Fenntarthatatlan a kisvágóhíd? – a szigorú biztonsági előírások és a magas költségek miatt nem éri meg mészárszékeket működtetni

Szigorú feltételek, magas költségek. Egy csíki kisvágóhíd belseje: a gazdák még az engedélyeztetés előtt kihátráltak a vállalkozásból •  Fotó: Gecse Noémi

Szigorú feltételek, magas költségek. Egy csíki kisvágóhíd belseje: a gazdák még az engedélyeztetés előtt kihátráltak a vállalkozásból

Fotó: Gecse Noémi

Sok gazdaközösség szeretné, ha a közelében kisvágóhíd működne, ahol nemcsak a sürgősségi állatvágásokat oldanák meg, hanem a helyi feldolgozásra kerülő marhát, disznót vagy birkát is le tudnák vágni. Az elképzelésektől a megvalósításig azonban hosszú az út. Összeállításunkból kiderül, miért nem éri meg Romániában kisvágóhidat működtetni.

Makkay József

2019. június 04., 15:462019. június 04., 15:46

2019. június 04., 16:122019. június 04., 16:12

Folyamatosan vita tárgyát képezi Erdélyben a kisvágóhidak hiánya. Az állattenyésztésben szép eredményeket elérő Hargita és Kovászna megyében például egyetlen vágóhíd sem üzemel, a gyergyószentmiklósit nemrég zárta be tulajdonosa, de az észak-erdélyi megyék sem állnak sokkal jobban. A három vágóhíddal rendelkező Maros megye ilyen szempontból éllovas, de itt is nagy a leépülés, hiszen húsz évvel ezelőtt a megyében negyven, kisebb és nagyobb vágóhíd működött.

Az erdélyi gazdaegyesületek régóta keresik a minivágóhidak beindításának lehetőségét, de nem sok sikerrel. Fazakas Miklós, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezetének elnöke szerint a fő baj az, hogy a viszonylag kisebb befektetést igénylő mobil vágóhidak üzemeltetése nagyon nehéz, mert

beindításukhoz a nagyobb vágóhidakhoz hasonló állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági követelmények szükségesek.

„Hiába fogna össze egy-egy gazdaközösség, mert ha a törvényesen előírt minden feltételnek eleget tesz, akkor befektetése eleve ráfizetéses lesz, azaz nem éri meg a vágóhidat üzemeltetni” – panaszolja az agrárvállalkozóként egyesületvezetői feladatokat is ellátó Fazakas.

A Maros megyei gazdaköröket összefogó egyesületben már többször megvitatták az állattenyésztéssel foglalkozó gazdák kéréseit, alapos számításokat is végeztek, de a jelenlegi előírások szerint Romániában nem éri meg ilyen vállalkozást beindítani. Az elnök arról is beszélt a Krónikának, hogy az egyik Maros megyei magyar község polgármesterével próbáltak közösen megoldást találni, de kiderült, hogy az önkormányzati út sem járható. Ahogy a szemétszállítást vagy az ivóvízellátást országszerte kivették a polgármesteri hivatalok kezéből, az önkormányzatok más gazdasági tevékenységet sem tudnak már közvetlenül, saját cégeiken keresztül felvállalni. A helyi önkormányzat elméletileg tudná támogatni egy kistérségi kisvágóhíd működését, de ennek gyakorlata annyira szövevényes, hogy az elöljárók nem szívesen vágnak bele ilyen kockázatos vállalkozásokba.

Túl magas üzemeltetési költségek

Dr. Sikó-Barabási Sándor, a Kovászna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság főállatorvosa szerint ma Romániában többféle kisvágóhíd működtethető, amennyiben tulajdonosai eleget tesznek a törvény által előírt, minimális elvárásoknak. Ezek közé sorolta az ivóvizet, a szennyvízelvezetést, a higiéniai előírásokat és a vágáshoz szükséges műszaki felszerelést.

A költségeket növeli, hogy a kisvágóhidaknak is hűtőkamrával kell rendelkezniük,

ahol a levágott állat húsát tárolják, amíg a szükséges laboreredmények meg nem érkeznek a megyei szakhatóság laboratóriumából. Sertés és marhavágás esetén ez akár három munkanapba is beletelik, így a szakhatóság engedélyezéséig a húst tárolni kell, nem szabad forgalmazni. Sikó szerint azonban nem ez a fő gond, hanem a kis állatlétszámra megoszló aránylag magas költség. „Ha egy vágóhíd szolgáltatás formájában végez például bérvágást gazdák számára, gazdaságilag nehezen tartható fenn, mert a személyzeti és a rezsiköltségeket nem tudja kitermelni” – magyarázza a háromszéki szakember. Hozzáteszi, vannak szomszédos román megyék, ahol egy-két éve egyszerre 3-4 kisvágóhíd indult, és mára jó esetben csak egy működik. Sikó a megoldást abban látja, hogy községi önkormányzatok összefogással működtetnek egy-egy ilyen kisvágóhidat, vagy állattenyésztő egyesületek vállalják fel, mert egyéni vállalkozásként valószínűleg nem éri meg ebbe befektetni. Sikó szerint ugyanakkor nem igaz az a vélekedés, hogy az állat­egészségügyi hatóságok hátráltatnák a szükséges engedélyek kibocsátását.

Idézet
Az országos állategészségügyi hatóság támogatja a minivágóhidak beindítását, ehhez viszont meg kell legyenek a minimális élelmiszer-biztonsági és állategészségügyi feltételek”

– szögezi le a Krónikának dr. Sikó-Barabási Sándor.

Az állategészségügyi hatóság is segítene

Hasonlóan vélekedik dr. Ladó Zsolt Hargita megyei főállatorvos is, aki egy tévhitet is el akar oszlatni: „Mobil vágóhíd sem nálunk, de az Európai Unió más országaiban nem működhet. Úgy nem lehet elképzelni egy »vágóhidat«, hogy egy traktor után kapcsolják, és bárhol beindítható. Bármilyen kicsi vágóhidat vízhálózatra és szennyvízcsatornára kell kapcsolni” – magyarázza az alapkövetelményt a csíkszeredai igazgatóság vezetője. Ladó szerint a Hargita megyei hivatalnak kimondottan érdeke lenne, hogy a megyében működjenek kisebb vágóhidak, ahol bármikor le lehetne vágni a kényszervágásra szoruló sertéseket vagy marhákat, így a nagy állatokat nem kellene ilyen esetben más megyébe szállítani. A szakember szerint egy ilyen kisberuházás elindítása részükről semmiféle bürokratikus akadályba nem ütközik, sőt

szaktanácsokkal is segítenék azokat, akik belevágnának, de a vállalkozók részéről még sincs érdeklődő.

Annak ellenére sincs, hogy az országos állategészségügyi hatóság több szempontból könnyített a minivágóhidak engedélyeztetési feltételein.

A szigorú ellenőrzést nem lehet megkerülni

Dózsa Árpád a Maros megyei Kibéden üzemeltet kisvágóhidat és húsfeldolgozó kisüzemet. Vállalkozását 1998-ban indította, és mára cége húsbolthálózatában forgalmaz friss húst, illetve különböző felvágottakat Maros és Hargita megyében. Szerinte

a kisvágóhidak körüli vita értelmetlen, mert a piac már le van fedve, hazai vágóhidakból nincs hiány.

Az európai uniós csatlakozás után a rostán fennmaradt vágóhidakba tulajdonosaik több százezer vagy éppen több millió eurót fektettek, hogy korszerűsítsék. Országszerte kisebb-nagyobb húsüzemek jelentek meg, amelyek mára lefedik a romániai élelmiszerpiacot. Dózsa szerint kisgazdaként pár disznóval, pár szarvasmarhával vagy juhval nehéz lenne kisvágóhidat fenntartani, hiszen ennek óriási költségei vannak. „Jól működik például a bérvágás. A levágandó állathoz öt darab papír kell a helyi állatorvos részéről, az állatot levágjuk, és a tulajdonos elviheti. Ha van engedélyezett húsfeldolgozó műhelye, feldolgozza és értékesíti. Ehhez nem kell külön vágóhidat fenntartani” – magyarázza a Krónikának a kibédi vállalkozó. Dózsa a gondot inkább abban látja, hogy van, aki meg akarja kerülni a Romániában is érvényes szigorú európai uniós élelmiszer-biztonsági előírásokat, amelyek a nagy- és kisvágóhidakra egyaránt érvényesek. A húsipari szakember szerint kivitelezhetetlen, hogy valaki a csűr oldalán megnyúzza a borjút, és a forgalmazásához szükséges állategészségügyi papírokat szeretné beszerezni.

