Fotó: Thomas Campean
A kormány ígéretei szerint a tanügyi alkalmazottak jövő évben két részletben összesen 25–30 százalékos nettó béremelésben fognak részesülni. Úgy tűnik, a szakszervezetek egyelőre elégedettek a kilátásokkal.
2017. augusztus 28., 18:102017. augusztus 28., 18:10
Nettó 25–30 százalékos béremelésre kaptak ígéretet hétfőn a tanügyi alkalmazottak, miután a szakszervezeti vezetők mintegy három órán keresztül tárgyaltak a kormányépületben többek között Mihai Tudose miniszterelnökkel.
A megbeszélések eredményeiről meglepő – és meg nem indokolt – módon Alexandru Cumpănaşu, a Románia Korszerűsítéséért Országos Koalíció (CNMR) elnöke számolt be hivatalosan, aki nemrég Kelemen Hunor RMDSZ-elnök román állampolgárságának megvonását követelte a pártelnöknek az egyesülés centenáriuma kapcsán tett kijelentése miatt.
Cumpănaşu – aki, úgy tűnik, részt vett a kormányfő jelenlétében tartott egyeztetésen – kijelentette: a tanügyi alkalmazottak képviselői ígéretet kaptak arra, hogy
A Hotnews.ro hírportál által „vitatott” közszereplőnek nevezett Cumpănaşu azt is közölte: a megbeszélésen Tudose mellett jelen volt az oktatási, a munkaügyi, a pénzügyi és a kutatási miniszter. Egy másik fontos téma, amiről sikerült megegyezni, hogy
A koalíció elnöke szerint erről novemberben fognak részletesen egyeztetni, miután kiderül, „mennyi pénz marad a költségvetés-kiegészítés után”.
A hétfői találkozón szó esett az egyetemi oktatásról is, a kormány állítólag ígéretet tett a doktorandusz hallgatóknak járó juttatások kifizetésére is, erről viszont szintén majd csak novemberben hoznak döntést. Úgy tűnik, a kabinet hosszú távú együttműködést tervez a Cumpănaşu vezette civil szervezettel, egy másik napirendi pont szerint ugyanis
Cumpănaşu szerint a felsőoktatási rendszerben az IT-szakemberek, a kutatók és az orvosok képzése kell hogy prioritást jelentsen.
A Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) képviselői múlt héten is tárgyaltak Mihai Tudose kormányfővel. Az oktatási rendszerben dolgozókat képviselő illetékesek elsősorban arra kívánták felhívni a miniszterelnök figyelmét, hogy a kabinet által beharangozott tanügyi béremelések az ígéretekhez képest kisebb mértékűek lesznek.
A 2018. január elsejétől érvénybe lépő 25 százalékos, majd a márciusi 20 százalékos bérkiegészítés ugyanis a gyakorlatban nem a kormány által bejelentett 50, hanem egyéb intézkedések miatt csak mintegy 20–25 százalékos fizetésnövekedést fog eredményezni. Jövő év elejétől az oktatási rendszerben dolgozók esetében is alkalmazzák a 2017/153-as számú közalkalmazotti bértörvényt, ennek értelmében részesülnek a pedagógusok és más alkalmazottak 25 százalékos bérnövekedésben.
Ugyancsak január elsejétől azonban – a pénzügyminisztérium bejelentése szerint – a munkaadók helyett teljes egészében az alkalmazottakat fogja terhelni a különböző állami hozzájárulások befizetése.
Kevésbé lelkesen nyilatkozott a hétfői találkozó után Anton Hadăr, az Alma Mater szakszervezeti szövetség elnöke, aki úgy értékelt: az egyeztetés során megbizonyosodott arról, amit már egy ideje gyanítanak, hogy a január elsejei 25 százalékos béremelés – amely egyébként mindegyik közalkalmazotti kategóriára érvényes lesz –
Anton Hadăr szerint meglehetősen nyitott beszélgetésre került sor, „a tények egy részéről” pedig Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter számolt be. „Olyasmikről, amiről mi régóta beszélünk nyilvánosan, vagyis hogy a 2018 januárjában biztosított bérkiegészítésből a pluszadókat kell majd fedeznünk” – magyarázta az Agerpres hírügynökség beszámolója alapján a szakszervezeti vezető, akinek számításai szerint a párhuzamos intézkedések nyomán a tényleges béremelés januárban 3–5 százalékos lesz.
Hadăr azt is elmondta: a márciusi fizetésemelés már „bőkezűbb” lesz, azzal együtt a nettó bérkiegészítés „egyes kollegáknál” eléri a 25–30 százalékot. Arra a kérdésre, hogy ezek után kilátásba helyezik-e egy tiltakozó akció megszervezését, Anton Hadăr úgy fogalmazott: „jelen pillanatban nem beszélhetünk ilyesmiről, előbb konzultálnunk kell a tanügyi alkalmazottakkal”.
Hozzátette: a három nagy tanügyi szakszervezeti tömb – az Alma Mater, a FSLI és a Spiru Haret – vezetői szeptember folyamán egyeztetnek. Hadăr ugyanakkor leszögezte: amennyiben novemberben nem érkeznek meg a peres úton kiharcolt juttatások, egészen biztosan lépéseket fognak tenni.
Tiltakozó akciókkal fenyegetőzik a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI), ha a kormány nem oldja meg a közoktatásban dolgozók gondjait.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat keddi figyelmeztető előrejelzése szerint a szél erősödésére és esőkre lehet számítani péntekig a Bánságban és a Partiumban.
Három személy sérült meg a Kóródszentmártonnál történt vasúti balesetben; a mozdonyvezető ittas volt – számolt be kedd délelőtt a Maros megyei rendőrség.
Románia az utóbbi években egyre népszerűbb úti céllá vált a külföldi betegek körében, akik az alacsony árak és az egyre magasabb színvonalú orvosi szolgáltatások miatt választják az országot.
Január 10-éig szokatlanul meleg idő, majd lehűlés várható – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn kiadott, kéthetes előrejelzéséből.
Szerda estig elsőfokú szélriadó van érvényben az Erdélyi-szigethegységben és a Keleti-Kárpátokban, és a hegyvidékeken csapadékra is számítani kell.
Vízkereszt napján Böcskei László megyéspüspök a nagyváradi székesegyházban végezte el a vízszentelés szertartását, a hívek pedig „A remény zarándokai” feliratú, a Szentév mottójával ellátott üvegekben vihették haza a szentelt vizet.
Húsz év után sikerült visszaszereznie az alpolgármesteri tisztséget a pécskai RMDSZ-nek. Kocsik Imre lett a „befutó” az Arad megyei településen, aki szerint nagyobb önbizalmat és önbecsülést adhat a pécskai magyarságnak a siker.
Egy halálos áldozatot és három sérültet követelt egy szombat éjszakai spontán konfliktus, amely a történelmi Máramarosban található Jód (Ieud) településen tört ki. Az áldozat egy 23 éves helybeli férfi.
Hetvenöt éves korában elhunyt Puskás Bálint Zoltán jogász, volt alkotmánybíró, az RMDSZ korábbi szenátora, a romániai Máltai Szeretetszolgálat alapító tagja és tiszteletbeli elnöke.
Románia Kelet-Európa legszennyezettebb országai közé tartozik, a finomszemcsés részecskék okozta légszennyezés elsősorban a nagy városokban, például Kolozsváron jelent súlyos problémát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!