„Arra törekedtünk, hogy összeszedjük a földeket, a mi térségünkben egy gazdaságos farm legalább 100-150 hektáros. Hegyvidéken is az életképes mezőgazdasági cégek, családi vállalkozások területe meghaladja a száz hektárt. Ha korlátozzák a támogatásokat, szétrobbantják a gazdaságokat”– fogalmazta meg aggályait a gazda. Javaslata szerint az Európai Parlamentnek külön kellene tárgyalnia a közvetlen támogatások odaítélését a nyugati és a kelet-európai országok esetében.

Felidézte, hogy Dél-Tirolban a második világháború után masszív betelepedés kezdődött, ám az olaszok inkább a nagyvárosokba költöztek. A régió vezető német politikusai megértették, hogy amíg a németek vidéken maradnak, nem olaszosodnak el, ezért folyamatosan arra törekedtek, hogy fejlesszék a falvakat. „A vidék felzárkóztatása a megoldás: ne csak a városokon legyen integrált fejlesztés, hanem falvakon is. Az életminőséget kell folyamatosan javítani, hiszen hiába van a gazdáknak jövedelmük, ha a közelben nincs tanintézet, kórház, kulturális létesítmények, internet-hozzáférés, elvándorolnak a fiatalok, elszívja őket a nagyváros” – részletezte a dél-tiroli politikus. Dorfmann ezért úgy látja, fontosabb a második pillér, tehát a vidékfejlesztés, mint 10 euróval több terület-alapú támogatást adni.

A mezőgazdasági szakvégzettséggel rendelkező EP-képviselő hangsúlyozta, Dél-Tirolban mindig szövetkeztek, együtt dolgoztak;

A nagygazdák megnyugtatására kifejtette, ha egy farm esetében 60 ezer euróra korlátozzák a területalapú támogatást, ezenfelül a munkaerőköltséget is el lehet majd számolni.

Arra törekednek, hogy az EU kezelje kiemelten a vidéki és hegyvidéki régiókat, a családi jellegű kisgazdaságok fejlesztését – mondta a találkozón Sógor Csaba. Az RMDSZ-es EP képviselő hangsúlyozta, a dél-tiroli példa is azt bizonyítja, hogy magyar identitásunkat akkor őrizhetjük meg, ha képesek vagyunk helyben megteremteni az itthon maradáshoz és gyarapodáshoz szükséges feltételeket, hiszen a gazdasági kérdések szorosan összekapcsolódnak a kisebbségvédelmi kérdésekkel. „Sikerült számos módosító javaslatot elfogadtatnunk, amelyek éppen arra irányulnak, hogy az uniós támogatások a vidéki térségek felzárkóztatását is kezeljék prioritásként” – hangsúlyozta.

Dél-Románia gigantikus gazdaságait érintheti a korlátozás

A felső határérték bevezetése elsősorban nem a székelyföldi szintet érinti, hanem a dél-romániai gigantikus farmokat – szögezte le megkeresésünkre Könczei Csaba. A Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője rámutatott, Székelyföldön 500–1000 hektárt művelnek a nagygazdák, ám még ez is kicsinek számít a több ezer, sőt több tízezer hektáros dél-romániai óriásfarmokhoz képest, melyek évi több millió vagy akár több tízmillió eurós támogatást hívnak le, mert hatalmas területeket művelnek meg.

hogy érjenek el egy hatékonysági szintet, érje meg nekik is mezőgazdasággal foglalkozni, ne vándoroljanak el vidékről. A nagygazdák valóban több munkahelyet teremtettek, de ennek költségeit a közvetlen támogatáson kívül le tudják írni – tehát ha egy farmra legtöbb 60 ezer eurót kap a gazda, és közben tíz állandó alkalmazottat foglalkoztat, ami további évi 100 ezer euróba kerül, akkor már 160 ezer eurós támogatást kaphat – részletezte Könczei Csaba.

korábban írtuk

Székelyföld az olaszországi Dél-Tirol testvérrégiójává válna

Testvérrégiós kapcsolatot alakítana ki Székelyföld az olaszországi Dél-Tirollal. Erről Tamás Sándor, Kovászna megye önkormányzatának elnöke beszélt azon a pénteki szakmai tanácskozáson, amelynek Herbert Dorfman dél-tiroli EP-képviselő volt a vendége.