Megalázva érzik magukat Marosvásárhely harminc évvel ezelőtti forradalmárjai, akiknek a helyi hatóságok az utcán, névsorolvasás alapján osztották volna ki az érdemokleveleket. A December 21. Egyesület által szervezett megemlékezést cenzúrázni próbálták a prefektúra és a hadsereg vezetői.
A demokrácia formáit tanulni kellett, lassan alakult ki a tudás, hogy élni lehet, és hogyan lehet élni a választás lehetőségével” – emelte ki a Krónikának Ungvári-Zrínyi Ildikó, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem docense. Beszélgetésünk a romániai forradalom kerek évfordulója alkalmából indított so
Csendőrök menekítették ki szombaton a bukaresti Egyetem téren összegyűlt tömegből az 1989 Decemberi Román Forradalom Intézetének igazgatóját, Gelu Voican Voiculescut, miután a forradalom áldozataira emlékezők közül többen is rátámadtak.
Zsigmond Győző sepsiszentgyörgyi néprajzkutató szerint várakozáson felüli változások mentek végbe 1989 decemberében Romániában, és nem kevés az sem, ami azóta történt, ennek ellenére nagyon nem úgy alakultak a dolgok, ahogy másokhoz hasonlóan remélte. Beszélgetésünk a romániai forradalom kerek évfordulója alkalm&am
Határozatban emlékezett meg az Európai Parlament az 1989-es romániai forradalom áldozatairól az események 30. évfordulója alkalmából, egyúttal felszólította Romániát az igazság kiderítésére az akkori eseményekkel kapcsolatban.
A romániai forradalom kerek évfordulója alkalmából sorozatot indítottunk, melyben az 1989-es eseményeket 30 évesen megélő, idén hatvanéves erdélyi magyar közéleti személyiségek idézik fel emlékeiket, reményeiket, csalódásaikat. Sorozatunk második részében Kolumbán Gábor fizikus, volt politikus szólal meg.
A romániai forradalom kerek évfordulója alkalmából sorozatot indítunk, melyben az 1989-es eseményeket 30 évesen megélő, idén hatvanéves erdélyi magyar közéleti személyiségek idézik fel emlékeiket, reményeiket, csalódásaikat. Sorozatunk első részében Salat Lehel színművész szólal meg.
Egyedül az RMDSZ egyik EP-képviselője méltatta – ő is burkolt kritikával – Tőkés Lászlónak a romániai rendszerváltásban szerzett érdemeit az 1989-es forradalomról hétfőn Strasbourgban rendezett vitán.
Az igazság kiderítését és a bűnösök felelősségre vonását sürgette Klaus Johannis államfő a kommunista diktatúrát megdöntő, több mint 1100 áldozatot követelő 1989. decemberi romániai forradalom ügyében a parlament hétfői emlékülésén mondott beszédében.
Harminc éve, 1989. december 16-án Temesváron a helyi lakosok élőlánccal próbálták megakadályozni Tőkés László református lelkész kilakoltatását. Az élőláncból tüntetés lett, a katonaság a tömegbe lőtt. A megmozdulások átterjedtek egész Romániára.
„Azt gondolom, Temesvártól kell kiindulnunk most is. Annál felemelőbb és igazabb nem volt, mint amikor egymásra találtak a magyarok és a románok. Ezt az utat torlaszolták el, dúlták fel a nacionalista-kommunista visszarendeződés hívei” – nyilatkozta lapunknak a romániai forradalom szikrájának számító Tőkés László.
Tőkés László szerint 1989-ben olyan erős volt már a kommunista diktatúra nyomása, hogy nem volt hova hátrálni.
Nem elegendő a 30 év ahhoz, hogy a történészek értékítéletet mondhassanak az 1989-es forradalomról, hangzott el a témában szervezett kolozsvári beszélgetésen. Azt, hogy a titkosszolgálatoknak mekkora szerepe volt az eseményekben, máig nem tudni, de az utca emberének hangja őszinte és hiteles volt.
Visszakerült a keresztek fölé a győzelmet jelképező stilizált v betű az 1989-es forradalom marosvásárhelyi áldozatai emlékművénél. Az elkorhadt részt a városháza illetékesei pótolták. Ugyanakkor a forradalmárok egy új, a város főterén elesettek áldozatához méltó, kőből készült emlékművet követelnek.
Tőkés László szerint a befagyott történelmi konfliktushelyzeten túlmenően román részről aktuálpolitikai téren sem mutatkozik semmi hajlandóság a párbeszédre. Az EMNT Temesváron rendezett román–magyar konferenciát.
Csaknem harminc évvel az 1989-es decemberi forradalomként emlegetett, több mint ezer emberéletet követelő véres események után a román legfelső bíróságon megkezdődött az előzetes tárgyalás pénteken Ion Iliescu volt államfő és másik két vádlott büntetőperében.
Kellemetlen félreértésre adott okot Marosvásárhely 1989-es forradalmárjai és a városháza közti kommunikációhiány. Az önkormányzat nem értesítette az illetékeseket, hogy javítás végett leszerelte az áldozatok emlékművének egy részét.
November végére halasztották az ítélethirdetést abban az erkölcsi kártérítési perben, amelyet Tőkés László még európai parlamenti képviselőként indított az 1989-es rendszerváltásban betöltött szerepét elvitató, őt hazaárulónak, felbérelt diverzánsnak és kémnek nevezők ellen.