Rostás Szabolcs
2018. február 15., 00:19
2018. február 15., 00:19
Bár ellentmondásnak tűnik, mégsem véletlen, hogy roppant kevesen törnek ki örömujjongásba, és kezdenek dicshimnuszokba annak hallatán, hogy Románia gazdasága – rekordot rekordra halmozva – hét százalékkal növekedett tavaly az előző évhez képest.
Ami nemcsak az utóbbi évtized leggyorsabb hazai GDP-gyarapodásának számít, hanem az európai uniós tagállamok között is a legnagyobb, sőt sikerült lekörözni az amúgy teljes gőzzel dübörgő kínai növekedést is. Hurráoptimizmusra már csak azért sincs ok, mivel amikor legutóbb, 2008-ban a román gazdaság növekedése nagyobb volt az ázsiai óriásénál, rövid időn belül meglett a böjtje: az akkori gyarapodást mély visszaesés követte, a bukaresti hatóságoknak pedig húszmilliárd eurós hitelhez kellett folyamodniuk.
Hogy akkora válság fenyeget-e, azt persze nehéz eldönteni vagy megjósolni, a legtöbben viszont úgy látják, hogy a hazai gazdaság növekedésének üteme „egészségtelen” és fenntarthatatlan. Adam Glapinski, a lengyel jegybank elnöke például a minap kijelentette: sokkal előnyösebbnek tartaná, ha hazája gazdasága hosszú távon 3 százalékkal gyarapodna évente, nem pedig a romániaihoz hasonló mértékben, amely hamarosan hirtelen lelassulhat.
Az aggodalom fő oka az, hogy a hazai növekedés nem a beruházásokon, hanem túlnyomórészt a lakossági fogyasztáson alapul. A kormány által végrehajtott béremelések az eddiginél is nagyobb hitelfelvételre – vagyis eladósodottságra – és fogyasztásra ösztönözték a lakosságot, mindez pedig elsősorban az import számára jelentett erőteljes hátszelet. Lapunk szerdai számában részletesen írtunk a behozatal előretöréséről, ezen belül a több mint ötmilliárd euróra rúgó élelmiszerimportról. És mivel eközben fokozatosan növekszik a költségvetés hiánya is, mindez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a román állam közpénzből támogatja a munkahelyek fenntartását, létrehozását azokban az országokban, ahonnan az import többsége származik, mindenekelőtt Németországban és Törökországban.
Ezzel egy időben a kormányzati perspektívák tekintetében sem rózsás a helyzet, hiszen a bő egy évvel ezelőtt hatalomra került balliberális koalíció sorrendben harmadik kabinetje sem az állami beruházások bővítését, a gazdaság élénkítését, a befektetők által követelt infrastruktúra-fejlesztést tekinti fő feladatának. Ráadásul egy olyan kormánynak, amelyik sürgősségi rendeletekkel kénytelen helyrehozni elődje adópolitikai tévelygéseit, egyelőre ideje sincs arra, hogy a gazdaság égető problémáira koncentráljon. És akkor a hozzáértéséről még nem is beszéltünk...
Aggasztó méreteket ölt a romániai élelmiszerimport, holott az országban hatalmas mezőgazdasági potenciál rejlik, és a gazdák képesek lennének az éghajlati viszonyoknak megfelelő gyümölcsöket, zöldségeket megtermeszteni, illetve hús- és tejtermékeket előállítani. Sok termék érkezik Magyarországról.
Balogh Levente
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
Balogh Levente
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Makkay József
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Balogh Levente
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Makkay József
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Kiss Judit
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Balogh Levente
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
1 hozzászólás