Átrajzolná. Călin Georgescu szerint Ukrajna kitalált állam, így fel kell osztani a szomszédai között
Fotó: Youtube
Jelenleg Ukrajnához tartozó területeket csatolna Romániához az elnökválasztás érvénytelenített első fordulóját megnyerő szélsőjobboldali jelölt, Călin Georgescu. Szerinte „Ukrajna kitalált állam, nem létezik”, Kijev számára „a háború elveszett”. „Nagy-Romániát akarok” – szögezte le Georgescu.
2025. január 30., 14:012025. január 30., 14:01
2025. január 30., 14:192025. január 30., 14:19
Georgescu erről a Ion Cristoiu újságírónak adott interjúban beszélt. „A világ változik. A határok is változni fognak. Sőt – ha a határok megváltoznak, hol vagyunk mi? Nekünk ott van Észak-Bukovina – érdekeltségi körünkbe tartozik. Itt van a Budzsák” – hangoztatta Georgescu.
Igaz, „nagylelkű” is a magyarokkal szemben.
– fogalmazott az államfőválasztás november 24-ei első fordulóját megnyerő Georgescu, az orosz expanzionista „Kis-Oroszország” megnevezést használva Ukrajna fennmaradó területeire.
„Száz százalékban ez fog történni. Nincs más lehetőség! Nem létezik, ez elkerülhetetlen” – jelentette ki. Hozzátette, hogy „Ukrajna egy kitalált állam, nem létezik”. Az általa „igényelt” területek kapcsán úgy vélekedett, hogy azok „történelmileg” a románokat illetik.
Georgescu hozzátette, hogy Ukrajna számára „a háború elveszett”. „Nagy-Romániát akarok” – jelentette ki az interjúban.
aki 2023 márciusában törvénytervezetet nyújtott be a bukaresti parlamentben, amelyben azt kezdeményezte, hogy Románia mondja fel az Ukrajnával kötött alapszerződést, és követeljen vissza egykor román uralom alatt álló területeket. Emellett még Máramaros megye azon, jelenleg Kárpátaljához tartozó részeire is kiterjedtek az igényei, amelyek a trianoni diktátum után sem kerültek román fennhatóság alá.
A trianoni diktátum aláírásáig a megye a Magyar Királyság része volt, majd a békeszerződés nyomán északi része akkor Csehszlovákiához került. A terület az 1938-39-es időszakban visszakerült Magyarországhoz, majd 1944-ben a szovjet hadsereg szállta meg, 1945-ben pedig a Szovjetunió annektálta. A Szovjetunió felbomlása után Ukrajna örökölte meg a korábban közel egy évezredig Magyarország részét képező régiót.
Korábban amúgy Dmitrij Mevdegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese szintén arról beszélt, hogy Ukrajna szomszédai visszakaphatnák egykori, jelenleg Ukrajnához tartozó területeiket. A volt orosz államfő, egykori miniszterelnök egy 2023. áprilisában tartott rendezvényen megismételte többször hangoztatott tézisét, és arról beszélt, hogy Lengyelország, Magyarország és Románia évtizedek óta arról „álmodik”, hogy átveszi Ukrajna nyugati régióit.
– számolt be a TASZSZ orosz hírügynökségre hivatkozva az Index. A moszkvai illetékes közölte, Ukrajna területeinek szétosztása még mindig jobb, mintha az ukránok belépnének a NATO-ba. „Jobb egy ilyen csendes felosztás, mint Ukrajna NATO-tagsága vagy egy világháború. A kapzsiság és a rosszindulat, a gyűlölet és a becsvágy gyakran erősebb, mint az ész és a józan ész” – fogalmazott orosz biztonsági tanács helyettes vezetője.
„Sok ukrán nyilvánvalóan nem akar visszatérni Lengyelországba, vagy nem mutat semmilyen vágyat arra, hogy visszatérjen a lengyel államba, mert túl erős a történelmi emléke annak, hogyan bántak velük abban az országban. Hogy nyíltan fogalmazzak, rabszolgaként, marhaként” – fogalmazott. Medvegyev szerint Lengyelországban még ma sem bánnak jobban az ukrán menekültekkel és munkásokkal.
Nem ez az első eset, amikor a moszkvai vezető hasonló kijelentéseket tett. 2022 decemberben Medvegyev azt jósolta, hogy Lengyelország és Magyarország 2023-ban megtámadja Ukrajnát, és megszállja annak nyugati országrészeit.
Nem mindennapi törvénytervezetet nyújtott be a bukaresti parlamentben a szélsőséges megnyilvánulásairól hírhedtté vált Diana Șoșoacă szenátor: azt kezdeményezi, hogy Románia követeljen vissza egykor román uralom alatt álló területeket.
Világháborúhoz vezetne Ukrajna NATO-csatlakozása Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese szerint, aki újfent azt fejtegette, hogy szomszédai fel akarják osztani egymás között Ukrajnát.
Kilenc jelölt száll versenybe a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöki tisztségéért, köztük a párt ügyivő elnöke, Dominic Fritz és Violeta Alexandru szenátor.
Öt ember megsérült kedden Dâmbovița megyében, az A1-es autópályán történt balesetben, amelyben három teherautó és öt személyautó volt érintett.
Emberkereskedő hálózatot számoltak fel a román és a svájci hatóságok, a bűnözői csoport 17 előállított tagja fiatal, kiszolgáltatott nőket toborzott Romániában, majd szexmunkára kényszerítette őket Svájcban – közölte az Eurojust kedden.
Különösen meleg időre figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) nyolc déli és délnyugati megyére.
A Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR) többen szavaznának, ha most vasárnap lenne a parlamenti választás, mint a Szociáldemokrata Párta )PSD) és a Nemzeti Liberális Pártra (PNL) együttvéve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan államfő kedd reggel kijelentette, hogy Romániában problémát jelent a nagy értékű adócsalás, és az intézményeknek – beleértve a hírszerzést is – foglalkozniuk kell ezzel.
Folytatódik kedden a gazdasági és pénzügyi bűnözés elleni nagyszabású, Jupiter fedőnevű akció, amelynek keretében országszerte 356 házkutatást tartanak az ügyészek és a rendőrök.
Nicușor Dan államfő kedden ismét tárgyal a Nyugat-barát parlamenti pártok képviselőivel, szerdán pedig sajtótájékoztató keretében számol be a kormányalakítással és a deficitcsökkentő intézkedésekkel kapcsolatos fejleményekről.
Újabb közvélemény-kutatás jelzi a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) előretörését.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) kormányra lépése a megyei szervezetek döntésén múlik – jelentette be hétfőn Sorin Grindeanu.
szóljon hozzá!