Népszerűtlenek az erdélyi szövetkezetek – noha egykor 1100 magyar gazdatársulás működött, nehéz újjáéleszteni a hagyományokat

A gazdákat csak a piac kényszerítő ereje tudja rávenni a szövetkezésre. Ha terményeiket többé nem tudják eladni hagyományos módon, akkor rájönnek, hogy a szövetkezés az egyetlen megoldás •  Fotó: Veres Nándor

A gazdákat csak a piac kényszerítő ereje tudja rávenni a szövetkezésre. Ha terményeiket többé nem tudják eladni hagyományos módon, akkor rájönnek, hogy a szövetkezés az egyetlen megoldás

Fotó: Veres Nándor

Miközben a különböző hazai és európai uniós pályázatok kiírásai a gazdák szövetkezési kedvét próbálja serkenteni, a végeredmény kevésbé látványos. Vannak ugyan sikertörténetek is, de a pályázati célból alakult legtöbb mezőgazdasági szövetkezet vegetál. Miközben a két világháború közötti Erdélyben nagy hagyományai voltak a gazdák összefogásának, ezt az örökséget a rendszerváltás óta nehezen lehetett újjáéleszteni.

Makkay József

2018. október 13., 08:492018. október 13., 08:49

2018. október 13., 08:562018. október 13., 08:56

Az európai uniós mezőgazdasági és élelmiszeripari pályázatok a 2014–2020-as időszakban prioritáslistára helyezték a szövetkezeti formák támogatását a termeléstől a feldolgozásig, illetve az értékesítésig. Az irányváltás azt szolgálja, hogy a hazai gazdák kedvet kapjanak a szövetkezésre. A bejegyzett szövetkezetek száma alapján Románia a sereghajtók közé tartozik az Európai Unióban, aminek következményei meglátszanak a gyenge hatékonyságú és jövedelmezőségű mezőgazdasági termelésben.

Sok az előnye a társulásnak

„Az összefogást támogató pályázatok azt szolgálják, hogy egyre több gazda vállalja a közös mezőgazdasági termelést és értékesítést, és ez a tendencia már érződik a frissen bejegyzett mezőgazdasági egyesületek és szövetkezetek számán is” – magyarázza Kis Júlia kolozsvári jogász, aki az utóbbi időben több, társuláson alapuló mezőgazdasági vállalkozás bejegyzésénél segédkezett. A szakember mégsem látja túl derűsen a szövetkezetek jövőjét, mert a bejegyzett közös mezőgazdasági vállalkozások közül sok nem működik.

A nem túl tetemes, 500 lejes törzstőke könnyen összeadható a bejegyzéshez szükséges legalább öt személy részéről, az igazi kihívás azonban az új vállalkozás működtetése.

Kis Júlia úgy látja, hogy a nehézkes indulás vagy rossz működés egyik alapvető oka a bizalmatlanság, valamint a vezetőség és a tagság közötti hibás vagy hiányzó kommunikáció. Miközben a tagság mindent a vezető(k)től vár el, nem veszi figyelembe, hogy a szövetkezetben a taggyűlés a perdöntő: ez a fórum dönthet a legtöbb kérdésben. A jogász szerint eleve úgy kell elkészíteni a szövetkezet alapszabályát, hogy az pontosan meghatározza a különböző hatásköröket, a feladatokat, illetve azt, hogy a taggyűlés milyen elvégzendő feladatokat bíz a vezetőségre. A jól működő szövetkezeteknél pontosan rögzítik a feladatköröket, a tagság számára pedig nyomon követhető a szövetkezet minden tevékenysége. Ugyanakkor az is gond lehet, ha a tagság nem motivált, illetve a gazdasági teljesítmény elmarad az alakuláskor meghatározott céloktól.

Közép-Erdélyben sok a jól működő mezőgazdasági egyesület, amelyek különböző tanfolyamoktól kezdve a mezőgazdasági termelésig széles palettát ölelnek fel. A jogász szerint egyesületet eleve könnyebb bejegyeztetni, és habár ezt a társulási formát nem profitorientált tevékenységre találták ki, bizonyos feltételek között erre is alkalmas. Például úgy, hogy a tagság – az egyesület égisze alatt – céget működtet a termelésre, a feldolgozásra vagy az értékesítésre.

