Kockázatok és mellékhatások. A romániai netezők mindössze 27,4 százaléka használ kétlépcsős hitelesítést
Fotó: Pixabay.com
Bár a romániai lakosság számottevő hányada rendszeresen használja az internetet, nagyon sokan fittyet hánynak a kiberbiztonságra – irányítja rá a figyelmet egy friss elemzés.
2024. május 06., 21:132024. május 06., 21:13
A román rendőrség a bűnözéskutató és bűnmegelőzési intézeten keresztül készített közvélemény-kutatást a hazai felnőtt lakosság internethasználati szokásairól, amelynek eredményeiből fény derül egyebek mellett arra, hogy a válaszadók mintegy harmada online vásárláskor nem ellenőrzi, hogy az áruház oldala valós-e, és nem figyel a más vásárlók által hagyott véleményekre.
A felmérés egyik célja a sebezhetőségek feltárása volt. A másik cél pedig a megelőzésre irányuló intézkedések támogatása, vagyis hogy felhívják az internetezők figyelmét a kiberfenyegetésekre és azokra a lépésekre, amelyekkel megvédhetik magukat.
A kutatás eredményeit ismertető közleményből megtudhatjuk, hogy a rendszeres internethasználók 84,3 százaléka e-maileket és híreket olvas, 80,6 százalékuk pedig közösségi oldalakat látogat.
Eközben a válaszadók mintegy 50 százaléka vásárol vagy ad el különböző termékeket online, használja a netes banki szolgáltatásokat, néz filmeket és tévésorozatokat, vagy fizet számlákat.
Online vásárláskor a válaszadók mintegy harmada nem figyel a más vásárlók által hagyott véleményekre, nem ellenőrzi, hogy az üzlet oldala valós-e, és figyelmen kívül hagyja az oldal biztonsági elemeit. A tanulmányból az is kiderül, hogy az internetet napi szinten használók többsége tisztában van bizonyos online viselkedésformák kockázataival, de lekicsinyli a veszélyeket.
minden tizedik felhasználó úgy gondolja, hogy egyáltalán nem veszélyes kalóz tartalmakat letölteni, és a megkérdezettek 8,8 százaléka figyelmen kívül hagyja a különböző online fiókokhoz tartozó jelszavaknak az internetre csatlakoztatott eszközökön való tárolásának kockázatait.
Nagyobb odafigyeléssel és egészséges kételkedéssel könnyen elkerülhetjük, hogy pénzügyi csalás áldozatává váljunk – véli Nicolae Alexandru Ciontescu nyomozó, a Kolozs Megyei Rendőrség bűnügyi részlegének csalásokra szakosodott helyettes biztosa.
Az alapvető biztonsági intézkedésekre vonatkozó kérdésre válaszolva 90,1 százalék mondta, hogy nem nyitja meg az ismeretlen e-mail címekről kapott linkeket, 89,9 százalék pedig kerülte a személyes adatok megadását különböző weboldalakon vagy közösségi felületeken (83,2 százalék).
Extra védekezésként a felhasználóknak mindössze a 27,4 százaléka használ kétlépcsős hitelesítést, míg 18,9 százalék inkább olyan szolgáltatásokat vesz igénybe, amelyek nem követelik meg ezt a biztonsági intézkedést.
A felmérésben részt vevők nagy része (62,2 százalék) azt mondta, hogy ha kibertámadás áldozatává válna, a rendőrségtől kérne segítséget, ami azt mutatja, hogy a válaszadók többsége bízik abban, hogy az ilyen incidenseket jelenteni kell a hatóságoknak – húzza alá a rendőrségi közlemény. Amely szerint a válaszadók több mint 80 százaléka használja az internetet információszerzésre és ismerkedésre, mintegy fele használja az internetet vásárlásra, internetbankolásra vagy számlák kifizetésére, és az internetezők többsége gondolja úgy, hogy nagyon óvatos a játékok beszerzése vagy a kriptovalutákkal való kereskedés terén.
Újabb internetes csalási módszer van terjedőben – figyelmeztettek pénteken az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) szakemberei.
Amikor arra kérték őket, hogy értékeljék digitális készségeiket, 10-ből kilenc felhasználó úgy ítélte meg, hogy jól vagy nagyon jól felkészült az internet biztonságos használatára.
A román rendőrség ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy 10 internetezőből csak négy nem változtatja rendszeresen az általa kezelt fiókok jelszavát, és több fiókhoz is ugyanazt a jelszót használja, a válaszadók negyede csak azoknál a fiókoknál használja a kétlépcsős hitelesítést, ahol ez kötelező, és több mint egyharmaduk nem telepít vírusirtót az általa használt eszközökre.
Nemcsak a pihenni vágyó vakációzók, hanem a kiberbűnözők kedvenc időszaka is a nyár, amikor a nagy utazásra készülő családok, baráti társaságok rengeteg pénzt költenek.
Június 20-a és július 3-a között 50 akciót szervezett a rendőrség a kábítószer- és emberkereskedelemmel, informatikai csalással és pénzmosással gyanúsított bűnözői csoportok felszámolására – tájékoztatott szombaton a Román Rendőrség (IGPR).
Klaus Iohannis volt államfőt, Marcel Ciolacu volt miniszterelnököt és Nicolae Ciucă volt szenátusi elnököt figyelmeztették, hogy az országot a költségvetési csőd veszélye fenyegeti, ha nem hoznak hiánycsökkentő intézkedéseket.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy Románia az egyetlen ország a világon, ahol a bírák 48 évesen vonulnak nyugdíjba, átlagosan 5000 eurós nyugdíjjal. A kormányfő szerint ezen hamarosan változtatnak.
A kormány deficitcsökkentő csomagja csökkenti a polgárok vásárlóerejét, és a 2010-es években tapasztaltakhoz hasonló negatív társadalmi és gazdasági hatásai lesznek – véli a Gazdasági és Szociális Tanács (CES).
Pénteki ülésén a kormány megvitatta és jóváhagyta a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetet – számolt be a Facebook-oldalán a pénzügyminiszter.
A Concordia Munkáltatói Szövetség elnöke, Dan Șucu szerint a politikai osztály okozta új válságot nem adóemelésekkel, hanem a közpénzekkel való helyes gazdálkodással lehet megoldani.
Meg akart támadni egy agresszíven viselkedő medve egy juhászt az esztenán a Fogarasi-havasokban, a férfi menekülés közben megsérült.
A szakszervezetek aláírásgyűjtésbe kezdtek az általános sztrájk kirobbantására, és ősztől a lakosság többsége az utcára fog vonulni – jelentette ki pénteken Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb elnöke.
Ilie Bolojan kormányfő a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek képviselőivel egyeztetett pénteken a deficitcsökkentő intézkedések törvénytervezetéről és annak szociális és gazdasági hatásairól a háromoldalú egyeztető tanács ülésén.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elítéli a „közvélemény manipulálására tett kísérletet” azon állítás révén, hogy a jelenlegi költségvetési problémákat a tavaly regisztrált deficit okozta.
szóljon hozzá!