Egyetemi konzorciumra lehet számítani – kerekasztal-beszélgetés a Sapientia EMTE születéséről, húsz éves fejlődéséről

Egyetemi konzorciumra lehet számítani – kerekasztal-beszélgetés a Sapientia EMTE születéséről, húsz éves fejlődéséről

Kása Zoltán, Dávid László, Tonk Márton és Farkas Emőd az egyetem elmúlt húsz évéről szóló beszélgetésen

Fotó: Gödri Csilla

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) húsz éves történelméről tartottak kerekasztal-beszélgetést a 12. Kolozsvári Magyar Napokon. Az időutazáson Dávid László, a Sapientia EMTE szenátusi elnöke, korábbi rektora, Kása Zoltán, az egyetem rektori tanácsosa, korábbi rektorhelyettese és Tonk Márton jelenlegi rektor vezettek végig, személyes történetekkel fűszerezve a múltidézést.

Zoltán Ildikó

2021. augusztus 20., 12:582021. augusztus 20., 12:58

2021. augusztus 20., 14:332021. augusztus 20., 14:33

Tonk Márton rektor egy tavalyi emlékkel indított. „A rektori programomba beleírtam, hogy az elmúlt húsz évben együtt lélegeztem a Sapientia egyetemmel. Ha valami öröm volt a Sapientiának, nekem is az volt, ha valaki bántotta a Sapientiat, nekem is fájt” – mondta a rektor.

Dávid László szenátusi elnök pályafutása kezdetét idézte fel. Elmondta, végzősként egyetemi karrierben gondolkodott, viszont a sors úgy hozta, hogy Marosvásárhelyen kötött ki egy kutatóintézetben. Végül a marosvásárhelyi pedagógiai főiskolán kezdett tanítani.

Idézet
A 90-es évek végén rádöbbentünk, hogy a volt magyar pedagógusképző intézetben kilenc év leforgása alatt a magyar hallgatók 67 százalékos számaránya 27 százalékra apadt. Valahogy orvosolni szerettük volna a helyzetet”

– idézte fel az akkori állapotokat a szenátusi elnök.

Elmondta, letettek egy javaslatot az egyetem szenátusának az asztalára abban a reményben, hogy magyar tagozatot hozhatnak létre négy mérnöki szakkal. Az akkori tanügyminiszter jóváhagyott 1000 államilag finanszírozott helyet, ennek csupán az volt a feltétele, hogy az egyetem szenátusa kérje, ami mai napig nem történt meg. Így született az ötlet, hogy az induló Sapientia egyetem keretében próbálják meg ezeket létrehozni.

A Deus Providebit Tanulmányi Ház segítségével sikerült valóra váltani az elképzelést, de az volt a feltétel, hogy a mérnöki szakok mellé a szociálpedagógiát is vegyék fel a listára. A bizottság engedélyezte az öt szakot, így indulhatott el az egyetem marosvásárhelyi kara.

Idézet
Mikor Csíkszeredában ünnepeltük a Sapientia indítását, Németh Zsolt volt a díszvendég. Megfogta a hajtókámat és azt mondta: örüljenek a vásárhelyiek, mert felugrottak a robogó vonat utolsó kocsijára”

– idézte fel Dávid László.

Kása Zoltán rektori tanácsos felidézte, hogy a 2000-es évek elején a Babeș–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese volt, de a Sapientia egyetem közösségében is jól érezte magát. Elmesélt egy történetet, amely ezt a kettős állapotot tükrözi. A rádióban hallott egy magyarországi futballbíróról, akinek a két fia különböző csapatban játszott.

„Ekkor kezdtem el azon gondolkodni, hogy az apa mit csinálhat, amikor a két csapat egymás ellen játszik. Elképzelésem szerint ilyenkor nem érdekli, hogy melyik csapat győz, neki az a fontos, hogy mindkét fia jól játsszon” – mondta Kása Zoltán, akinek egy szebb befejezésre hívták fel a figyelmét: a bíró álma, hogy a két fiú együtt játsszon a nemzeti csapatban.

Tonk Márton a kezdeti elképzeléseket is megemlítette, amikor az volt a szándék, hogy a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem integrálódik a hálózatba. A Sapientia Alapítvány révén közös tervezési, stratégiai „kényszerben” van a két intézmény. Közös költségvetés, közös szakpolitikai, oktatáspolitikai elvek mentén működnek.

A nyár „csendjében” valami formálódott, alakult, és végkimenetele a Partiumi Keresztény Egyetem, a Protestáns Teológiai Intézet és a Sapientia közös egyetemi konzorciuma lesz.

„A Sapientia EMTE olyan képzésű palettát kíván kifejleszteni, amellyel hozzáad valamit a már létező magyar nyelvű felsőoktatási palettához” – mondta a Sapientia EMTE rektora.