Idézet
A szövetkezésnek nagyon sok az előnye. Ha a gazdák eldöntötték, hogy együtt akarnak működni, már csak arról kell határozniuk, hogy mit tesznek a közösbe, illetve mit végeznek el közösen, és ennek függvényében megtalálható az erre legmegfelelőbb jogi keret. Géppark közös használatától az értékesítésig és a feldolgozásig nagyon sok tevékenység jöhet szóba, amit az egyénileg dolgozó gazdák nehezen, vagy jóval nagyobb költségekkel és kevesebb hatékonysággal tudnak elvégezni”

– magyarázza a kolozsvári jogász.

A piac kényszerítő ereje

A lakosság számarányához viszonyítva Erdélyben a két székelyföldi megye nyeri el a legtöbb mezőgazdasági pályázatot és földalapú támogatást, tehát Hargita és Kovászna megye jellegzetesen agrártermelésre alapozó régió. A szövetkezeti összefogást támogató uniós és hazai pályázati kiírások azonban mégsem népszerűek, hiszen a két megyében mindössze egy tucatnyi szövetkezet van bejegyezve, és azok közül sem működik valamennyi. Könczei Csaba, a Kovászna megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője a baj okát abban látja, hogy a szövetkezést elméletben mindenki elfogadja, a gyakorlatban viszont nehéz életbe léptetni.

Az emberek a régi idők rossz emlékei miatt nem akarnak közösködni,

de azokban a faluközösségekben is gond van, ahol vállalnák szövetkezet bejegyzését, itt azonban nem találnak szakembert a vállalkozás irányítására. Az igazgató szerint szinte senki nem akarja vállalni az ilyen társulások menedzselését.

Könczei Csaba úgy látja, az utóbbi időben mégis van elmozdulás a szövetkezés terén. A megyében bejegyzett öt szövetkezetből három jól teljesít, ami követendő példa lehet a most születő új kezdeményezések számára. A kézdivásárhelyi Kézdi Lacto Coop Szövetkezet kényszerből jött létre, miután a sepsiszentgyörgyi Covalact tejfeldolgozó vállalat nem vásárolta fel többé a felső-háromszéki tehéntartó gazdák tejét. A székelykeresztúri Nagyküküllő Mezőgazdasági Szövetkezet mintájára ekkor a kézdiszéki gazdák összefogással jegyeztették be az új szövetkezetet, ami azóta sikertörténetté vált. Szárazajtán sok apró parcella tulajdonosa fogott össze, hogy szövetkezeti keretben jusson hozzá a területalapú támogatásokhoz és az egyéb mezőgazdasági pályázati forrásokhoz. Ma már mintegy 600 hektár területet művelnek, a korábbi eredményekhez képest sokkal nagyobb hatékonysággal.

Idézet
A gazdákat csak a piac kényszerítő ereje tudja rávenni a szövetkezésre. Ha terményeiket többé nem tudják eladni hagyományos módon, akkor rájönnek, hogy a szövetkezés az egyetlen megoldás”

– fogalmaz Könczei Csaba, a Kovászna megyei mezőgazdasági igazgató.

Gazdag hagyományok

Ma már kevesen tudják, hogy Erdélyben igen gazdag hagyománya van a szövetkezésnek. A sztálinista rendszer az ötvenes években ezekre alapozva vezette be a kényszerszövetkezetesítést, amelynek azonban semmi köze nem volt az önkéntes alapon történő összefogáshoz. Dr. Hunyadi Attila Gábor gazdaságtörténész, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatója, az erdélyi szövetkezeti hagyományok szakavatott kutatója szerint az

1902-ben, Tusnádfürdőn megszervezett első Székely Kongresszustól számítva épült ki Erdély-szerte az a sűrű szövetkezeti háló, amelyet a kommunista hatalom a negyvenes évek végén egy tollvonással államosított.

A Székelyföldön elindított szövetkezeti háló kiépítése egész Erdélyben elterjedt. „Szakembereik részt vettek Erdély-szerte a hitel-, a fogyasztási-, a tejszövetkezetek, valamint az állat-, a tűzkár- és a terménybiztosítási rendszer kidolgozásában” – fogalmaz a történész, aki 1100 romániai magyar szövetkezetről tud, amelyeket a negyvenes évek végén olvasztottak be a román Centrocoop hitel- és fogyasztási szövetkezeti hálózatba, és ebből a rendszerváltás óta gyakorlatilag semmit nem sikerült visszaszerezni.