Idézet
Egy fásszín helyébe nem lehet ötezer euróért kisvágóhidat építeni. Az ilyen megoldásokat el kell felejteni”

– magyarázza Dózsa Árpád.

Úgy véli, a piaci szereplők megítélésében nem lehet kettős mérce. Ha egy vágóhíd működtetéséhez mintegy hetven előírás betartása szükséges, akkor az állategészségügyi hatóság az élelmiszer-biztonsági előírások ellenőrzésében nem tehet kivételt kis- és nagyvállalkozó között. „A napokban a vágóhidunk és a húsüzemünk igen alapos hatósági ellenőrzésen esett át, amelynek során öt évre visszamenőleg ellenőrizték a levágásra kerülő állatok kísérőleveleit is. Ebből is látható, hogy a szakhatóság mennyire komolyan veszi az élelmiszer-biztonsági előírásokat, hogy az üzletekbe ne kerülhessen fertőzött, beteg állat húsa” – fogalmaz a kibédi vállalkozó.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 11., péntek

Otthonteremtés most, azonnal! Rövid ideig sok ezer eurót spórolhatnak az új lakást vásárlók

Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a deficitcsökkentés miatt augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó.

Otthonteremtés most, azonnal! Rövid ideig sok ezer eurót spórolhatnak az új lakást vásárlók
2025. július 11., péntek

Nem kérnek a megszorításokból: ezúttal a vízügyi igazgatóság alkalmazottai vonultak utcára

A román vízügyi igazgatóság (ANAR) átszervezése veszélyezteti a vízgazdálkodási infrastruktúrát és pusztító hatása lesz az alkalmazottakra és családjaikra – közölte egy nyílt levélben az intézmény szakszervezete (SMAR).

Nem kérnek a megszorításokból: ezúttal a vízügyi igazgatóság alkalmazottai vonultak utcára
2025. július 11., péntek

Végső búcsú az első román fapados légitársaságtól

A hosszas csődeljárás után a bíróság döntött az első román fapados légitársaság, a Blue Air felszámolásáról – írta a Profit.ro a csődbiztos közleménye alapján.

Végső búcsú az első román fapados légitársaságtól
2025. július 11., péntek

Az Európai Bizottság elvenné az agrártámogatások egy részét, a romániai gazdaszervezetek is aláírásgyűjtésbe fogtak

Az Európai Bizottság a következő pénzügyi ciklusban gyökeresen átalakítaná a területalapú mezőgazdasági támogatások rendszerét, amelynek legnagyobb vesztesei a kelet-európai gazdák lennének. Ez ellen gyűjtenek aláírásokat a romániai gazdaszervezetek is.

Az Európai Bizottság elvenné az agrártámogatások egy részét, a romániai gazdaszervezetek is aláírásgyűjtésbe fogtak
2025. július 11., péntek

Enyhén csökkent az átlagbér, nem az IT-szektorban voltak a legnagyobb fizetések májusban

Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Enyhén csökkent az átlagbér, nem az IT-szektorban voltak a legnagyobb fizetések májusban
2025. július 11., péntek

Tovább nőtt az infláció, az élelmiszerek drágultak a legnagyobb mértékben

A májusi 5,45 százalékról júniusban 5,7 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Tovább nőtt az infláció, az élelmiszerek drágultak a legnagyobb mértékben
2025. július 10., csütörtök

Damoklész kardjaként lebeg a leminősítés kockázata Románia feje felett

A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.

Damoklész kardjaként lebeg a leminősítés kockázata Románia feje felett
2025. július 10., csütörtök

Gazdasági miniszter: számos állami cég vezetőinek nőttek a juttatásai az elmúlt hónapokban

Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.

Gazdasági miniszter: számos állami cég vezetőinek nőttek a juttatásai az elmúlt hónapokban
2025. július 10., csütörtök

Nem túl biztatóak a román GDP-adatok

A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.

Nem túl biztatóak a román GDP-adatok
Nem túl biztatóak a román GDP-adatok
2025. július 10., csütörtök

Nem túl biztatóak a román GDP-adatok

2025. július 09., szerda

Mennyire lesz luxus autót vezetni? Összefoglaló a sofőröket többszörösen sújtó intézkedésekről

Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.

Mennyire lesz luxus autót vezetni? Összefoglaló a sofőröket többszörösen sújtó intézkedésekről