Paulovics László festő- és grafikusművész, díszlettervező (1937 – 2024)
Fotó: Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal/Facebook
Életének 88. évében elhunyt Paulovics László szatmárnémeti születésű, évtizedekig Németországban élő, majd Szentendrén megtelepedett festő- és grafikusművész, díszlettervező – közölte Szatmárnémeti polgármesteri hivatala.
2024. november 22., 13:222024. november 22., 13:22
Paulovics László szülővárosa művészeti életének meghatározó személyisége volt,
Amint a Wikipédián olvasható, az 1937. augusztus 15-én született művész középfokú tanulmányait a nagybányai Művészeti Középiskolában kezdte, ennek megszűntével a marosvásárhelyi Művészeti Középiskolában fejezte be (1954), a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola grafikai szakán szerzett oklevelet (1961). Andrásy Zoltán, Cs. Erdős Tibor, Kádár Tibor tanítványa.
Tagja volt a Képzőművészek Szövetségének. Részt vett az Országos Díszlettervezői Triennálékon, egyéni kiállítással Erdély minden nagyobb városában és Bukarestben is bemutatkozott, számos nemzetközi metszetbiennálén, ex libris-tárlatokon, rajzkiállításon szerepelt.
Első írása Kényelem, térkihasználás címmel és saját rajzaival az Előrében 1981-ben jelent meg. Cikkeivel és illusztrációival jelen volt a Korunk, Utunk, Igaz Szó, A Hét s napilapok hasábjain. Művészi könyvborítóival jelentek meg Horváth Imre, Páskándi Géza, Kántor Lajos, Lászlóffy Csaba, Pusztai János, Balogh Edgár, Gálfalvi György kötetei.
Sokoldalú művészetét Szőcs István kritikus így jellemezte: „Állandóan küzd benne a korszerűségre való törekvés az őszinteséggel, viaskodik a grafikus a festővel, a tudatosság, a céltudatos témaválasztás és kidolgozás meg a belülről jövő spontán játékkal.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!