„A sors fintora, hogy akik ma az Erdély-szerte ismertté vált székely­keresztúri Nagyküküllő Mezőgazdasági Szövetkezetet elindították, azoknak a szüleitől, nagyszüleitől a román állam tetemes szövetkezeti vagyont vett el 1948-ban... A mai székelykeresztúri tejszövetkezet elődje egy igazi sikertörténet volt. 1938-ban jött létre tejszövetkezeti vajgyárként a helyi, illetve a szövetkezeti központ üzletrészeivel és kiváló szakértőkkel.

Héjjasfalván keresztül Konstancára szállították vagonokban a jégtömbökkel hűtött vajat, amit Transilvania márka néven exportáltak brit mandátum alatt levő területekre: Palesztinába, Egyiptomba, de Görögországba és Angliába is.

A bukaresti vajpiac felét a két világháború között az erdélyi magyar tejszövetkezetek látták el” – magyarázza a történész. Mint mondja, az erdélyi szövetkezeti mozgalom jeles képviselője, Balázs Ferenc unitárius lelkész sem légüres térben szervezkedett, hiszen mészkői szolgálata idején már 30 éves hagyománya volt az erdélyi szövetkezeteknek.

A haszon a gazdák zsebében marad

Hunyadi abban látja a korabeli szövetkezetek nagy sikerét, hogy mindenhol akadt egy-egy lelkes szervező, akiben megbíztak az emberek. „Kecskeméthy István kolozsvári teológiai professzor nevét említem, aki a kolozsvári hóstáti gazdák számára szervezett hitelszövetkezetet. Ugyanez elmondható Ürmösi Józsefről is, aki szintén Kolozsváron végzett az unitárius teológián, majd néhány év dunántúli szolgálat után Homoródszentpálon lett lelkész 1902-ben. Most kiadásra kerülő emlékirataiban olvasható, hogyan sikerült néhány év alatt hitelszövetkezetet, Hangya Fogyasztási Szövetkezetet, tej- és biztosító szövetkezetet szervezni a faluban” – összegzi a korabeli sikertörténeteket a történész.

Erdélyben igen gazdag hagyománya van a szövetkezésnek Galéria

Erdélyben igen gazdag hagyománya van a szövetkezésnek

Napjaink tapasztalatai alapján Hunyadi abban látja a siker titkát, ha egyre több gazda rájön arra, hogy milyen előnyökkel jár az összefogás: a szövetkezeti keretben történő tejfelvásárlás dupla jövedelmet hoz a többi magángazdákhoz viszonyítva, tehát a haszon a gazdák zsebében marad.

Minden szövetkezetben a megtermelt, illetve eladott áruval a gazda és a fogyasztó egyaránt jól jár: a gazda több pénzhez, a fogyasztó pedig olcsóbb áruhoz jut.

A szakember azt is fontos fejleménynek tartja, hogy az erdélyi magyar gazdasági szakembereket tömörítő Közgazdász Társaság vándorgyűlései immár érdemben foglalkoznak a témával. Ugyanakkor fontos szerepe lehet a szövetkezet megszervezésére igényelhető több tízezer euró támogatásnak is.

„Félévente nyitják meg a szövetkezést támogató 16.4-es pályázati tengelyt, és amikor a keret betelik, a kapu bezárul. Megvizsgálják, kik jogosultak, kik felelnek meg a minimális követelményeknek, és ha marad pénz, a pályázati kaput ismét megnyitják. A 16.4-es pályázati kiírás éppen arról szól, hogy szövetkezeti keretben a legrövidebb értékesítési láncot szervezzék meg a termelők, feldolgozók, csomagolók, illetve a végső fogyasztók részvételével. A szövetkezeti kiírásban pluszpontot jelent, ha a pályázó oktatási intézményt is bejelöl az értékesítési lánc részeként” – összegzi Hunyadi Attila Gábor történész, aki az elmúlt években Erdély-szerte számos előadáson népszerűsítette a szövetkezeti mozgalom fontosságát.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 09., szerda

A kormány célkeresztjében a különnyugdíjak, illetve a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára

Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.

