Megmentenék a magyar világ legrégebbi hegyi vasútját

Gyönyörű tájakon kanyarog  a legrégebbi hegyi vasút

Gyönyörű tájakon kanyarog a legrégebbi hegyi vasút

Fotó: Georgian Popovici/Euroland Banat Association/Facebook

Ismét civil beavatkozás szükségeltetik a történelmi Magyarország, illetve a jelenlegi Románia legrégebbi hegyi vasútjának megmentése érdekében. A román állami vasúttársaság ugyanis beszüntette a közlekedést hétköznapokon a festői szépségű, Délkelet-Európa egyik leglátványosabb vasútvonalának tartott dél-erdélyi sínpáron, Oravicabánya és Stájerlakanina között, így az osztrák Semmeringhez hasonlított legrégebbi hegyi vasút már csak hétvégén áll a helyiek és a turisták rendelkezésére.

Páva Adorján

2025. január 25., 08:312025. január 25., 08:31

Az Euroland Banat nevű bánsági civil szervezet nyílt levélben kéri Sorin Grindeanu közlekedési minisztertől, ne „fokozzák le” csupán hétvégi járattá az ország legrégebbi hegyi vasútján közlekedő vonatot. A civilek hangsúlyozzák: a Krassó-Szörény megyei Oravicabánya és Stájerlakanina között zakatoló szerelvény Románia mai területének legrégebbi, egyben leglátványosabb hegyi vasútvonalán közlekedik, ám a román állami vasúttársaság (CFR) úgy döntött, január 13-tól nem indítja útjára hétköznapokon, a tervek szerint április közepéig csak hétvégente üzemelik be „egy újabb önkényes vállalati döntés miatt”.

„Sajnos, akárcsak 2019-ben és 2021-ben, ismét új formában nyilvánul meg a CFR törekvése, hogy bezárja és megsemmisítse ezt a szakaszt, amelyet közben turisztikai vasútként ismer el és népszerűsít” – írja az Euroland, felháborítóbak nevezve a mostani döntést. A 2001-ben alapított, resicabányai székhelyű szervezet emlékeztet,

az Oravica–Anina vasútvonal a legrégebbi hegyi vasútvonal Románia jelenlegi területén, amelyet 1863. december 15-én helyeztek üzembe.

A legrégebbi hegyi vasút

A bánsági Semmeringként is emlegetett látványosság (az osztrák semmeringi vasút 1848 ás 1854 között épült, kulturális világörökségi helyszín) Délkelet-Európa egyik legszebb és legimpozánsabb hegyi vasútvonala: 14 alagutat vájtak a sziklákba, tíz viadukt ível át a mély völgyek felett. A 33,4 kilométer hosszú vasútvonal a tengerszint feletti 218 méteres magasságtól (Oravica) 558 m-ig (Anina) emelkedik, 340 m szintkülönbséggel, 20‰-es meredekséggel és szűk sugarú kanyarokkal (114 m). A vasút az Aninai-hegységet a Zsittin-völgyön keresztül kerüli meg, amely felett húzódik a leggrandiózusabb építmény, a 35 m magas és 230 m hosszú Zsittin-viadukt. A teljes útvonalat két óra alatt teszi meg a vonat.

„A táj szépségén, az útvonal egyediségén és a látványos műszaki alkotásokon kívül az Oravica–Anina vasútvonal az egyetlen összeköttetés a Krassó völgyének számos települése számára. Fontos szerepet játszik mind az Oravica és Anina közötti kapcsolat, mind az útvonal mentén fekvő falvak számára.

Idézet
Ennek az országos jelentőségű turisztikai látványosságnak az eltűnése hosszú távon felbecsülhetetlen veszteségeket okozna Anina, Oravica és az egész térség számára, amely a turizmus révén próbál gazdaságilag talpra állni”

– áll a nyílt levélben. Amelyben arra is felhívják a figyelmet, hogy a Báziás–Oravica–Anina vasút A kategóriás műemlékként az épített örökség része, Krassó-Szörény megye és a teljes Bánsági-hegyvidék egyik legfontosabb látványossága, a csak a hatékonyságot, profitot szem előtt tartó CFR-hivatalnokok törekvése pedig ezt a státust is veszélyezteti. A műemlék jelleg elhanyagolása ugyanakkor jóval nagyobb költségeket generál, ha majd vissza kell állítani az eredeti állapotot.

