Átrajzolná. Călin Georgescu szerint Ukrajna kitalált állam, így fel kell osztani a szomszédai között
Fotó: Youtube
Jelenleg Ukrajnához tartozó területeket csatolna Romániához az elnökválasztás érvénytelenített első fordulóját megnyerő szélsőjobboldali jelölt, Călin Georgescu. Szerinte „Ukrajna kitalált állam, nem létezik”, Kijev számára „a háború elveszett”. „Nagy-Romániát akarok” – szögezte le Georgescu.
2025. január 30., 14:012025. január 30., 14:01
2025. január 30., 14:192025. január 30., 14:19
Georgescu erről a Ion Cristoiu újságírónak adott interjúban beszélt. „A világ változik. A határok is változni fognak. Sőt – ha a határok megváltoznak, hol vagyunk mi? Nekünk ott van Észak-Bukovina – érdekeltségi körünkbe tartozik. Itt van a Budzsák” – hangoztatta Georgescu.
Igaz, „nagylelkű” is a magyarokkal szemben.
– fogalmazott az államfőválasztás november 24-ei első fordulóját megnyerő Georgescu, az orosz expanzionista „Kis-Oroszország” megnevezést használva Ukrajna fennmaradó területeire.
„Száz százalékban ez fog történni. Nincs más lehetőség! Nem létezik, ez elkerülhetetlen” – jelentette ki. Hozzátette, hogy „Ukrajna egy kitalált állam, nem létezik”. Az általa „igényelt” területek kapcsán úgy vélekedett, hogy azok „történelmileg” a románokat illetik.
Georgescu hozzátette, hogy Ukrajna számára „a háború elveszett”. „Nagy-Romániát akarok” – jelentette ki az interjúban.
aki 2023 márciusában törvénytervezetet nyújtott be a bukaresti parlamentben, amelyben azt kezdeményezte, hogy Románia mondja fel az Ukrajnával kötött alapszerződést, és követeljen vissza egykor román uralom alatt álló területeket. Emellett még Máramaros megye azon, jelenleg Kárpátaljához tartozó részeire is kiterjedtek az igényei, amelyek a trianoni diktátum után sem kerültek román fennhatóság alá.
A trianoni diktátum aláírásáig a megye a Magyar Királyság része volt, majd a békeszerződés nyomán északi része akkor Csehszlovákiához került. A terület az 1938-39-es időszakban visszakerült Magyarországhoz, majd 1944-ben a szovjet hadsereg szállta meg, 1945-ben pedig a Szovjetunió annektálta. A Szovjetunió felbomlása után Ukrajna örökölte meg a korábban közel egy évezredig Magyarország részét képező régiót.
Korábban amúgy Dmitrij Mevdegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese szintén arról beszélt, hogy Ukrajna szomszédai visszakaphatnák egykori, jelenleg Ukrajnához tartozó területeiket. A volt orosz államfő, egykori miniszterelnök egy 2023. áprilisában tartott rendezvényen megismételte többször hangoztatott tézisét, és arról beszélt, hogy Lengyelország, Magyarország és Románia évtizedek óta arról „álmodik”, hogy átveszi Ukrajna nyugati régióit.
– számolt be a TASZSZ orosz hírügynökségre hivatkozva az Index. A moszkvai illetékes közölte, Ukrajna területeinek szétosztása még mindig jobb, mintha az ukránok belépnének a NATO-ba. „Jobb egy ilyen csendes felosztás, mint Ukrajna NATO-tagsága vagy egy világháború. A kapzsiság és a rosszindulat, a gyűlölet és a becsvágy gyakran erősebb, mint az ész és a józan ész” – fogalmazott orosz biztonsági tanács helyettes vezetője.
„Sok ukrán nyilvánvalóan nem akar visszatérni Lengyelországba, vagy nem mutat semmilyen vágyat arra, hogy visszatérjen a lengyel államba, mert túl erős a történelmi emléke annak, hogyan bántak velük abban az országban. Hogy nyíltan fogalmazzak, rabszolgaként, marhaként” – fogalmazott. Medvegyev szerint Lengyelországban még ma sem bánnak jobban az ukrán menekültekkel és munkásokkal.
Nem ez az első eset, amikor a moszkvai vezető hasonló kijelentéseket tett. 2022 decemberben Medvegyev azt jósolta, hogy Lengyelország és Magyarország 2023-ban megtámadja Ukrajnát, és megszállja annak nyugati országrészeit.
Nem mindennapi törvénytervezetet nyújtott be a bukaresti parlamentben a szélsőséges megnyilvánulásairól hírhedtté vált Diana Șoșoacă szenátor: azt kezdeményezi, hogy Románia követeljen vissza egykor román uralom alatt álló területeket.
Világháborúhoz vezetne Ukrajna NATO-csatlakozása Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese szerint, aki újfent azt fejtegette, hogy szomszédai fel akarják osztani egymás között Ukrajnát.
Klaus Iohannis szerdán távozó államfő másik állami ingatlant igényel a villa helyett, amelyet az értesülések szerint számára újítottak fel, de végül mégsem kapja meg.
A koalíciós pártok közös államfőjelöltje, Crin Antonescu bejelentette szerdán, hogy az őt támogató három alakulat, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ létrehozta a Románia, Előre Szövetséget.
A csendőrség jelenléte mellett tartották meg A velencei kalmár bemutatóját február 7-én és 8-án a bukaresti Állami Zsidó Színházban a színészek és az intézmény elleni fenyegetések miatt, amelyek főként a TikTok közösségi oldalon jelentek meg.
A kormány elleni bizalmatlansági indítványt nem fogja megszavazni a parlament – jelentette ki szerdán Daniel Suciu, a képviselőház szociáldemokrata alelnöke.
Románia 2024-ben más európai államokkal együtt az orosz hibrid hadviselésre jellemző szabotázsakciók célpontja volt – derül ki a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) 2024-es tevékenységét ismertető jelentésből.
Közvitára bocsátotta szerdán az oktatási minisztérium a 2025–2026-os tanév rendjének tervezetét, amely szerint a 36 hetes új iskolai év 2025. szeptember 8-án kezdődik.
Miután korábban tulajdonképpen kihátrált, most újra kormányra vágyik a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR). Legalábbis erről beszélt szerdán Elena Lasconi pártelnök.
Néhány száz erdészeti alkalmazott tüntetett szerdán a környezetvédelmi minisztérium bukaresti székhelye előtt a tárcavezető által „a Romsilva ellen indított sajtókampány miatt”.
Szerdától mintegy három hónapig Ilie Bolojan Románia ügyvivő államfője, miután Klaus Iohannis délben átadta neki az elnöki mandátumot.
A rendőrség kopogtatott egy román férfi ajtaján, aki ironikus bejegyzést posztolt Facebook-oldalán annak kapcsán, hogy kedden házkutatást tartottak Călin Georgescu kampányfőnökénél.
szóljon hozzá!