Az alkotók: Láng Dániel, Adorjáni Panna és Ferencz Áron
Fotó: Oláh Eszter
Auditív és vizuális ingerekkel dúsított utazásra csalogatta a közönséget a csütörtök esti Rezonanciák. Valamilyen formában című zenei performansz, amelynek útikalauzai Ferencz Áron, Láng Dániel, Páll András és Adorjáni Panna voltak.
2021. augusztus 20., 15:142021. augusztus 20., 15:14
2021. augusztus 22., 18:202021. augusztus 22., 18:20
Azok számára, akik a tömegből kiszakadva, bensőségesebb koncertélményre vágytak a Kolozsvári Magyar Napokon, tálcán kínálta magát a Tranzit Házban szervezett csütörtök esti, vetítéssel egybekötött zenei performansz.
A Rezonanciák. Valamilyen formában címet viselő zenei kísérlet Ferencz Áron, Láng Dániel és Páll András kezei alatt, illetve Adorjáni Panna közreműködésével jött létre.
A ritmus-kavalkádot hallgatva egy újságíró gondolata valami hasonló lehet: milyen kár, hogy az este során szerzett hang- és élménycsomag szavakká nehezen formálható. Mi most mégis kísérletet teszünk rá.
A Tranzit Házba érkezve, a térben egy szőnyegen összetömörített hangszercsomag– mindenféle ütős hangszerek, klasszikus gitár – és egy nem föltétlenül megszokott koncertfelállás fogadott, amelyben a gitáros a közönségnek háttal, zenésztársai felé fordulva helyezkedett el. A zenészek által bezárt háromszög csak addig hatott szokatlanul, amíg a koncert elkezdődött, hiszen onnan kezdve a köztük zajló, érzékeny kommunikáció vette át a helyet, amely már önmagában elvarázsolhatta a közönséget: a három zenész jelenléte és magasan hangolt egymásra figyelése egy színházi előadáshoz hasonló légkört teremtett a térben.
A közönség pedig valóban izgatottan várta a zenei performansz alakulását. Az est első felében lassan, fokozatosan épültek egymásra a hangok. Kívülről figyelve, a közös alkotás zenei laboratóriumként hatott, amelyben a zenész-vegyészek aprólékos műgonddal adagolták az összetevőket. Eredményesen: a ritmus és a dallamok elérték a célzott receptorokat és jólesően olvadtak a hallgatóság mélyen szunnyadó sejtjeibe.
Nem csak auditív ingerek, vizuális hatások is érték a jelenlevőket, amelyeket Adorjáni Panna biztosított. Néhol a zenével egybehangoltan, máskor épp abból kiszakadva, homokból készült rajzokat készített a szemünk láttára, melyet a vászonra vetítve követhettünk végig. Az alkotás élőszerűsége is különös erővel hatott, főleg egy ennyire hosszú megvonási időszak után, amelyben kevés lehetőségünk volt közvetlen közelből tapasztalni valami egyszerit és megismételhetetlent.
Aztán hirtelen kinyílt a kör és az alkotók közös zenélésre hívtak, arra kérve, tapintsuk ki pulzusunkat, majd egyik kezünkkel képezzük le annak ritmusát. Másik kezünkkel a kilégzésre kellett hangot adni. A sok, különböző ütemben lüktető szívverés egyszerre közös hangorkánná alakult, amelynek disszonanciája valahogyan mégis összhangot és a pillanatba való megérkezést eredményezett.
A koncert második felében egy lenémított rövidfilm és Ferencz Áron dobbal követett párbeszédét hallgathattuk végig. A vásznon állatokat, emberi testrészeket és tájakat ábrázoló, rövid képkockák peregtek, egyes szám első személyben fogalmazott, belső monológ-szerű gondolatok kíséretében.
A zenei performanszot az alkotók hang drumon (acélból készült ütős hangszer szerk. megj.) játszott improvizációja zárta, majd a közönség kis ráadást is kaphatott, amelyet ki-ki kedve szerint csomagolhatott fel magának, útravalóként.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!