„Úgy véljük, hogy a helyszín megőrzése mint történelmi műemlék, illetve a vasúti közlekedés biztonsága elsősorban a napi vasúti forgalom fenntartásával szavatolható az Oravica–Anina útvonalon, kiegészítve egy, a bánsági Semmering számára kidolgozott karbantartási és fejlesztési programmal” – közölték a civilek. Jelezve: 2019-ben hasonló okok miatt néhány nap alatt 10 ezer aláírást gyűjtöttek egy online petíció révén a vasút megmentése érdekében.

Amint Jancsó Árpád Az Oravica-Anina hegyi vasút története című könyvéből is kiderül, Anina környékén 1790-ben találtak szenet. A kezdetleges magánbányák nagy részét a kincstár 1846-ban vette birtokba. A szén gazdaságos szállításához vasútra volt szükség. Építését még az állam kezdte el, de a bánáti uradalmak, bányák, huták és vasútvonalak eladása után már egy magánvasút-társaság, az ÁVT fejezte be.

Az Oravica–Anina hegyi vasút Európa első hegyi vasútjai közé tartozik, az akkori Magyarország, valamint a mai Románia első hegyi vasútja volt. A nehéz terep különleges műszaki megoldásokat követelt, akárcsak az akkortájt megépített híres Semmering vasút

– derül ki a könyv ajánlójából.

A Resicabányától 25 km-re délre, Oravicabányától 24 km-re keletre fekvő Stájerlakanina város Stájerlak és Anina egyesítéséből jött létre. Stájerlak neve onnan ered, hogy a falu 18. századi „alapítói” Stájerországból odatelepített favágók voltak. Anina románul égerfával benőtt helyet jelent. A környéken 1790-ben kőszént találtak, 1846-ban vasgyártelepet alakítottak ki, de feketeszénbánya, szénelőkészítő üzem, olajpala-kitermelés és hőerőmű is működött itt.

A Szörényi-érchegység nyugati lábánál fekvő Oravicabánya a 18. század második felében a Bánság bányászatának központja és legdinamikusabban fejlődő, városias települése volt, bár csak 1834-ben vált bányavárossá. Eleinte rezet és ezüstöt bányásztak itt, majd a kőszén- és vasércbányászatot fejlesztették tovább. Jelentőségét tovább növelte az 1850-60-as években kiépített mozdonyüzemű vasútvonal.

Az 1900-as évek elején Oravica és Anina is még német többségű település volt, azóta szinte teljesen elrománosodtak.

A 2021-es népszámlálási adatok szerint előbbit csaknem 9300-an lakják (köztük néhány tucat német és magyar), utóbbit pedig 5500-an (77-en magyar és 197-en német anyanyelvűek a bevallott adatok szerint).

Egyébként a két kisvárost összekötő hegyi vasút tavaly azzal „hívta fel magára a figyelmet”, hogy Charlie Ottley neves brit dokumentumfilm-rendező is felült rá, miközben a Románia ízei (Flavours of Romania) című sorozatának harmadik évadát forgatta.

korábban írtuk

A Bihar megyei barangolás után az ország legrégebbi hegyi vasútját is kipróbálta Charlie Ottley brit filmrendező
A Bihar megyei barangolás után az ország legrégebbi hegyi vasútját is kipróbálta Charlie Ottley brit filmrendező

Az Erdélyi-szigethegységben forgatott a napokban Charlie Ottley brit dokumentumfilm-rendező, aki Bihar megye látványosságait is bemutatja majd a Románia ízei (Flavours of Romania) című sorozatának harmadik évadában.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. február 18., kedd

Az intenzív havazások nagymértékben megnehezítik az erdélyi hegyvidéken élők mindennapjait

Az erdélyi hegyvidéki településeken a mostani télies időjárási viszonyok közepette, a nagy havazások miatt az is előfordulhat, hogy nem tudnak kimenni az emberek a házból; így van ez például a Brassó megyei Fundáta községben.

