Kozma Mónika: az elbírálás során a pályázatok minősége és fenntarthatósága lesz a perdöntő
Fotó: Haáz Vince
A vártnál sokkal többen nyújtottak be nagyberuházási pályázatot a székelyföldi gazdaságfejlesztési programot lebonyolító marosvásárhelyi Pro Economica Alapítványhoz. Az április elejére várható eredményhirdetés után a mezőségi gazdaságfejlesztési programhoz hasonlóan hirdetik meg a gazdák számára a kis összegű pályázatokat.
2019. február 14., 11:582019. február 14., 11:58
2019. február 14., 19:042019. február 14., 19:04
Minden várakozást felülmúlva, összesen 73 pályázatot nyújtottak be mezőgazdasági és élelmiszeripari nagyberuházásra a magyar kormány által finanszírozott székelyföldi gazdaságfejlesztési program pályázati kiírásában, amelynek határideje január 25-én járt le. A pályáztatást lebonyolító marosvásárhelyi székhelyű Pro Economica Alapítvány a formai és jogosultsági feltételek ellenőrzése után ezen a héten küldi a hiánypótló felszólításokat.
Kozma Mónika, az alapítvány igazgatója a Krónikának elmondta,
Ellentétben a mezőségi gazdaságfejlesztési program tapasztalataival – ahol a kis összegű támogatásokra elsősorban magánszemélyek pályáztak –, cégek esetében ezúttal semmiféle gondot nem okozott az online pályázati eljárás, sőt a kereskedelmi társaságok ügyintézői megdicsérték a kitöltésre kerülő adatlapok áttekinthetőségét.
Viszont a munka neheze csak most kezdődik. Mivel nagy összegű közpénzről van szó –
az alapítvány több szűrőn keresztül értékeli a beérkező pályázatokat, így eredményhirdetésre várhatóan április elején kerül sor. „Rövidesen elkezdődik a pályázatok szakértői elemzése. A nagy beruházásokhoz elengedhetetlen a tüzetes pénzügyi átvilágítás, hogy szakembergárda ítélje meg, támogatható-e, vagy sem a benyújtott pályázat. Minden pályázónál helyszíni ellenőrzést tartunk, hogy meggyőződjünk arról, megfelel-e a valóságnak a benyújtott pályázat. Utána egy egész szakértői csapat – külső pénzügyi és jogi szakértők – fog ellenőrizni és pontozni minden pályázatot. Lesz egy romániai és egy magyarországi szakmai értékelés is, és a kettő összevetése után születik meg a pályázatok sorsáról a végleges döntés” – foglalta össze érdeklődésünkre Kozma Mónika a pályázati elbírálás fontosabb állomásait.
A rendszer szigorúsága az európai uniós pályázatok elbírálására hasonlít, az alapítvány igazgatója szerint azonban lényeges különbségek is vannak: a sikeresen pályázókkal a Pro Economica Alapítvány partneri viszonyt szeretne kiépíteni a beruházás lebonyolítása során. Ez a fajta rugalmasság már a támogatási szerződés megkötésénél is megmutatkozik, ugyanis
Nemcsak utófinanszírozásra, hanem előleg kifizetésére is lehetőség nyílik.
A pályáztatás előtt részletes tanulmány született Székelyföld különböző régióinak mezőgazdasági és élelmiszeripari szükségleteiről. Kozma Mónika részleteket még nem tudott elárulni a pályázókról, de mint fogalmazott, a területi szintű pályázati lefedettség a tanulmány ismeretében sem okozott meglepetéseket:
vagy más régiókból zömében az állattenyésztésbe beruházni szándékozók pályázatai várják az elbírálást. „A benyújtott pályázatok nagy számából kiindulva egyértelmű, hogy a három székelyföldi megyében sok az olyan tőkeerős vállalkozás, amelynek van fejlesztési elképzelése és piaci potenciálja. Az elbírálás során a pályázatok minősége és fenntarthatósága lesz a perdöntő” – fogalmazott Kozma Mónika.
Kevés kivételtől eltekintve a székelyföldi terményfelvásárló- és feldolgozó üzemekkel is az a legnagyobb gondjuk a helyi gazdáknak, hogy alacsony felvásárlási árakat kínálnak, ami ráfizetésessé teszi a mezőgazdasági termelést. Kérdésünkre, hogy a jelentős magyarországi beruházás „gazdabaráttá” teheti-e a közepes és nagyobb méretű élelmiszeripari üzemeket, Kozma Mónika úgy válaszolt:
A pályázatok pénzügyi fenntarthatósága mellett az alapítvány szakemberei elsősorban ezt vizsgálják.
A pályáztató elképzelései szerint a felvásárló- és feldolgozóüzemek tevékenységének szervesen kell illeszkednie a később kis összegű pályázatot nyert gazdák beszállítói munkájával, a megfinanszírozott terményértékesítési és -feldolgozási vertikumnak ez a lényege. Az alapítvány vezetője szerint megoldható az együttműködés: az alapítvány munkatársai ebben partnerei lesznek a feldolgozó üzemeknek és a beszállítói feladatokat elvállaló gazdáknak egyaránt. A kis összegű gazdapályázatokat csak azt követően hirdetik meg, miután sikeresen lezárult a nagyberuházásokat nyert pályázatok köre, így minden régióban tudni lehet majd, hogy az élelmiszer-feldolgozó üzemek milyen alapanyagot várnak a gazdáktól.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
szóljon hozzá!