A romániai forradalom kerek évfordulója alkalmából sorozatot indítunk, melyben az 1989-es eseményeket 30 évesen megélő, idén hatvanéves erdélyi magyar közéleti személyiségek idézik fel emlékeiket, reményeiket, csalódásaikat. Sorozatunk első részében Salat Lehel színművész szólal meg.
Egyedül az RMDSZ egyik EP-képviselője méltatta – ő is burkolt kritikával – Tőkés Lászlónak a romániai rendszerváltásban szerzett érdemeit az 1989-es forradalomról hétfőn Strasbourgban rendezett vitán.
Az igazság kiderítését és a bűnösök felelősségre vonását sürgette Klaus Johannis államfő a kommunista diktatúrát megdöntő, több mint 1100 áldozatot követelő 1989. decemberi romániai forradalom ügyében a parlament hétfői emlékülésén mondott beszédében.
Harminc éve, 1989. december 16-án Temesváron a helyi lakosok élőlánccal próbálták megakadályozni Tőkés László református lelkész kilakoltatását. Az élőláncból tüntetés lett, a katonaság a tömegbe lőtt. A megmozdulások átterjedtek egész Romániára.
„Azt gondolom, Temesvártól kell kiindulnunk most is. Annál felemelőbb és igazabb nem volt, mint amikor egymásra találtak a magyarok és a románok. Ezt az utat torlaszolták el, dúlták fel a nacionalista-kommunista visszarendeződés hívei” – nyilatkozta lapunknak a romániai forradalom szikrájának számító Tőkés László.
Tőkés László szerint 1989-ben olyan erős volt már a kommunista diktatúra nyomása, hogy nem volt hova hátrálni.
A múlt eseményei iránt érdeklődő emberként az utóbbi időszakban több olyan román nyelvű könyvet olvastam el, amelyek a rendszerváltás óta eltelt három évtized terméseként az 1989-es események történéseit veszik górcső alá.
Nem elegendő a 30 év ahhoz, hogy a történészek értékítéletet mondhassanak az 1989-es forradalomról, hangzott el a témában szervezett kolozsvári beszélgetésen. Azt, hogy a titkosszolgálatoknak mekkora szerepe volt az eseményekben, máig nem tudni, de az utca emberének hangja őszinte és hiteles volt.
Erdélyi magyar emlékezetpolitikai diskurzust honosítanának meg az 1989-es temesvári forradalom magyar évfordulós rendezvényeinek a szervezői. Erről Toró T. Tibor, a Temesvár 30 rendezvénysorozat főszervezője beszélt hétfőn, a programsorozatot ismertető temesvári sajtótájékoztatóján.
Visszakerült a keresztek fölé a győzelmet jelképező stilizált v betű az 1989-es forradalom marosvásárhelyi áldozatai emlékművénél. Az elkorhadt részt a városháza illetékesei pótolták. Ugyanakkor a forradalmárok egy új, a város főterén elesettek áldozatához méltó, kőből készült emlékművet követelnek.
Tőkés László szerint a befagyott történelmi konfliktushelyzeten túlmenően román részről aktuálpolitikai téren sem mutatkozik semmi hajlandóság a párbeszédre. Az EMNT Temesváron rendezett román–magyar konferenciát.
Csaknem harminc évvel az 1989-es decemberi forradalomként emlegetett, több mint ezer emberéletet követelő véres események után a román legfelső bíróságon megkezdődött az előzetes tárgyalás pénteken Ion Iliescu volt államfő és másik két vádlott büntetőperében.
Kellemetlen félreértésre adott okot Marosvásárhely 1989-es forradalmárjai és a városháza közti kommunikációhiány. Az önkormányzat nem értesítette az illetékeseket, hogy javítás végett leszerelte az áldozatok emlékművének egy részét.
November végére halasztották az ítélethirdetést abban az erkölcsi kártérítési perben, amelyet Tőkés László még európai parlamenti képviselőként indított az 1989-es rendszerváltásban betöltött szerepét elvitató, őt hazaárulónak, felbérelt diverzánsnak és kémnek nevezők ellen.
Románia távolról sem mintaország a kisebbségvédelemben, a 2010-es évek óta pedig egyenesen visszalépés tapasztalható a kisebbségi jogok érvényesítése terén – állapították meg csütörtökön Bukarestben annak a pódiumbeszélgetésnek az előadói.
Az 1989-es temesvári népfelkelés első áldozatának tekintett Újvárossy Ernőre emlékeztek szerdán Temesváron, a nevét viselő református gyülekezeti teremben, temetése 30. évfordulóján.
A romániai és a magyarországi rendszerváltás eufóriáját idézték egy kolozsvári pódiumbeszélgetés résztvevői, akik maguk is részesei voltak a harminc évvel ezelőtti eseményeknek.
Mindig is tudtuk, a kettészakítottság idején is, hogy csak egy Európa van – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Páneurópai Piknik 30. évfordulója alkalmából tartott ökumenikus istentiszteleten hétfőn, Sopronban.