A kerekasztal-beszélgetésen a szakok akkreditációja is szóba került. „Ki kellett építeni a megfelelő oktatói gárdát, amellyel lehet akkreditálni a szakokat. Mi azon igyekeztünk, hogy minden feltételnek megfeleljünk, és felemelt fejjel lehessen akkreditálni a szakokat” – mondta összegzésként Dávid László.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 13., szombat

Tulipános környezetben jelentette be Emil Boc, hogy nem adja Kolozsvárt Brüsszelért

Megpályázza ötödik mandátumát Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, aki közösségi oldalán posztolt élő videóban jelentette be döntését szombaton.

Tulipános környezetben jelentette be Emil Boc, hogy nem adja Kolozsvárt Brüsszelért
2024. április 13., szombat

Az RMDSZ és az EMSZ külön polgármester- és önkormányzati képviselőjelölteket indít Nagyváradon

Biró Rozália parlamenti képviselő lett az RMDSZ nagyváradi polgármesterjelöltje a júniusi romániai helyhatósági választásokon – döntött a párt küldöttgyűlése. Csomortányi István személyében az Erdélyi Magyar Szövetség is indít saját polgármesterjelöltet.

Az RMDSZ és az EMSZ külön polgármester- és önkormányzati képviselőjelölteket indít Nagyváradon
2024. április 13., szombat

Európai díjat kapott a kolozsvári Bükk erdőpark

Új Európai Bauhaus-díjat nyert a Bükk erdőpark – Kolozsvár zöld tüdeje elnevezésű projekt a természettel való kapcsolat helyreállítása kategóriában. Az elismerést péntek este adták át Brüsszelben.

Európai díjat kapott a kolozsvári Bükk erdőpark
2024. április 12., péntek

Vérfrissítésen megy keresztül az RMDSZ kolozsvári tanácsosi frakciója

Oláh Emese jelenlegi alpolgármester lesz az RMDSZ polgármesterjelöltje a júniusi helyhatósági választáson, ugyanakkor a jelenlegi négy tanácsos közül három helyen változás lesz a szövetség jelöltjei között lebonyolított rangsorolás alapján.

Vérfrissítésen megy keresztül az RMDSZ kolozsvári tanácsosi frakciója
2024. április 12., péntek

Lassan furdalják a hegy oldalát, újabb óriásgép érkezett a „pénzvesztő” erdélyi vasúti szakaszra

Megérkezett a harmadik alagútfúró gép a Brassó és Segesvár között épülő új vasútvonalra. Közben a Románia leghosszabb, 6,9 kilométeres alagútjainál már márciusban bevetett óriásgép egy hónap alatt csupán 50 métert haladt előre.

Lassan furdalják a hegy oldalát, újabb óriásgép érkezett a „pénzvesztő” erdélyi vasúti szakaszra
2024. április 12., péntek

Szenvedélybetegeknek tart négynapos terápiás programot a Bonus Pastor Alapítvány

Szenvedélybetegek és hozzátartozóik számára szervez terápiás programot Magyarózdon a Bonus Pastor Alapítvány.

Szenvedélybetegeknek tart négynapos terápiás programot a Bonus Pastor Alapítvány
2024. április 12., péntek

A Verespatak-ügy a társadalom győzelmének tekinthető – Érintettek idézték fel a bányaprojekt meghiúsulásának részleteit

Fontos történések, illetve megvalósítások nyomába eredtek a kolozsvári Mathias Corvinus Collegium legutóbbi rendezvényének meghívottjai.

A Verespatak-ügy a társadalom győzelmének tekinthető – Érintettek idézték fel a bányaprojekt meghiúsulásának részleteit
2024. április 12., péntek

Három év múlva már 160 kilométer/órával roboghat a vonat Arad és Temesvár között

A közlekedési minisztérium kiadta az építési engedélyt az Arad és Temesvár közötti 48 kilométeres vasútvonal korszerűsítésére, valamint további 6 kilométernyi sínpár újul meg Arad térségében – jelentette be pénteken Sorin Grindeanu szaktárcavezető.

Három év múlva már 160 kilométer/órával roboghat a vonat Arad és Temesvár között
2024. április 12., péntek

Berobbant a kanyarójárvány Arad megyében

Ugrásszerűen megnőtt a kanyarós megbetegedések száma Arad megyében, a hatóságok azt javasolják a kisgyerekek szüleinek, fogadják meg szakembereknek a védőoltás felvételére, a fertőző betegség megelőzésére vonatkozó ajánlását.

Berobbant a kanyarójárvány Arad megyében
Berobbant a kanyarójárvány Arad megyében
2024. április 12., péntek

Berobbant a kanyarójárvány Arad megyében

2024. április 12., péntek

Saját nevelésű sertésből falatozott egy öttagú család Szatmár megyében, kórházba kerültek

Öttagú család – két felnőtt és három gyermek – került kórházba, miután a saját háztáji gazdaságukban nevelt sertés húsából ettek – közölte pénteken a Szatmár megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA).

Saját nevelésű sertésből falatozott egy öttagú család Szatmár megyében, kórházba kerültek