Figyelmeztetés? Ukrajna szerint az oroszok interkontinentális ballisztikus rakétával támadták
Fotó: Wikimedia Commons
Ukrajna állítása szerint Oroszország interkontinentális rakétát (ICBM) indított Dnyipro város ellen csütörtök reggel.
2024. november 21., 14:302024. november 21., 14:30
2024. november 21., 14:382024. november 21., 14:38
„Interkontinentális ballisztikus rakétát indítottak az Oroszországi Föderáció Asztraháni területéről” – közölte közleményében az ukrán légierő az Ukrajna ellen állítólag kilőtt rakétáról.
A közlemény nem pontosította, hogy Oroszország milyen típusú ICBM-et vetett be, és az eseményről beszámoló CNN nem tudta ellenőrizni az állítást.
Az ukrán hadsereg azt is közölte, hogy a Dnyipro elleni támadás során hét manőverező robotrepülőgéppel együtt egy X-47M2 Kinzsal ballisztikus rakétát is kilőttek.
„A többi rakéta nem járt jelentős következményekkel” – áll a közleményben.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, „nem tud mit mondani” az ukrán hadsereg azon vádjáról, hogy Oroszország a nap során először lőtt ki interkontinentális ballisztikus rakétát Ukrajnára.
Az újságírókkal folytatott telefonbeszélgetésen Peszkov nem kívánt nyilatkozni.
„Ezt a kérdést a hadseregünknek kell feltenni” – mondta.
Malcolm Davis, az Ausztrál Stratégiai Politikai Intézet vezető elemzője a CNN-nek nyilatkozva úgy vélekedett,
„Az oroszok egyértelműen azt tették, hogy levették a nukleáris robbanófejeket a rakétáról, és a rakétát vagy inert rakétaként indították el anélkül, hogy bármi is lenne rajta, vagy esetleg valamilyen hagyományos robbanófejjel” – mondta.
Szerinte azonban a nagy teljesítményű, nagy hatótávolságú fegyver bevetése jelzésértékű lehetett a Nyugat felé, miután Ukrajna a héten először támadott mélyen Oroszországban található célpontokat amerikai ATACMS és brit-francia gyártmányú Storm Shadow rakétákkal.
„Megpróbálnak üzenetet küldeni. Megpróbálják masszívan jelezni a Nyugatnak, hogy »Nézzétek, ezeknek a Storm Shadow és ATACMS rakétáknak a használata talán kihívást jelent Oroszország kritikus érdekei számára «. És így próbálnak megfélemlíteni minket, hogy meghátráljunk” – mondta Davis.
A tisztségviselő, aki csütörtökön Laoszban, az ázsiai országok védelmi minisztereinek csúcstalálkozója alkalmával tájékoztatta az újságírókat, nem volt hajlandó továbbiakat mondani a rakétról, mondván, hogy annak hatását még vizsgálják.
Egy ICBM kilövése – amely lényegesen nagyobb hatótávolsággal rendelkezik, mint más típusú ballisztikus rakéták – egy új típusú rakéta bevetését jelenthetné Oroszország részéről az Ukrajnával folytatott konfliktusban, és jelentős eszkalációként értelmezhető.
Az interkontinentális ballisztikus rakéta (ICBM) egy olyan nagy hatótávolságú fegyver, amelyet az űrbe lőnek ki, majd robbanófejet vagy robbanófejeket bocsát ki, amelyek visszatérnek a légkörbe, hogy célpontjukra zuhanjanak.
a Center for Arms Control and Non-Proliferation szerint.
Az ICBM-eket silókból vagy mobil hordozórakétákról lehet indítani, és lehetnek szilárd vagy folyékony üzemanyaggal működő rakéták. A szilárd hajtóanyaggal működő ICBM-eket veszélyesebbnek tartják, mivel gyorsabban mozgathatók és indíthatók, mint a folyékony hajtóanyaggal működők.
Az első ICBM rakétát 1957-ben indította az akkori Szovjetunió. Az Egyesült Államok 1959-ben követte.
A ballisztikus rakéták egyéb típusai közé tartoznak a közepes hatótávolságú (IRBM), 3000 és 5000 kilométer közötti; a közepes hatótávolságú, 1000 és 3000 kilométer közötti; és a rövid hatótávolságú, 1000 kilométernél kisebb rakéták.
Moszkva azt állítja, hogy az orosz hadsereg Storm Shadow rakétákat lőtt le
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a légvédelem lelőtt két brit-francia gyártmányú Storm Shadow rakétát, elismerve, hogy Ukrajna használta a nagyobb hatótávolságú fegyvereket.
A minisztérium csütörtökön közölte, hogy légvédelme „lelőtt két brit gyártmányú Storm Shadow manőcerező robotrepülőgépet, hat amerikai gyártmányú HIMARS rakétát” és 67 drónt.
Azt nem közölte, hogy a támadások mikor történtek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar kormány úgy döntött, hogy a megduplázza a közmédia egész napos adománygyűjtő műsorában befolyt felajánlásokat, tehát „minden felajánlott forint mellé odatesz még egyet” – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
Június 4-e a gyász, a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének napja; a nemzeti összetartozás napjának tanulsága az, hogy a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni – mondta Semjén Zsolt.
Helyzetelemzést és segítségkérő listát kért a magyar kormány a parajdi katasztrófával kapcsolatban Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnöktől, akit szerdán Budapesten fogadott Orbán Viktor miniszterelnök.
Szerdán egy napra lezárják a gázai segélyosztó központokat, mivel az izraeli hadsereg figyelmeztetett, hogy az oda vezető utak „harci övezetnek” minősülnek.
Június 4-én, a nemzeti összetartozás napján minden magyarnak lehetősége nyílik támogatni a Székelyföldön árvíz miatt bajba jutott családokat – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor miniszterelnök szerdán egy videóban.
Az orosz hadsereg folyamatosan előrenyomul az észak-ukrajnai Szumi régióban, előbb-utóbb a régió fővárosa is drónjaik és tüzérségük hatótávolságán belülre kerül – közölték ukrán tisztségviselők és elemzők kedden a CNN szerint.
Az április óta Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Északnyugat-Európát, és a következő napokban tovább fog terjedni a kontinensen – figyelmeztetett kedden az Európai Unió Copernicus légkörfigyelő szolgálata (CAMS).
Az ukrán erők víz alatti robbanószerkezetekkel felrobbantották kedden a Krími híd tartóoszlopait – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).
Oroszország a béketárgyalásokon közölte Ukrajnával: csak akkor hajlandó beleegyezni a háború befejezésébe, ha Kijev újabb nagy területeket ad át, és elfogadja hadserege méretének korlátozását – derül ki az orosz média által ismertetett emlékeztetőből.
Az ENSZ főtitkára független vizsgálatot kért a Gázai övezetben egy segélyosztó központ közelében vasárnap állítólagosan megölt palesztinok ügyében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!