Hamar Alpár Benjámin (középen, balra): a prefektúra és a hadsereg egyik parancsnoka beleszólt a forgatókönyvbe
Fotó: Facebook/Béni Hamar
Megalázva érzik magukat Marosvásárhely harminc évvel ezelőtti forradalmárjai, akiknek a helyi hatóságok az utcán, névsorolvasás alapján osztották volna ki az érdemokleveleket. A December 21. Egyesület által szervezett megemlékezést cenzúrázni próbálták a prefektúra és a hadsereg vezetői.
2019. december 22., 13:262019. december 22., 13:26
2019. december 22., 17:002019. december 22., 17:00
Az intés ellenére sem fogta vissza magát, és nyilvános beszédében az idei megemlékezés során is az egykori nomenklaturistákat, szekusokat, milicistákat és a népbe lövő katonaságot tette felelőssé a marosvásárhelyi emberáldozatokért Hamar Alpár Benjámin. A December 21. – Marosvásárhely Mártírváros Egyesület elnöke kifakadt, miután a hétvégi megemlékezést megelőző napokban a kormányhivatalba rendelték, és arra figyelmeztették, változtasson eddigi hangnemén: fogalmazzon tömören, és semmiként ne támadja a hadsereget.
Ennek ellenére kimondta: harminc esztendő sem volt elég ahhoz, hogy a prefektúra, a belügy vagy a védelmi minisztérium részéről legalább egyetlen intézményvezető bocsánatot kérjen a decemberben kiontott vér miatt.
– fejtette ki lapunknak Hamar Alpár Benjámin. Szerinte most is jó alkalom kínálkozott arra, hogy a hatalom és az erőszakszervezetek képviselői hamut szórjanak a fejükre, ám ezt nemhogy nyilvános, de még magánbeszélgetések alkalmával sem tették meg.
Fotó: Facebook/Béni Hamar
Mint ismeretes, az 1989-es békés tüntetés alatt Marosvásárhelyen a hadsereg hat férfit gyilkolt meg, és számos más résztvevőt megsebesített. Ennek dacára a felelősségre vonás mindmáig elmaradt: az elhunytak családtagjai, illetve a megsebesített forradalmárok azóta sem tudhatták meg, kik lőttek rájuk. „Lecseréltük a rendszert, de a forradalom befejezetlen maradt. A pártvezetők és a szekusok visszavették az országot, és utódjaik által vezetik Romániát.
– mondta a megemlékezés alakalmával Hamar Alpár Benjámin.
Visszakerült a keresztek fölé a győzelmet jelképező stilizált v betű az 1989-es forradalom marosvásárhelyi áldozatai emlékművénél. Az elkorhadt részt a városháza illetékesei pótolták. Ugyanakkor a forradalmárok egy új, a város főterén elesettek áldozatához méltó, kőből készült emlékművet követelnek.
A Marosvásárhely utcáin golyó által megsebesített férfi azt is furcsának tartja, hogy az általa szervezett ceremónián csak harmadiknak szólalhatott fel. A prefektúra és a hadsereg egyik parancsnoka beleszólt a forgatókönyvbe, és két olyan szónokot „varrt a nyakába”, akinek semmi köze nem volt a december 21-ei eseményekhez.
– fedte fel a hadsereg hozzáállását az 1989-es mártírokhoz Hamar. A Zi de zi újság internetes oldala tegnap azt tette szóvá, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), amely idén 2,4 milliárd lejes költségvetésből gazdálkodott, egy vékonyka virágkoszorút sem helyezett el a mártírok keresztjeinél. Hamar elmondása szerint a forradalmároknak nem hiányzott egyetlen SRI-s tiszt sem, és a többi erőszakszervezet is jobban tenné, ha máskor ünnepelné a rendszer megdöntését, és nem telepedne rá az áldozatok és hozzátartozók által szervezett megemlékezésre.
A December 21. Egyesület elnöke a forradalmárok megalázásaként élte meg, hogy a városháza teljesen szelektív módon, az utcán, névsorolvasás alapján kezdte az érdemokleveleket osztogatni. Tiltakozásképpen a Hamar által vezetett szervezet tagjai, valamint a Dreptatea forradalmárjai nem vették át Dorin Florea „kitüntetését”.
Szobrot kapott Pajka Károly
Köztéri szobrot avattak vasárnap Buzásbesenyőn a falu szülötte, Pajka Károly, az 1989-es forradalom egyik marosvásárhelyi áldozata tiszteletére. A 33 évesen elhunyt fiatalembert a főtéren érte az egyik katona gyilkos golyója. Pajkáról utcát neveztek el Marosvásárhelyen, de ezt már szinte egy éve semmiféle tábla nem jelzi. Addig egy helyesírási hibákkal tarkított felirat állt a valamikori CFR utca sarkán. A városháza és az RMDSZ több ízben is megígérte, hogy orvosolja a helyzetet, de ez az áldozat harmincadik évfordulójáig sem történt meg.
Huszonöten mentek be Búzásbesenyőből Marosvásárhelyre 1989. december 21-én, hogy kiálljanak a szabadságért. Egyiküket, a 33 éves Pajka Károlyt gyilkos lövedék találta el, és már nem tért haza családjához, szülőfalujába. Harminc év múlva, december 22-én mellszobort emeltek tiszteletére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szeretnék minél hamarabb és hosszabban beszélni Románia új államelnökével, mert vannak közös ügyeink az Európai Unióban, a románok és a magyarok érdekeiből több minden egybeesik – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Orbán Viktor miniszterelnök.
Hálát ad a romániai magyar közösség azért a közéleti emberért, aki mindnyájunk ügyvédje tudott lenni – állapította meg Tőkés László volt református püspök Kincses Előd marosvásárhelyi jogász temetésén, így búcsúzva néhai harcostársától.
Interjút adott Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a Krónikának, az aktuális politikai és közéleti témákat érintő beszélgetést szombaton tesszük közzé honlapunkon.
Sikerült eloltani a Cibles-hegységben szerda este kiütött vegetációtüzet – tájékoztatott péntek este a Máramaros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) szóvivője.
A jövő hét folyamán átadják a forgalomnak a Kolozs megyében épült gyorsforgalmi utat, mely Tordatúr közelében köti majd össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal.
Szinte nincs nap, hogy valamelyik erdélyi megye rendőrei ne vegyenek őrizetbe alkoholos befolyásoltság alatt gépkocsit vezető sofőröket. A rendőrségi sajtóosztályok tájékoztatása szerint a legtöbb ilyen eset Bihar és Maros megyében fordul elő.
Sikeresen felvételizett tíz erdélyi ifjú a Gyulafehérvári Megtestesült Bölcsességről nevezett Papnevelő Intézetbe – közölte Facebook-oldalán az oktatási intézmény (Seminarium Incarnatæ Sapientiæ).
Orbán Viktor kormányfő is részt vett péntek délután Kincses Előd temetésén a marosvásárhelyi református temetőben.
Közösségi összefogásnak köszönhetően a Kovásznai Unitárius Leányegyházközség június 27-én megvásárolta azt az ingatlant, amely hosszú távon hitéleti, közösségi és kulturális célokat szolgál.
Mégsem újul meg a zsibói Béldi-kastély, miután a Szilágy megyei közgyűlés úgy döntött: felmondja a projektre megkötött finanszírozási szerződést.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás