„A néptánc nem csupán egy tantárgy” – Kerekasztal-beszélgetés zajlott az ifjak oktatásáról Kolozsváron

„A néptánc nem csupán egy tantárgy” – Kerekasztal-beszélgetés zajlott az ifjak oktatásáról Kolozsváron

Fotó: Jakab Mónika

A gyermeknéptánccsoportok erdélyi helyzetéről tartottak kerekasztal-beszélgetést a 12. Kolozsvári Magyar Napok keretében. Elhangzott, Erdély-szerte közel 300 amatőr csoport működik, egyesek alapítványi, háttéri intézményes struktúrával.

Zoltán Ildikó

2021. augusztus 19., 17:172021. augusztus 19., 17:17

2021. augusztus 19., 17:212021. augusztus 19., 17:21

Kérdéseire válaszolva Virág Imola, Benedek Árpád, Dimény Eszter és Könczei Csongor járta körül a témát. Virág Imola párjával, Virág Endrével együtt alapította a sepsiszentgyörgyi Százlábú néptáncegyüttest 2006-ban. Jelenleg 150 gyerekkel foglalkoznak, hetente két alkalommal. Céljuk, hogy a néptánc, népzene, népi játékok nyelvén találjanak egymásra a növendékek. Könczei Csongor Erdély legrégebbi folyamatosan működő magyar gyermek- és ifjúsági néptáncegyüttesnek, a Bogáncsnak a vezetője.

Nemzedékeken keresztül számos gyermekcsoportokat tanítottak táncolni.

Benedek Árpád a nagyváradi Csillagocska Néptáncegyüttes vezetője. A Partiumban az egykori Palló zenekar indította el a néphagyományt, néptáncot, a gyerekmozgalmat. Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora nyújtott atyai támaszt az akkori diákoknak, akik olyan mozgalmat indítottak el, ami mai napig stabil lábakon áll és fejlődik.

Minőség és intézményesülés

Erdély-szerte közel 300 amatőr csoport működik, akadnak olyan együttesek, ahol van alapítványi, háttéri intézményes struktúra.

A Sapientia-EMTE kolozsvári kara a Magyar Táncművészeti Egyetemmel és a budapesti Hagyományok Házával együttműködve indította el 2020-ban a táncművészeti, táncoktatói egyetemi alapképzést. Könczei Csongor, a szak megbízott vezetője szerint

a néptánc nem egy tantárgy, az intézményesülés pedig paradox helyzet, melynek az a veszélye, hogy a kialakult közösségek klubbá alakulhatnak.

„Arra gondoltam, hogy az intézményesülés, amiben most részt veszünk, a táncszak elindítása és működtetése szempontjából elsősorban szakmai kérdésekre kell vonatkozzon, és nem az intézményi háttérre. A hályogkovácsok ideje lejárt, az intézményesülést szerintem úgy kell elképzelni, hogy szakemberek oktatnak, és koreografálnak” – mondta Könczei Csongor.

Galéria

Fotó: Zoltán Ildikó

Virág Imola néptáncoktató tapasztalatai azt mutatják, hogy a gyerekek a legnagyobb tanítómesterek, akiknek az igényeihez kell alkalmazkodni,

és olyan anyagot keresni, amit szívesen csinálnak. Dimény Eszter pedagógus elmondta, hogy a Csillagocska Alapítványnál kulcsszerepe van a szülőknek, mert ők döntenek a gyermekek nevében. Erdélyben a közösség és minőség közötti réteg nagyon vékony, könnyen ellehet billenni. Könczei Csongor szerint fontos eldönteni, hogy mi az elsődleges: a közösség vagy a minőség?

Idézet
„Ha nekünk is lesznek szakiskoláink, ott majd a minőségre kell figyelnünk. Ez úgy működik, mint más iskola, ha jól tanul a gyerek, táncos lesz belőle, ha nem, akkor kihull.

Viszont az amatőr mozgalom ne erről szóljon. Nagyon remélem, hogy a Sapientia egyetemen olyan oktatókat fogunk kinevelni, akik tudni fogják kit, mit és hogyan kell oktatni” – egészítette Könczei Csongor.

Benedek Árpád szerint Partiumban nehezebb a helyzet, mert ott ugyanúgy oda kell figyelni a közösségépítésre, mint a minőségi oktatásra. A gyereknek fontos a minőség, de kell hozzá egy olyan anyag, ami által jól érzi magát.

Idézet
„A fő feladatunk az volt, hogy kapjunk egy olyan elismerést a néphagyományok terén, amely felér egy branddel, divattal, hogy a gyerekek jöjjenek hozzánk, és a szülők ezt a fajta szórakozást válasszák a gyerekeiknek”

– emlékezett vissza Benedek Árpád. A néptánc oktatása során többféle módszer kerül terítékre. Bemelegítőgyakorlatok, táncos anyagok, ritmusgyakorlatok, gyermekjátékok, és táborok is, amelyekben a táncos csemeték vendégoktatóktól is tanulhatnak.

Galéria

Fotó: Szász Ferenc

„Régebb a gyerek beleszületett a népi hagyományba, természetes módon tanult meg énekelni és táncolni, ma már mesterséges módszerekkel adják tovább ezt a tudást. A gyerek színpadi szerepeltetése másodlagos, ne várjuk el, hogy egy nyolcéves gyerek produkálja magát a színpadon. Nekünk az a feladatunk, hogy úgy tanítsuk meg táncolni, hogy felnőtt korában is tudjon” – vallja Könczei Csongor.

Fel kell nőni a hagyományhoz

Benedek Árpád szerint fel kell nőni a hagyományhoz, és ezzel párhuzamosan a rendszerhez is.

Az oktatásban több fontos pillért említ: a felsőoktatási intézményi rendszert, a gyerekmozgalmat, a háttérintézményeket.

A háttérintézmény jól felépített struktúrája akkor tudja segíteni a felsőfokú intézményes struktúrát, hogyha az alapítvány vezetősége felfedezi: akkor tud jól működni egy ilyen gyerekcsoportokat, gyerekfoglalkozásokat működtető intézmény, ha az oktatói társaságot, a kisközösséget, a magot úgy állítja össze, hogy az elvárások minden szegmensének meg tudjon felelni. Kellenek szakemberek, profi táncosok, pedagógusok.

A beszélgetést a minősítés mibenlétének kérdésével zárták, és különböző nézőpontok hangzottak el. Könczei Csongor szerint a minősítés összefügg a szakmai intézményesüléssel, az amatőr mozgalmak és műkedvelők számára nem kell a minősítés: aki lelkesedésből csinál valamit, azt ne minősítsék, viszont a hivatásosokat igen.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 06., szombat

Most vagy soha! – A film készítésének kulisszatitkaiba avatnak be erdélyi turnéjukon az alkotók

Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.

Most vagy soha! – A film készítésének kulisszatitkaiba avatnak be erdélyi turnéjukon az alkotók
2024. április 04., csütörtök

A kultúra nem lóverseny, hanem a boldog sokféleség terepe – Visky András Kossuth-díjáról, alkotásról, megajándékozottságról

„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.

A kultúra nem lóverseny, hanem a boldog sokféleség terepe – Visky András Kossuth-díjáról, alkotásról, megajándékozottságról
2024. április 04., csütörtök

A Semmelweis című filmmel nyit, számos friss alkotást kínál közönségének a Brassói Magyar Filmnapok

Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.

A Semmelweis című filmmel nyit, számos friss alkotást kínál közönségének a Brassói Magyar Filmnapok
2024. április 04., csütörtök

Elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, aki gazdag szépprózai életművet hagyott maga után

Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.

Elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, aki gazdag szépprózai életművet hagyott maga után
2024. április 04., csütörtök

Fekete Vince költő a meghívottja a Kolozsvári Állami Magyar Színház költészet-napi eseményének

Fekete Vince József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorújával kitüntetett költő a meghívottja az április 10-én, szerdán este 6 órától, a magyar költészet napja előestéjén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó eseménynek.

Fekete Vince költő a meghívottja a Kolozsvári Állami Magyar Színház költészet-napi eseményének
2024. április 03., szerda

Minden politikai történet mögött intim drámák állnak – Fontos kérdéseket feszeget a kolozsvári színház új előadása

Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története.

Minden politikai történet mögött intim drámák állnak – Fontos kérdéseket feszeget a kolozsvári színház új előadása
2024. április 03., szerda

Miniévaddal, költészetnappal ünnepel a 70 éves szatmárnémeti Harag György Társulat

Április 10. és 15. között ünnepli alapításának 70. évfordulóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata – közölte a színház.

Miniévaddal, költészetnappal ünnepel a 70 éves szatmárnémeti Harag György Társulat
2024. április 02., kedd

KAF-emlékestet tartanak Kolozsváron a magyar költészet napján

Emlékestet tartanak a magyar költészet napján, április 11-én a december végén elhunyt Kovács András Ferenc József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító emlékére Kolozsváron.

KAF-emlékestet tartanak Kolozsváron a magyar költészet napján
2024. április 01., hétfő

Egyed Péter íróra, filozófusra emlékeznek a Kolozsvári Állami Magyar Színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház és az Erdélyi Múzeum-Egyesület április 6-án, 16 órától a színház stúdiótermében Egyed Péter-emlékestet szervez a 2018-ben elhunyt író, filozófus tiszteletére – közölték a szervezők.

Egyed Péter íróra, filozófusra emlékeznek a Kolozsvári Állami Magyar Színházban
2024. március 31., vasárnap

Elhunyt Tordy Géza színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja

Meghalt Tordy Géza színművész – közölte a Nemzeti Színház szombat este az MTI-vel.

Elhunyt Tordy Géza színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja