Megmentenék a magyar világ legrégebbi hegyi vasútját

Gyönyörű tájakon kanyarog  a legrégebbi hegyi vasút

Gyönyörű tájakon kanyarog a legrégebbi hegyi vasút

Fotó: Georgian Popovici/Euroland Banat Association/Facebook

Ismét civil beavatkozás szükségeltetik a történelmi Magyarország, illetve a jelenlegi Románia legrégebbi hegyi vasútjának megmentése érdekében. A román állami vasúttársaság ugyanis beszüntette a közlekedést hétköznapokon a festői szépségű, Délkelet-Európa egyik leglátványosabb vasútvonalának tartott dél-erdélyi sínpáron, Oravicabánya és Stájerlakanina között, így az osztrák Semmeringhez hasonlított legrégebbi hegyi vasút már csak hétvégén áll a helyiek és a turisták rendelkezésére.

Páva Adorján

2025. január 25., 08:312025. január 25., 08:31

Az Euroland Banat nevű bánsági civil szervezet nyílt levélben kéri Sorin Grindeanu közlekedési minisztertől, ne „fokozzák le” csupán hétvégi járattá az ország legrégebbi hegyi vasútján közlekedő vonatot. A civilek hangsúlyozzák: a Krassó-Szörény megyei Oravicabánya és Stájerlakanina között zakatoló szerelvény Románia mai területének legrégebbi, egyben leglátványosabb hegyi vasútvonalán közlekedik, ám a román állami vasúttársaság (CFR) úgy döntött, január 13-tól nem indítja útjára hétköznapokon, a tervek szerint április közepéig csak hétvégente üzemelik be „egy újabb önkényes vállalati döntés miatt”.

„Sajnos, akárcsak 2019-ben és 2021-ben, ismét új formában nyilvánul meg a CFR törekvése, hogy bezárja és megsemmisítse ezt a szakaszt, amelyet közben turisztikai vasútként ismer el és népszerűsít” – írja az Euroland, felháborítóbak nevezve a mostani döntést. A 2001-ben alapított, resicabányai székhelyű szervezet emlékeztet,

az Oravica–Anina vasútvonal a legrégebbi hegyi vasútvonal Románia jelenlegi területén, amelyet 1863. december 15-én helyeztek üzembe.

A legrégebbi hegyi vasút

A bánsági Semmeringként is emlegetett látványosság (az osztrák semmeringi vasút 1848 ás 1854 között épült, kulturális világörökségi helyszín) Délkelet-Európa egyik legszebb és legimpozánsabb hegyi vasútvonala: 14 alagutat vájtak a sziklákba, tíz viadukt ível át a mély völgyek felett. A 33,4 kilométer hosszú vasútvonal a tengerszint feletti 218 méteres magasságtól (Oravica) 558 m-ig (Anina) emelkedik, 340 m szintkülönbséggel, 20‰-es meredekséggel és szűk sugarú kanyarokkal (114 m). A vasút az Aninai-hegységet a Zsittin-völgyön keresztül kerüli meg, amely felett húzódik a leggrandiózusabb építmény, a 35 m magas és 230 m hosszú Zsittin-viadukt. A teljes útvonalat két óra alatt teszi meg a vonat.

„A táj szépségén, az útvonal egyediségén és a látványos műszaki alkotásokon kívül az Oravica–Anina vasútvonal az egyetlen összeköttetés a Krassó völgyének számos települése számára. Fontos szerepet játszik mind az Oravica és Anina közötti kapcsolat, mind az útvonal mentén fekvő falvak számára.

Idézet
Ennek az országos jelentőségű turisztikai látványosságnak az eltűnése hosszú távon felbecsülhetetlen veszteségeket okozna Anina, Oravica és az egész térség számára, amely a turizmus révén próbál gazdaságilag talpra állni”

– áll a nyílt levélben. Amelyben arra is felhívják a figyelmet, hogy a Báziás–Oravica–Anina vasút A kategóriás műemlékként az épített örökség része, Krassó-Szörény megye és a teljes Bánsági-hegyvidék egyik legfontosabb látványossága, a csak a hatékonyságot, profitot szem előtt tartó CFR-hivatalnokok törekvése pedig ezt a státust is veszélyezteti. A műemlék jelleg elhanyagolása ugyanakkor jóval nagyobb költségeket generál, ha majd vissza kell állítani az eredeti állapotot.

„Úgy véljük, hogy a helyszín megőrzése mint történelmi műemlék, illetve a vasúti közlekedés biztonsága elsősorban a napi vasúti forgalom fenntartásával szavatolható az Oravica–Anina útvonalon, kiegészítve egy, a bánsági Semmering számára kidolgozott karbantartási és fejlesztési programmal” – közölték a civilek. Jelezve: 2019-ben hasonló okok miatt néhány nap alatt 10 ezer aláírást gyűjtöttek egy online petíció révén a vasút megmentése érdekében.

Amint Jancsó Árpád Az Oravica-Anina hegyi vasút története című könyvéből is kiderül, Anina környékén 1790-ben találtak szenet. A kezdetleges magánbányák nagy részét a kincstár 1846-ban vette birtokba. A szén gazdaságos szállításához vasútra volt szükség. Építését még az állam kezdte el, de a bánáti uradalmak, bányák, huták és vasútvonalak eladása után már egy magánvasút-társaság, az ÁVT fejezte be.

Az Oravica–Anina hegyi vasút Európa első hegyi vasútjai közé tartozik, az akkori Magyarország, valamint a mai Románia első hegyi vasútja volt. A nehéz terep különleges műszaki megoldásokat követelt, akárcsak az akkortájt megépített híres Semmering vasút

– derül ki a könyv ajánlójából.

A Resicabányától 25 km-re délre, Oravicabányától 24 km-re keletre fekvő Stájerlakanina város Stájerlak és Anina egyesítéséből jött létre. Stájerlak neve onnan ered, hogy a falu 18. századi „alapítói” Stájerországból odatelepített favágók voltak. Anina románul égerfával benőtt helyet jelent. A környéken 1790-ben kőszént találtak, 1846-ban vasgyártelepet alakítottak ki, de feketeszénbánya, szénelőkészítő üzem, olajpala-kitermelés és hőerőmű is működött itt.

A Szörényi-érchegység nyugati lábánál fekvő Oravicabánya a 18. század második felében a Bánság bányászatának központja és legdinamikusabban fejlődő, városias települése volt, bár csak 1834-ben vált bányavárossá. Eleinte rezet és ezüstöt bányásztak itt, majd a kőszén- és vasércbányászatot fejlesztették tovább. Jelentőségét tovább növelte az 1850-60-as években kiépített mozdonyüzemű vasútvonal.

Az 1900-as évek elején Oravica és Anina is még német többségű település volt, azóta szinte teljesen elrománosodtak.

A 2021-es népszámlálási adatok szerint előbbit csaknem 9300-an lakják (köztük néhány tucat német és magyar), utóbbit pedig 5500-an (77-en magyar és 197-en német anyanyelvűek a bevallott adatok szerint).

Egyébként a két kisvárost összekötő hegyi vasút tavaly azzal „hívta fel magára a figyelmet”, hogy Charlie Ottley neves brit dokumentumfilm-rendező is felült rá, miközben a Románia ízei (Flavours of Romania) című sorozatának harmadik évadát forgatta.

korábban írtuk

A Bihar megyei barangolás után az ország legrégebbi hegyi vasútját is kipróbálta Charlie Ottley brit filmrendező
A Bihar megyei barangolás után az ország legrégebbi hegyi vasútját is kipróbálta Charlie Ottley brit filmrendező

Az Erdélyi-szigethegységben forgatott a napokban Charlie Ottley brit dokumentumfilm-rendező, aki Bihar megye látványosságait is bemutatja majd a Románia ízei (Flavours of Romania) című sorozatának harmadik évadában.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. január 24., péntek

„Az alkotó teszi zsongóvá a kultúrát”. Átadták az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat

Tizenharmadik alkalommal adták át pénteken, a kolozsvári Bánffy Miklós Operastúdióban az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat.

