásait is beleemelte, hiszen minden másképp alakult volna, ha nagyapja, mint egyetemi oktató, nem maradt volna itt, illetve a szülei (akiknek földbirtokát kettévágta a bécsi döntés) nem tértek volna vissza a második világháború után. Gaal György néhány észrevételt fogalmazott meg a kalendáriummal kapcsolatban, ahol jónak találta, hogy bemutatja a különböző egyházi közösségeket és a város negyedeit, illetve javasolta, hogy a régi kalendáriumok mintájára a kiadvány végső fejezete a kolozsvári magyar intézmények, szervezetek tiszti névsora, címtára legyen.

Reményik Sándor olvasata a kisebbségi létről

Dávid Gyula irodalomtörténész az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) történetét feldolgozó átfogó tanulmányával, valamint Reményik Sándor költőnek a hatalomváltásokhoz köthető munkásságáról szóló írásával szerepel a kötetben. Dávid Gyula kifejtette, a Magyarországon megjelent, majd szamizdatszerűen Erdélyben terjesztett, úgynevezett Végvári-versekben

a költő az erdélyi magyarság sikolyát, átkozódását leképezve fejezte ki azt az általános érzületet, amin keresztül átment a kisebbségi létbe szorított közösség.

Rámutatott, Reményik átlátta: ez az út nem járható tovább, a kisebbségi életben is van megmaradás minden szempontból, és ebből az önépítkezési, megmaradási vágyból születtek költészetének ismert darabjai: Templom és iskola, Az Ige). Mint elhangzott, a költő a harmincas években előre látta, hogy a világ nem a megbékélés felé halad, hanem a győztesek hatalmának kiélése miatt borítékolhatni lehet a Párizs környékén összefércelt békerendszer bukását.

„Érdekesség, hogy épp Reményik születésnapján történt a második bécsi döntés, ezt követően pedig a magyar cenzúra nem engedte az úgynevezett korszerűtlen versek ciklusának megjelenését. Ebben a költő váteszként írta le, hogy a nemzetek közötti gyűlölködés hova vezeti a világot” – mondta az irodalomtörténész. A könyvbemutató végén H. Szabó Gyula megköszönte a kötet szerzőinek munkáját, külön kiemelve a munkatársainkat, Jakab Mártát – aki a cikkek szöveggondozását végezte, illetve a kiadvány arculatáért felelős Könczey Elemér grafikust.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás
2025. július 05., szombat

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere

Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere
2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
2025. június 28., szombat

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van

Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van
2025. június 28., szombat

Nők Jókai árnyékában – és fényében

Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.

Nők Jókai árnyékában – és fényében
2025. június 27., péntek

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron

Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron