Ellentmondásos a minimálbér-emelés megítélése a szakszervezetek és a munkáltatók körében. Előbbiek elkerülhetetlennek tartják a növelést, hogy fékezzék a munkaerő-elvándorlást, ám a vállalkozók szerint az intézkedés szemfényvesztés csupán, hogy több adót hajtson be az állam.
A szociálliberális kormányt és a Román Nemzeti Bankot (BNR) egyaránt felelősség terheli az infláció meredek emelkedése miatt – vallják a Krónika által megkérdezett szakemberek. „Nagyobb a füst, mint a láng” – jellemezte az elmúlt napok egymásra mutogatását Édler András.
Nem minden egészségügyi alkalmazott jár jól a március elsejétől végrehajtott fizetésemelés nyomán: a biológusok és a vegyészek szerdán spontán munkabeszüntetéssel tiltakoztak az őket méltánytalan helyzetbe hozó bértörvény miatt.
Egyes egészségügyi alkalmazottak bruttó fizetése megkétszereződött csütörtöktől, a kormány bértörvénye révén ugyanakkor a tanügyben is jelentős fizetésemelést hajtottak végre a hónap első napján.
Nem kis meglepetést okozott Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter, amikor bejelentette: a tervezettnél hamarabb eléri a bértáblában 2022-re tervezett szintet az orvosok és asszisztensek fizetése. A szakemberek a Krónikának elmondták, hogy sok még az anomália.
Romániában a rendszerváltás utáni legnagyobb tüntetések és a Bukarestben egyébként megszokott kisebb-nagyobb kormányválságok jegyében telt el 2017, miközben az ország a gazdasági növekedésének hozadékát nem beruházásokra, hanem a bérek emelésére fordította.
2018 január elsejétől a jelenlegi 1450 lejről 1900 lejre nő a garantált bruttó minimálbér Romániában. Az erről szóló határozatot szerdai ülésén fogadta el a kormány.
Nem tetszik a vállalkozóknak a kormány által tervezett minimálbér, és meglátásuk szerint a tb-járulék átruházása is a bérek csökkenéséhez vezethet. Felróják a túl hirtelen tett módosításokat is.
Romániában is elkezdődött a béruniós európai polgári kezdeményezés támogató aláírásainak a gyűjtése - jelentette be egy kolozsvári sajtótájékoztatón Gyöngyösi Márton és Dragos Tîrnoveanu, a kezdeményező bizottság magyarországi és romániai tagja.
Mintegy 300 ezer euróval készül kiegészíteni a kolozsvári polgármesteri hivatal az alkalmazottai béralapját a következő tanácsülésén a fizetésemelések miatt. A két alpolgármester különböző álláspontra helyezkedett a témában.
Több ezren vonultak utcára szerdán Bukarestben: a közalkalmazottak a kormány által január elsejétől tervezett adómódosítás miatt elégedetlenek.
Bár az egységes bértörvénnyel január 1-jétől 25 százalékos béremelést hirdettek meg a közszférában, ennek mértéke valójában csak 5 százalék körül lesz – nyilatkozta Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség elnöke.
A gazdasági növekedés és a közszféra béremelései is nyomást gyakorolnak a bérpolitikára, így az alkalmazottak zöme úgy gondolja, hogy legalább 1000 lejjel többet érdemel az elvégzett munkáért, mint amennyit hazavisz.
Júliusban 15,1 százalékkal volt magasabb a nettó átlagbér a tavalyi hetedik hónaphoz mérten – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet.
A kormány ígéretei szerint a tanügyi alkalmazottak jövő évben két részletben összesen 25–30 százalékos nettó béremelésben fognak részesülni. Úgy tűnik, a szakszervezetek egyelőre elégedettek a kilátásokkal.
A Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének vezetői a kormányhivatalban tartott találkozón arra hívták fel Mihai Tudose miniszterelnök figyelmét, hogy a kabinet által beharangozott tanügyi béremelések az ígéretekhez képest kisebb mértékűek lesznek.
Lucian Croitoru jegybanki szakértő szerint illúzió azt hinni, hogy erőltetni lehet az előrelépést az olcsó munkaerővel rendelkező országok sorából. A béremelések és a minimálbér növelése negatívan hat ki a magánszférára.
Már tárgyalnak az új közalkalmazotti bértörvény gyakorlati alkalmazásáról a sepsiszentgyörgyi városházán. „Jelentős szemléletváltásra számítok, és ebben a szakszervezet segítségét is kértem” – szögezte le Antal Árpád.
Látogatottsági adatok