„Az alkotó teszi zsongóvá a kultúrát”. Átadták az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat
2025. január 24., péntek

Magyar kultúra napja kicsit másképp – Külföldiek, akik otthonra leltek a hagyományainkban

A Mathias Corvinus Collegium (MCC) különleges esemény szervezett Kolozsváron a magyar kultúra napja alkalmából a Hagyományok Házával együttműködésben.

Magyar kultúra napja kicsit másképp – Külföldiek, akik otthonra leltek a hagyományainkban
2025. január 24., péntek

Hamarosan átadhatják a Sebes-Körös szurdokvölgyében épülő kempingeket

Lassan elkészülnek a Sebes-Körös szurdokvölgyében, pontosabban Réven, Vársonkolyoson és Barátkán épülő kempingek.

Hamarosan átadhatják a Sebes-Körös szurdokvölgyében épülő kempingeket
2025. január 23., csütörtök

Partiumi falugazdászok: pálinka- és böllérvesenyre, metszésbemutatóra is készülnek

Aktívan, eseményekkel tele vette kezdetét az új év a Partiumi Falugazdász Hálózat munkatársai számára, és az elkövetkezőkben is számos rendezvényt szerveznek.

Partiumi falugazdászok: pálinka- és böllérvesenyre, metszésbemutatóra is készülnek
2025. január 23., csütörtök

Már nem csak gyermeki szeszély az iskolafóbia

Szakértők szerint az „iskolafóbia” nevű szorongásos zavar egyre gyakoribb a gyerekek körében, korosztálytól függetlenül. Arad megyében már 16 ilyen esetet diagnosztizáltak.

Már nem csak gyermeki szeszély az iskolafóbia
Már nem csak gyermeki szeszély az iskolafóbia
2025. január 23., csütörtök

Már nem csak gyermeki szeszély az iskolafóbia

2025. január 23., csütörtök

Lemondott a moldvai magyar misék egyidejűségének megköveteléséről a jászvásári püspökség

Lemondott a Moldvában engedélyezett bákói és pusztinai magyar misék egyidejűségének megköveteléséről a Jászvásári Római Katolikus Püspökség. A döntést Anton Diacu pusztinai plébános közölte csütörtökön a Krónikával.

Lemondott a moldvai magyar misék egyidejűségének megköveteléséről a jászvásári püspökség
2025. január 23., csütörtök

Újabb élményfürdő épült Bihar megyében

Hamarosan újabb élményfürdőben csobbanhatunk Bihar megyében: az építő elkészült a margittai szabadidőközponttal.

Újabb élményfürdő épült Bihar megyében
Újabb élményfürdő épült Bihar megyében
2025. január 23., csütörtök

Újabb élményfürdő épült Bihar megyében

2025. január 23., csütörtök

„Lelki erőmű”: idén is elindul Csíksomlyóra a Boldogasszony zarándokvonat

Idén is elindul a Boldogasszony zarándokvonat a Misszió Tours Utazási Iroda és MÁV Személyszállítási Zrt. közös szervezésében a csíksomlyói pünkösdi búcsúba – közölték a szervezők csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

„Lelki erőmű”: idén is elindul Csíksomlyóra a Boldogasszony zarándokvonat
2025. január 23., csütörtök

Európa-szerte keresnek két 16 éves Szilágy megyei lányt

Európai szintű rendőrségi körözés indult két 16 éves Szilágy megyei lány felkutatására, akik néhány nappal ezelőtt hazaindultak egy zsibói iskolából, ám nem érkeztek haza.

Európa-szerte keresnek két 16 éves Szilágy megyei lányt
2025. január 22., szerda

Nemzetegyesítő kincsek: a magyar kultúra ünnepe Marosvásárhelyen

Nekünk is feladatunk naponta megvívni a harcunkat a kulturális örökségünkért és keresni a lehetőségeit annak, hogy miként tehetünk még többet közösségeink, a magyar közösségünk megmaradásáért – mondta Zsigó Róbert.

Nemzetegyesítő kincsek: a magyar kultúra ünnepe Marosvásárhelyen