Ungvári-Zrínyi Ildikó: szinte fel sem tudjuk mérni, mekkora nyereség a külföldön tanulás rengeteg esélye
Fotó: Facebook/Ildikó Andrea Ungvári Zrínyi
„A demokrácia formáit tanulni kellett, lassan alakult ki a tudás, hogy élni lehet, és hogyan lehet élni a választás lehetőségével” – emelte ki a Krónikának Ungvári-Zrínyi Ildikó, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem oktatója. Beszélgetésünk a romániai forradalom kerek évfordulója alkalmából indított sorozatunk része: az 1989-es eseményeket 30 évesen megélő, idén hatvanéves erdélyi magyar közéleti személyiségek idézik fel emlékeiket, reményeiket, csalódásaikat.
2019. december 21., 17:122019. december 21., 17:12
2019. december 23., 13:502019. december 23., 13:50
„1989 őszén egyre többször fordult meg a fejünkben, hogy elhagyjuk az országot. Kötelezően elfoglalt munkahelyeinkhez kötve hat évet éltünk távházasságban, és a kislányunk születése után is szakadatlanul ingáztunk vidékre, középiskolai tanárként, mint a legtöbb egyetemet végzett kollégánk.
– emlékezett vissza a Krónika megkeresésére Ungvári-Zrínyi Ildikó, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem egyetemi tanára, aki 30 éve 30 évesen élte meg az 1989-es fordulatot.
Mint a marosvásárhelyi születésű színháztudományi szakíró ecsetelte, az 1989 előtti időszakban a város sötét kőrengetege fogadta, otthon pedig 19. századi hangulat: fűtetlen lakás, a konyhában üldögélő család, gyertya körül várva, hogy „megadják” a villanyt, a fűtést és a meleg vizet.
– fogalmazott. A forradalom kitörésére úgy emlékezett, karácsonyfával ért haza azon a napon: hiánycikk lévén nagy fogást jelentett. „A református parókia udvarán szereztem, az iskola szekusa meg is állított az utcán és szúrósan kérdezte: honnan van? Jellegzetesnek tartom, hogy hazaérve hogyan derült ki, ami Bukarestben történt: a blokklakásban alattunk és felettünk két barátnő lakott, akik a gázcsöveket kocogtatva szokta hívni egymást beszélgetni az ablakhoz. Éppen én is ablakot nyitottam, ők meg már a szemben levő blokk ablakából kinéző szomszédasszonynak kiabáltak át: kapcsolja be a tévét, Petre Roman beszél” – emlékezett vissza Ungvári-Zrínyi Ildikó.
Hozzátette, akkoriban délelőtt senki nem nézett tévét, mert a két csatornán vagy hazafias műsor ment, vagy semmi. „Végül mégis a tömegkommunikációs csatornán derült ki a rendszer bukása, és kibontottuk a kamrában régóta erre a pillanatra tartogatott pezsgőt” – mondta el az egyetemi oktató.
Zsigmond Győző sepsiszentgyörgyi néprajzkutató szerint várakozáson felüli változások mentek végbe 1989 decemberében Romániában, és nem kevés az sem, ami azóta történt, ennek ellenére nagyon nem úgy alakultak a dolgok, ahogy másokhoz hasonlóan remélte. Beszélgetésünk a romániai forradalom kerek évfordulója alkalm&am
Az azóta történt változásokról szólva kifejtette, nyilván nem csak a közellátás, közlekedés, a kommunikációs rendszerek változtak meg:
„A hatalmi szerkezetek apránként fedték fel magukat: a hatalmilag kódolt beszéd (elvtárs, sokoldalúan fejlett stb.) fordulatai lelepleződtek, akárcsak a testet domináló technikák (gesztusviselkedés, a kötelező terhesvizsgálat vagy házassági tanácsadás): a rendszerváltás után például marékszámra lehetett addig tiltott fogamzásgátló tablettát kapni a piacon. A demokrácia formáit tanulni kellett, lassan alakult ki a tudás, hogy élni lehet, és hogyan lehet élni a választás lehetőségével” – fejtette ki Ungvári-Zrínyi Ildikó.
Fotó: Archív
Hozzátette, a suttogó, azonos helyzetbe kényszerült közösségek egy részéről kiderült, hogy illuzorikusak: fontos kérdésekben már nem értettek egyet, és ez tulajdonképpen nyereségnek tekinthető, hiszen tisztázódtak politikai, ideológiai, szakmai álláspontok és különbségek.
– fűzte hozzá.
A romániai forradalom kerek évfordulója alkalmából sorozatot indítottunk, melyben az 1989-es eseményeket 30 évesen megélő, idén hatvanéves erdélyi magyar közéleti személyiségek idézik fel emlékeiket, reményeiket, csalódásaikat. Sorozatunk második részében Kolumbán Gábor fizikus, volt politikus szólal meg.
Ungvári-Zrínyi Ildikó úgy fogalmazott, lassan professzionalizálódott a közélet és politika, e téren nagy eredménynek tartja a demokrata Emil Constantinescu és a szász Klaus Johannis elnökké választását, még akkor is, ha utóbbi nevének J betűje bánta, amelyből hivatalosan I lett.
Bár sokak számára még mindig tét a »ki volt itt előbb« bizonygatása, azért a külföldön járt, idegen nyelvet is tudó fiatalabb generáció elfogadja a másként gondolkodást, a sokféleséget és a plurális szemléletmódot. 1990 előtt Maros megye legtöbb iskolájában kihirdették, hogy a magyar gyerekeknek szünetben nem szabad magyarul beszélniük egymással, ma pedig egyetemi szinten is részesülhet magyar képzésben a magyar anyanyelvű diák” – fejtette ki az egyetemi oktató.
Felsorolta: szakmai szervezetek születtek, amelyek sokféle képzés nyomán szakszerűen formálták a lakosság látásmódját, együtt élni tudását. Úgy fogalmazott,
És mindezeket a folyamatokat segíti a – viszonylag – szabadon működő média, nem utolsó sorban a közösségi média, amely ezalatt a 30 év alatt jelent meg a térségben. „Először akkor éreztem magam szabadnak, amikor a diktátor elmenekült az országból. A szabadság megélésének másik nagy pillanatát a számítógép (Soros-ösztöndíjból vásároltam) és az internet jelentette: úgy éreztem, ha immár bárkivel kommunikálhatunk, és nem a gázcsövön, hanem pillanatok alatt óriási távolságra üzenhetünk, már nem fenyegethet éjszaka a fekete autó” – fejtette ki az egyetemi tanár.
A romániai forradalom kerek évfordulója alkalmából sorozatot indítunk, melyben az 1989-es eseményeket 30 évesen megélő, idén hatvanéves erdélyi magyar közéleti személyiségek idézik fel emlékeiket, reményeiket, csalódásaikat. Sorozatunk első részében Salat Lehel színművész szólal meg.
Két Fehér megyei rendőr megsérült a gyulafehérvári katonai lőtéren történt robbanásban, amelyet fémanyagok szétfröccsenése követett. A rendőrök éppen a kilőtt töltényhüvelyeket szedték össze, amikor a robbanás bekövetkezett.
Egy 15 éves lány meghalt vasárnap, miután lezuhant egy brassói panelház nyolcadik emeletéről. Az eset hajnali 2 órakor történt, és a helyszínre küldött orvosi csapatok már csak a halál beálltát tudták megállapítani.
Egy újszülöttet találtak holtan vasárnap a Szatmár megyei Turc település közeli területen, a rendőrök azonosították, és kórházba vitték az édesanyját – közölte vasárnap este a Szatmár megyei rendőrség.
Erdélyi városok, illetve lakónegyedek vezetnek egy ingatlanközvetítő portál rangsoraiban, melyek a legélhetőbb romániai helyszíneket vonultatják fel a lakhatási körülmények szempontjából.
Újabb „csapás” érte a Gabriel Resources-t, miután a verespataki aranybánya-projektben érdekelt kanadai cég kanadai cég elvesztette a román állam ellen a kitermelés leállítása miatt indított pert: az Országos Adóhatóság zárolta a részvényeit.
Pisztolylövésekkel, közel húsz kilométeres autós üldözés után állítottak meg a dél-erdélyi sztráda autópályarendőrei egy moldovai embercsempészt szombaton este.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!