Marius Tabacu műfordító, aki képernyőn keresztül volt „jelen” a kolozsvári könyvbemutatón
Fotó: Facebook
„Az fajta értelmiségi, mint amilyen Székely János volt, eltűnőfélben van” – nyilatkozta Marius Tabacu műfordító, aki román nyelvre ültette át az írónak A nyugati hadtest című kisregényét. A háborúról szóló mű román fordítását szerda este mutatták be a Kolozsvári Magyar Napokon.
2020. augusztus 20., 17:512020. augusztus 20., 17:51
Székely János A nyugati hadtest című regényének román fordítását mutatták be szerda este a Kolozsvári Magyar Napok keretében a Bánffy-palota udvarán. Az eseményt szervező Balassi Intézet bukaresti központjának igazgatója, Kósa András László elmondta, a kötetet román nyelvre átültető Marius Tabacu az előzetes beharangozással ellentétben nem lehet jelen személyesen az eseményen, de levetítenek nagy képernyőn egy vele készített interjút, amelyben a fordító Székely Jánosról, a regényről és annak lefordításáról beszél.
Az 1976-ban napvilágot látott kisregény új fordítása nemrég jelent meg a Curtea Veche Kiadónál, első alkalommal február 4-én mutatták be Bukarestben. A szerdai eseményen Márton Evelin író, szerkesztő és Filip Florian író beszélgetett a könyvről, annak jelentőségéről és az újonnan megjelent román fordításról. Márton Evelin kiemelte,
Filip Florian úgy értékelt, a mű mentes „irodalmi trükköktől”, és mégsem olcsó megoldásokkal operál, a szó legjobb értelmében magával viszi az olvasót, az író pedig azt a kérdést feszegeti, hol van a moralitás határa.
Fotó: Balassi Intézet/ Facebook
Marius Tabacu elmondta, amikor először megjelent románul a kisregény, nem lehetett azt adni címnek, hogy „Aramata de apus”, hiszen abban az időben félreértelmezhető lett volna, ezért azzal a címmel jelent meg, hogy Ce este norocul (Mi a szerencse), ami Székely János egyik novellájának a címe.
– emlékezett a fordító. Arról is beszélt, az utolsó mondat, amit az 1992-ben elhunyt írótól hallott, az volt: „tudod, Marius, nem nagyon szép dolog élni”. „Akkor, ahogyan ő élt, muszáj volt igazat adnom neki: nem örült az életnek, megtört ember volt. Egyébként az fajta értelmiségi, mint amilyen Székely János volt, eltűnőfélben van, a kisregényben pedig rengeteg a humanizmus és a gyöngédség” – fogalmazott Tabacu.
A könyvbemutatón a regényből részleteket olvasott fel Lari Giorgescu, a Bukaresti Nemzeti Színház művésze. „A férfiak mai nemzedékének alapélménye (s egyúttal korunk történetének alapvető ténye) a háború volt. Múltunk-világunk leghűbb modellje: a katonaság. Semmit sem érthet belőlünk, aki nem érti ezt” – írta Székely János A nyugati hadtest Ajánlásában. Életét, akárcsak millió más emberét alapjaiban rengette meg a második világháború, amelybe a szerző 16 éves kamaszként,a háborút éppen elvesztő hadsereg katonájaként került. Műveiben, legyenek azok drámák, esszék vagy éppen prózai művek mindvégig a hatalom és ember viszonyát vizsgálta.
Székely János (1929–1992)
a 20. századi magyar irodalom sokoldalú egyénisége, költő, prózaíró, drámaíró, tanulmány- és esszéíró, műfordító. A tordai születésű Székely János 1940-ben Marosvásárhelyre költözve a Református Kollégiumban (ma Bolyai Farkas Elméleti Líceum) tanult, majd 1943-tól a Katonai Reáliskolában volt huszárhadapród. 1944-ben a századát a közeledő front elől Nyugat-Európába vitték, közben fogságba esett, ahonnan 1946-ban tért haza.
A kiválasztottak (The Chosen) című sorozat szeptember 7-i premierje nagy esemény a film magyar rajongói számára: új magyar szinkronnal tűzi műsorra a Duna a Jézus és tanítványainak életét bemutató, világszerte rajongott amerikai szériát.
Izgalmas „időutazásra” hívja a közönséget az Edvi Illés Aladár Kalotaszege című kiállítás, amely a kolozsvári Erdélyi Néprajzi Múzeumban tekinthető meg. A tárlatot Péntek János nyelvészprofesszor és Tötszegi Tekla néprajzkutató mutatta be.
A Farkas utcai színház múltját, nehéz és dicsőséges korszakait idézi meg a kolozsvári Szabók bástyájában kedden megnyílt, Nemes nyomokon című tárlat.
A sporttevékenységeket a színházi közeggel ötvözi, a lelkes közönség számára is nyitott a Temesváron tartandó színJÁTÉKOK elnevezésű esemény. A rendezvényről Balázs Attilát, a Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatóját kérdeztük.
Bánffy Miklós születésének 150. és Kós Károly születésének 140. évfordulóján jelent meg tavaly a Kós-Bánffy, Bánffy-Kós Emlékkönyv.
Mindannyiunknak vannak kisebb-nagyobb kereszthordozásai, a szenvedéstörténetnek pedig olyan sok a többletrétege, hogy tulajdonképpen kimeríthetetlen – hangzott el a Kolozsvári Magyar Napokon.
Különleges gálakoncertet ad a Szent István-napi eseménysorozat megkoronázásaként Mága Zoltán Liszt Ferenc-díjas hegedűművész augusztus 20-án a marosvásárhelyi várban, melynek egyik sztárfellépője a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Bodrogi Gyula lesz.
Elhunyt Alain Delon ikonikus francia színész. A család közleménye szerint Delon 88 éves korában hunyt el douchy-i otthonában szombat este.
Elhunyt szombaton, 93 éves korában Novák Ferenc koreográfus, rendező, etnográfus.
Az irodalom, költészet különféle vetületei, friss erdélyi kiadványok és sokakat foglalkoztató kérdések megvitatása is előtérbe kerül a 15. Kolozsvári Magyar Napokon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!