Az intenzív havazások nagymértékben megnehezítik az erdélyi hegyvidéken élők mindennapjait
2025. február 18., kedd

Kártérítésre kötelezte a bíróság az Átlátszót egy székelyföldi üzletember javára

Kártérítésre kötelezte alapfokú ítéletében a kolozsvári bíróság az Átlátszó Erdélyt abban a perben, amelyet Balázs Attila székelyföldi üzletember indított a tényfeltáró portál ellen.

Kártérítésre kötelezte a bíróság az Átlátszót egy székelyföldi üzletember javára
2025. február 18., kedd

Csempészett cigarettát árult az otthonában, ahova a rendőrök is bekopogtak

Külföldről Romániába csempészett, zárjegy nélküli cigarettát árult marosújvári lakásán egy 68 éves férfi, a rendőrök felszámolták a jól menő üzletet.

Csempészett cigarettát árult az otthonában, ahova a rendőrök is bekopogtak
2025. február 18., kedd

Előrejelezhetőek-e a földrengések Erdélyben?

Az utóbbi években Erdélyben is több ízben érezhető földrengésekről tart előadást Kolozsváron Szakács Sándor geológus. Az ismert szakember a földrengések előrejelezhetőségéről is beszél február 27-én 17 órától az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában.
Előrejelezhetőek-e a földrengések Erdélyben?
2025. február 18., kedd

Rendőrségi jótanácsok havas utakon közlekedőknek

A téli időjárás miatt Erdély több részében nehézkesen halad a forgalom. A közlekedésrendészet tanácsokat fogalmazott meg a havas utakon közlekedő sofőrök számára, hogy elkerülhetőek legyenek a balesetek.

Rendőrségi jótanácsok havas utakon közlekedőknek
2025. február 18., kedd

Székelyföldi Bringás Vándortábor: új útvonallal várják a diákokat

Új útvonallal várják a diákokat a 4. Székelyföldi Bringás Vándortáborba, amelynek célja, hogy a résztvevők két keréken fedezzék fel Székelyföld kulturális és természeti kincseit – közölték kedden az MTI-vel a szervezők.

Székelyföldi Bringás Vándortábor: új útvonallal várják a diákokat
2025. február 18., kedd

Tovább keresik a zetelaki tó környékén eltűnt udvarhelyi férfit

Rendőrök, tűzoltók, hegyimentők és önkéntesek folytatják a február elején eltűntnek nyilvánított székelyudvarhelyi fiatalember keresését – közölte kedden a Hargita megyei rendőrség.

Tovább keresik a zetelaki tó környékén eltűnt udvarhelyi férfit
2025. február 18., kedd

Bűnügyi felügyelet alá helyezték a Hargita megyei közgyűlés alelnökét

Bűnügyi felügyelet alá helyezte a Maros megyei ítélőtábla Barti Tihamért, a Hargita Megyei Tanács alelnökét, aki ellen korrupció gyanújával folyik kivizsgálás.

Bűnügyi felügyelet alá helyezték a Hargita megyei közgyűlés alelnökét
2025. február 17., hétfő

Középkori csónakmaradvány került a felszínre a Maros alacsony vízállása miatt

A Maros alacsony vízszintjének köszönhetően egy középkori monoxylon, egy darab fatörzsből kivájt csónak maradványai kerültek felszínre Arad közelében. A régészek gyanítják, hogy egykoron sószállításra használt vízi alkalmatosságról van szó.

Középkori csónakmaradvány került a felszínre a Maros alacsony vízállása miatt
2025. február 17., hétfő

Elektromos töltőállomást is építenek „a király útján”

Az idegenforgalom fejlesztése mellett a környezetkímélő közlekedést is bátorító beruházás lesz „a király útja” elnevezésű új műút az Arad megyei Marospetres és a Hunyad megyei Alváca között: elektromos töltőállomást is kiépítenek a Zaránd-hegységben.

Elektromos töltőállomást is építenek „a király útján”