A kormány célkeresztjében a különnyugdíjak, illetve a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára
2025. július 08., kedd

Pénzügyminiszter: el kell kerülni az uniós források befagyasztását, Románia leminősítését

A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.

Pénzügyminiszter: el kell kerülni az uniós források befagyasztását, Románia leminősítését
2025. július 08., kedd

Költségvetési Tanács: a deficitcsökkentő csomag bevezetésével Románia elkerülheti a leminősítést

Az első deficitcsökkentő csomagról szóló törvénytervezet idén a GDP 0,6 százalékának, jövőre pedig a GDP 3,35 százalékának megfelelő összeggel javít a költségvetési egyenlegen – állapította meg a Költségvetési Tanács.

Költségvetési Tanács: a deficitcsökkentő csomag bevezetésével Románia elkerülheti a leminősítést
2025. július 08., kedd

Sokba fog fájni: jelentősen drágulnak augusztustól az üzemanyagok

A benzin és a gázolaj jelentősen drágul augusztus 1-jétől, amikor mind az üzemanyagok jövedéki adója, mind az általános forgalmi adó (áfa/TVA) értéke emelkedik a Bolojan-kormány deficitcsökkentő intézkedéscsomagjának hatályba lépése nyomán.

Sokba fog fájni: jelentősen drágulnak augusztustól az üzemanyagok
2025. július 08., kedd

Folytatódnak a tiltakozó akciók a közszférában

A nyugdíjpénztárak alkalmazottai ezen a héten minden reggel kétórás munkabeszüntetéssel tiltakoznak a megszorító intézkedések ellen – közölte kedden a Társadalmi Szolidaritás Országos Szakszervezeti Szövetség elnöke.

Folytatódnak a tiltakozó akciók a közszférában
2025. július 08., kedd

Lépéskényszerben a kormány: nincsenek EU-pénzek, ha nem sikerül teljesíteni a mérföldköveket

Ilie Bolojan miniszterelnök szerint fennáll az a veszély, hogy Románia a jövő év közepéig nem tudja lehívni a rendelkezésére álló uniós helyreállítási forrásokat, ezért a kormánynak a megvalósítható beruházásokra kell összpontosítania.

Lépéskényszerben a kormány: nincsenek EU-pénzek, ha nem sikerül teljesíteni a mérföldköveket
2025. július 08., kedd

Bolojan az áfaemelésről: az államháztartás helyzetének elemzése után a kormány döntése az volt, ezt meg kell lépni

Nicușor Dan kérte, hogy ne legyen áfaemelés, de az államháztartás helyzetének elemzése után a kormány döntése az volt, hogy ezt meg kell lépni – jelentette ki hétfőn este Ilie Bolojan miniszterelnök.

Bolojan az áfaemelésről: az államháztartás helyzetének elemzése után a kormány döntése az volt, ezt meg kell lépni
2025. július 08., kedd

A siralmas gazdasági helyzet ellenére kétszeresére emelték a román állami légitársaság igazgatótanácsi tagjainak illetményét

Kétszeresére emelték nemrég a Tarom román légitársaság igazgatótanácsi tagjainak illetményét. A döntést azzal magyarázzák, hogy a cég a 2024-ben profitot termelt, ami „példátlan” az elmúlt tíz évben.

A siralmas gazdasági helyzet ellenére kétszeresére emelték a román állami légitársaság igazgatótanácsi tagjainak illetményét
2025. július 07., hétfő

Állami roncshoz irányítanák a lakosságnak szánt milliárdokat?

A Romániai Prosumerek és Energiaközösségek Szövetsége (APCE) azzal vádolta meg Diana Buzoianu új környezetvédelmi minisztert, hogy a roncsprogramok és a Zöld ház program 2025-ös programjainak teljes leállítását tűzte ki célul.

Állami roncshoz irányítanák a lakosságnak szánt milliárdokat?
2025. július 07., hétfő

Máris visszafogta a költekezést a lakosság, elemzők szerint a recesszió sem zárható ki

Bár a Bolojan-kormány által az óriásira dagadt költségvetési hiány visszaszorítására kidolgozott megszorítások még csak ezután jönnek, a lakosság máris visszafogta a kiadásait.

Máris visszafogta a költekezést a lakosság, elemzők szerint a recesszió sem zárható ki