Elfogadta az új egységes bértörvényt a bukaresti képviselőház szerdán, a közszférának azonban 2018 januárjáig még várnia kell az – eredetileg júliusra beígért – első béremelésekre.
2017. június 07., 13:492017. június 07., 13:49
2017. június 07., 14:132017. június 07., 14:13
A parlamenti vita célegyenesében elfogadott előírás szerint a – következő öt évben lépcsőzetesen bevezetendő, átlagosan több mint 50 százalékos – béremelések januártól kezdődnek, amikor az összes közalkalmazott bére 25 százalékkal, 2018 márciusától pedig a tanárok bére további 20, az egészségügyben dolgozóké pedig 75 százalékkal emelkedne – írja az MTI.
Az új bértábla magasabb béreinek bevezetése csak a magas rangú állami tisztségviselők esetében nem szenvedett halasztást – számolt be a jogszabály részleteiről a Digi 24 hírtelevízió. A csatorna tudósítójának számítása szerint
A legnagyobb, több mint 17 ezer lejes fizetése az államfőnek lesz, a legnagyobb és legkisebb állami fizetés aránya pedig az eddigi 15-ről 12-re csökken Romániában.
A bukaresti kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) további adócsökkentések és jelentős közalkalmazotti béremelések ígéretével nyert választásokat tavaly decemberben.
Minden közalkalmazott bére 25 százalékkal nő január elsejétől a keddi bejelentés szerint – ez azonban azt jelenti, hogy az oktatásban és az egészségügyben dolgozók mégsem kapnak 50 százalékos emelést. A szakszervezetek tiltakozó akciókkal fenyegetőznek.
Parlamenti felszólalásában Liviu Dragnea pártelnök azt hangsúlyozta, hogy az új bértörvény fontos lépés Románia „valós” uniós integrációja, az euró bevezetése útján. „Az egységes bértörvény fontos lépést jelent Románia valós európai uniós integrációja és az euróövezeti csatlakozás felé, hatékonyabbá teszi a bérrendszert, és hozzájárul a lakosság nettó jövedelmének növekedéséhez" – jelentette ki szerdán a képviselőház elnöki tisztségét is betöltő Dragnea a törvénytervezet alsóházi vitáján. A politikus hozzátette: véget kell vetni annak, hogy Románia az olcsó munkaerő miatt legyen vonzó a külföldi befektetők számára.
Dragnea szerint a törvény rendet rak egy olyan rendszerben, amelyet eddig „a káosz, a kinek ahogyan tetszik elv és a diszkrimináció uralt". A pártelnök úgy vélte, a jogszabály megalkotásakor az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét tartották szem előtt, továbbá azt, hogy a vezető beosztású tisztségviselőknek nagyobb legyen a fizetésük, mint beosztottjaiknak, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők pedig többet keressenek a középvégzettségűeknél.
A jogszabályt 188 képviselő támogatta, 28-en ellene szavaztak, 47-en tartózkodtak.
A nemzetközi pénzintézetek azt kérték Romániától, hogy módosítson az adócsökkentések és közalkalmazotti béremeléseket egyszerre bevezető adópolitikáján, mert becsléseik szerint a román államháztartási hiány idén a hazai össztermék (GDP) 3,7 százalékára, öt éven belül pedig akár 6 százalékára is emelkedhet.
Viorel Ștefan pénzügyminiszter korábban úgy nyilatkozott, hogy az új bértörvényre van költségvetési fedezet, annak bevezetése nyomán 2018-ban Románia 76 milliárd lejt, a GDP 8,6 százalékát fogja közalkalmazotti bérekre költeni. A tárcavezető azonban nem vett részt a törvény parlamenti elfogadásán. Távollétét és Sorin Grindeanu kormányfő távolmaradását a PSD elnöke sérelmezte.
Romániában 2342 lej volt a nettó átlagbér márciusban, több mint 14 százalékkal meghaladva a 2016 márciusi szintet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!