Aki fejlődni akar, pályázni fog, a pályázatok pedig korszerű gépeket, új technológiát jelentenek
Fotó: Pixabay.com
Gyakorlatilag a nulláról kell kezdeni a mezőgazdasági szakoktatás átszervezését, hiszen az elmúlt évtizedekben a teljes infrastruktúrát „szétverték” – figyelmeztetnek a Krónikának nyilatkozó érintettek. Ma jól képzett szakemberekre van szükség, akik lépést tudnak tartani a technológia fejlődésével.
2019. március 12., 15:162019. március 12., 15:16
Az agrárminisztérium alárendeltségébe kerülhetnek a mezőgazdasági szakközépiskolák, a szenátus már megszavazta az erre vonatkozó tervezetet. A lapunk által megszólaltatott szakemberek szerint a pluszfinanszírozásnak, az átszervezésnek, a hosszú távú stratégiának hamvaiból kellene felélesztenie a mezőgazdasági képzést. Petre Daea mezőgazdasági miniszter a minap úgy nyilatkozott,
Véleménye szerint az ágazatban jól képzett, felkészült szakemberekre van szükség, ugyanakkor olyan közpolitikára és programokra, melyek a mezőgazdaság felé irányítanák a fiatalokat – fel kell készülni a nemzedékváltásra.
Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő lapunknak elmondta, harminc év alatt teljesen elsorvadt az agrárszakoktatás, a folyamat már a kommunizmusban elkezdődött. „Kompromittálódott a mezőgazdasági szakképzés, összemosták a gyenge eredményekkel; amikor a kilencvenes években beindult a versengés a tanintézetek között, már egyre kevesebben jelentkeztek, megalázónak tartották, hogy mezőgazdasági szakiskolába járjanak, így lassan elsorvadt ez a szakoktatás” – írta le a jelenséget a főtanfelügyelő.
de az agráriumhoz közvetlenül kapcsolódó szakok már nincsenek. Az utóbbi években egyre hangsúlyosabb az igény a képzett mezőgazdászokra, ám ezzel fordítottan arányos a diákok érdeklődése, még a felnőttképzésben is utolsó helyen áll a növénytermesztés, az állattenyésztés. Kiss Imre rámutatott, a szakiskolákba eleve nehézkesen zajlik a beiskolázás, nem jelentkeznek a meghirdetett helyekre a fiatalok. És ezen belül a mezőgazdasági szakok még rosszabb helyzetben vannak.
A főtanfelügyelő abban bízik, hogy ha a mezőgazdasági minisztérium anyagilag támogatja a fejlesztéseket, és korszerű tangazdaságokat rendel az iskolák mellé, az intézkedéscsomag megnövelheti az agrár szak vonzerejét.
Kiss Imre úgy véli, jelenleg annyira „padlón van” a mezőgazdasági szakoktatás, hogy már csak alapos stratégiával, fejlesztésekkel lehet újraéleszteni. „A fiatalok számára az már nem jó hívó szó, hogy nincs ki dolgozzon, jelentkezzetek szakoktatásra. Erre általában az a válasz: ha senki nem akar dolgozni, miért éppen én vállaljam a munkát?! Ezért az ágazat digitalizációját, a technológia ugrásszerű fejlődését kell megmutatni és tanítani” – részletezte Kiss Imre.
A mezőgazdasági minisztérium pluszfinanszírozással, a fejlesztésekkel, felpörgethetné a mezőgazdasági szakképzést, így talán többen is jelentkeznének – véli Könczei Csaba. A Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője rámutatott, Székelyföldön még nem annyira elterjedt a precíziós, digitalizált mezőgazdaság, de hamarosan elkerülhetetlenül begyűrűzik.
Könczei Csaba hangsúlyozta, ma már olyan technológiákat alkalmaznak a mezőgazdaságban, hogy a traktorban levő műszerek négyzetméterre kiszámolják és adagolják az optimális vegyszerezést, próbálják minél természetesebb szinten tartani a növénytermesztést, elkerülni a túlvegyszerezést. Középfokú végzettséggel rendelkező, jól képzett szakemberekre van szükség a mezőgazdaságban, akik lépést tudnak tartani a technológia fejlődésével, és ismereteiket alkalmazni tudják. Az igazgató is úgy véli, tulajdonképpen a nulláról kell kezdeni, hiszen a kilencvenes években a teljes mezőgazdasági infrastruktúrát „szétverték”. Könczei Csaba ugyanakkor optimista: szerinte lassan ugyan, de bekövetkezik a generációváltás az agráriumban is. Jelenleg Kovászna megyében 14 ezer gazda szerepel a nyilvántartásban, közülük mintegy 1500 minősül fiatal gazdának.
A kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugvó zenészekre, népzenekutatókra, zenetudósokra emlékeztek muzsikaszóval pénteken az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány által szervezett zenés sétán. Képriport.
Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte a besúgói sorába, helyzetét azonban a lelkésznek is „meggyónta”.
A Kolozs Megyei Tanács vissza nem térítendő európai uniós finanszírozást nyert a csucsai Boncza-kastély és Ady-emlékház felújítására. Az önkormányzat most 8,5 millió eurós költségvetést emleget.
Teljesen átépítik a temesvári Gyermekpark és a Ligeti út melletti gyalogoshidat Temesváron. Az építmény új környezetet is kap, emellett biciklisávot is kialakítanak az új hídon – közölte pénteken a bánsági nagyváros polgármesteri hivatala.
Kolozsváron, az Erdélyi Református Múzeumban nyílt meg csütörtökön, a reformáció ünnepén az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató vándorkiállítás, amely közel egy éven át lesz látogatható.
Hamarosan befejeződnek Nagyvárad agglomerációs körgyűrűje Nagyürögd és Félixfürdő közötti első szakaszának kivitelezési munkálatai, két hét múlva már meg is nyithatják a forgalom előtt – tájékoztatott a Bihar megyei önkormányzat sajtóosztálya.
Jeles magyar közéleti személyiségek, 1848-as honvédtábornokok, a 20. század elejének ünnepelt színészei, második világháborúban elesett katonák csontjait rejtik és rejtették az aradi temetők.
Nagyszeben polgármesteri hivatala együttműködést kötött a román állami vasúttársasággal (CFR) a helyiérdekű vasút (HÉV) beindítása érdekében.
Medvebiztos kukák, szigorú élelmiszer-tárolási szabályok a kempingekben és a medvék fotózás céljából történő csalogatásának visszaszorítása – ez csak néhány módja annak, amivel Kanada sikeresen korlátozza a medvék és az emberek közötti interakciókat.
Idén június 3-ától október 31-éig 103 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, és 20 haláleset történt – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
szóljon hozzá!