Gróh Gáspár irodalomtörténész, kritikus mérnöki precizitással és szenvedélyes elkötelezettséggel ismertette az író életpályájának főbb állomásait
Fotó: Oláh Eszter
A Kolozsvári Magyar Napok keretében a száz éve született Mészöly Miklósról is megemlékeztek szerdán. A kiállítással és filmvetítéssel egybekötött eseményen az írói életpályát Gróh Gáspár irodalomtörténész ismertette.
2021. augusztus 19., 12:142021. augusztus 19., 12:14
2021. augusztus 22., 18:142021. augusztus 22., 18:14
Miközben a sajtó a világ aktuális történéseitől hangos, létezik egy csendesebb háttértartalom is, amelyet nem érdemes szem elől téveszteni: 2021 olyan jelentős magyar írók-költőkhöz köthető centenárium, mint Pilinszky János (1921–1981) vagy Mészöly Miklós (1921–2001), kiknek külön-külön érvényes életpályája a barátság szálán futott egybe. Szerdán, a Kolozsvári Magyar Napok keretében Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusán egy beszélgetéssel és filmvetítéssel egybekötött kiállításon a száz éve született Mészöly Miklósra emlékeztek.
A néhány tablóból álló kiállítás megálmodója a beszélgetést vezető Gróh Gáspár irodalomtörténész, kritikus, aki mérnöki precizitással és szenvedélyes elkötelezettséggel ismertette az író életpályájának főbb állomásait a közönséggel. A mészölyi életműben otthonosan mozgó Gróh Gáspár, a centenáriumi kiállításra készülve, élete során immár harmadszor rágta át magát a jelentős alkotáshozamon: első ízben az egyetemi évek alatt, majd az író halálakor, végül pedig a megemlékező ünnepségre készülve. A huszonöt évente újraolvasott alkotások kapcsán elmondta,
Szerinte az író olyan világlátással és sokrétű mondanivalóval rendelkezett, amelyből bármikor lehet újat meríteni. A kiállítás tervezése kapcsán az irodalomtörténész elmondta: „az volt a vágyam, hogy meg tudjak mutatni belőle egy könnyebben megfogható folytonosságot, ami segíthet abban, hogy eljussunk a bizonyos mészölyi örvényhez, hogy aztán belemerítkezhessünk. Meg kell tanulnunk Mészölyül”.
Fotó: Oláh Eszter
Fontosnak tartott említést tenni arról, hogy az író eredendő közege a magyar kisváros, amelyről – belterjes, provinciális jellege miatt – manapság lenézően szokás vélekedni. Hozzátette viszont, hogy alkotásaiban az író a mikroközösség egy másik, nem annyira ismert vetületére világít rá, egyszersmind bizonyítva annak értékeit.
A kisvárosi e kettős jellegét megragadva az irodalomtörténész beemelte előadásába a Kolozsvárra jellemző műveltségmodellt is, amelyből Kuncz Aladár, Dsida Jenő és Cs. Szabó László munkássága is táplálkozott, és amely egyben számos művelődéstörténész kutatásának is táptalajául szolgál a mai napig. Megtudhattuk azt is, hogy Mészöly életművéből szinte teljesen hiányzik a nagyváros élménye: „a sajátos mészölyi kisvárosiasság megy egy nagyvárosba ágyazott történetben is megőrzésre kerül” – tette hozzá a kritikus.
Ehelyett az író műveiben jelentős szerepet kap a természetbe ágyazottság és a természet élménye, közelsége. Gyermekkorának nagy részét ugyanis a Duna menti ártéri erdőkben bolyongva töltötte, amely nemcsak kozmikus élményt jelentett számára, hanem egyszerre határozta meg az emberhez való viszonyát is, azt, amiként a mindenkori emberre tekint. Nem meglepő módon, az átható természeti élményekből, az író az ember parányiságát vélte felfedezni.
A természet számára egyszerre kozmikus és hétköznapian emberi, hiszen ebben cseperedett fel. A műveiben részletes pontossággal ábrázolt természeti és vidéki képekben Gróh Gáspár szerint Mészöly személyisége is tetten érhető, hiszen íróként egyszerre van jelen abban a közegben, amelyről is, de leírásaival ugyanakkor máshová is tekint: egyszersmind a mindenséget szemléli. Ez a jellemvonás az íróról készült képeken – melyeket a kiállításon megtekinthettünk – is visszaköszön. Rendszerint nem az adott közeg tárgyait vagy személyeit szemléli, hanem messzebbre néz és messzebbre is lát.
vélekedik az irodalomtörténész. Amellett, hogy az írásaiban megjelenik a társadalmi közeg, amelyet ő íróként nagyon pontosan lát és ábrázol, fellelhető egy mögöttes, messzebbre nyúló tartalom és összefüggés is. Gróh Gáspár fontosnak tartott rávilágítani erre az összetettségre, amely az író egyedi képessége: úgy van körön kívül, hogy közben benne is van. Az írónak egyébként ez alapélménye, amely alapjaiban határozza meg írói működését és a valóságábrázolás hogyanját.
„Azt gondolom, hogy Mészölynek kiemelten kell megbecsülnünk és keresnünk a magyarság élményét, ami nem egy nemzeti bezárkózottságot jelent, hanem egy olyan közép-európaiságot és olyan történelemélményt, amiben sok minden más is benne van, sőt évszázadok és évezredek kultúrája rögzül” – világított rá a történész.
Fotó: Oláh Eszter
Az előadás során szó esett Mészöly Miklós kolozsvári származású feleségéről, Polcz Alaine-ről is, aki által az író olyan impulzusokat kapott, amelyek az erdélyi régió megismerésére ösztönözték. Történt ez a ’60-as évek derekán, amikor Magyarországon is az ’56 utáni elnemzetlenítő fősodor uralkodott, és Trianonról szó sem eshetett. A történész szerint azonban az író ezt a tilalmat könnyűszerrel vette semmibe és olyan természetességgel dolgozta fel a témát, hogy az a hatalomnak nem szúrt szemet.
Az íróról nyújtott átfogó előadást követően a közönség a Magasiskola című 1970-es filmet tekinthette meg, amely Mészöly Miklós 1967-es kisregényén alapul. A film 1970-ben a cannes-i filmfesztivál zsűri díját is elnyerte.
Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a Nemzeti Színház társulatának tagját Budapesten.
Könyv látott napvilágot arról, hogy a katonaság milyen mértékben és formában szólt bele a 20. században az aranyosszéki egyének, családok, kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után.
E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.
Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap George Lucas, a Csillagok háborúja-sorozat rendezője május 25-én, a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén – jelentették be kedden a szervezők.
Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.
Japán sztrájkot hirdetett a Csíki Székely Múzeum, csatlakozva a CulturMedia – Kulturális és Média Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagja által elindított országos tiltakozáshoz.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!