Balogh Levente
2024. szeptember 27., 14:532024. szeptember 27., 14:53
A végén még oda lyukadunk ki, hogy Klaus Iohannis politikai jövője fontosabb Románia sorsánál.
Ugyanis a koalíciós pártok közötti legújabb, menetrendszerű, már-már a koalíciós együttműködés felrobbantásával fenyegető újabb botrány amiatt robbant ki, hogy Iohannis politikai karrierje megmentése érdekében államfői minőségében indulhat-e el az idei parlamenti választáson, vagy előbb le kell mondania.
Mint ismeretes, a koalíció kisebbik pártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) olyan módosítást dolgozott ki a választási törvényhez, amely lehetővé tenné a hivatalban levő államfő számára, hogy amennyiben mandátuma utolsó három hónapját tölti, függetlenként elindulhasson a parlamenti választáson valamely párt listáján anélkül, hogy le kelljen mondania.
A tervezetet egyértelműen egyetlen személyre, Klaus Iohannisra szabták,
A koalíciós partner Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöksége azonban úgy döntött: nem támogatja a módosítást.
Ami miatt robbant a botrány, a PNL elnöke, Nicolae Ciucă szószegéssel vádolja Marcel Ciolacu miniszterelnököt, a PSD elnökét, akivel szerinte megállapodott arról, hogy a szociáldemokraták támogatni fogják a módosítást, a PSD viszont a PNL-t vádolja hazugsággal, mondván, nem igaz, hogy már áprilisban megegyeztek az ügyben.
Vagyis totálissá vált a konfliktus, megy az adok-kapok és a vádaskodás, a kiszivárgott hírek szerint pedig Ciucă már nem is nagyon hajlandó szóba állni Ciolacuval, vagyis minden adott ahhoz, hogy a koalíció felbomoljon- a PNL elnöke azt már belengette, hogy a választások után nemigen látja értelmét a kormányzati együttműködés folytatásának.
Tudja ezt jól a PSD is, amely több okot is felsorolhatna indoklásként, hogy miért nem állt be a tervezet mögé.
Elsősorban azért, mert annak eleve kétséges az alkotmányossága – a lapunknak nyilatkozó alkotmányjogász, volt alkotmánybíró is egyértelműen leszögezte, hogy módosítás ide vagy oda, Iohannis elindulása valamely párt listáján csak akkor alkotmányos, ha előtte lemond az államfői tisztségről.
A másik ok a már fentebb említett tényező, miszerint
És azért nem utolsó sorban ott van a személyes ellenszenv az elnök iránt, a módosítás elutasítása nemes bosszú Iohannis ellen, aki a PSD-PNL nagykoalíció összeboronálásáig a szociáldemokraták egyik legfőbb ellensége és leghangosabb bírálója volt. Ennek nyomán így „hálálják meg”, amit velük tett regnálása alatt.
Hogy egyáltalán mi szükség volt erre a hamvába holt módosításra, azt Iohannis ingatag helyzete magyarázza.
A második mandátuma befejezése után az év végén leköszönő államfő hiába ácsingózott valamilyen zsíros, de legalábbis jelentős presztízsűnek tartott nemzetközi pozíció után, végül hoppon maradt.
Bukó volt a NATO főtitkári tisztségére való bejelentkezés, de még Brüsszelben sem dobták meg valamilyen jól hangzó szinekúrával.
Ennek venné elejét azzal, hogy a korábban általa vezetett PNL szenátusi listáján befutó helyen indulva továbbra is a politika első vonalában maradjon, és megfelelő eredmény elérése esetén akár a szenátus elnöki tisztségét, akár a miniszterelnöki posztot megszerezze – de legalább a párt elnöki posztjának az ismételt betöltése is befigyelhet.
A PNL számára azért lenne fontos Iohannis szereplése a párt listáján, mivel igencsak nagy hiány mutatkozik karizmatikus és ismert politikusból –
–, így aztán még a népszerűségének zenitjén rég túl levő, levitézlett, de legalább széles körben ismert államfő is hozhat egy-két plusz százalékot.
Vagyis érthető, hogy Iohannis és a PNL miért pedálozik ennyire – azonban
Amit azért egy kicsit már a PNL is érez, kezd rájuk égni, hogy személyre szabott jogszabállyal akartak „kedveskedni” a főnöküknek, ami az amúgy sem acélos népszerűségüknek is megárthat, úgyhogy most már igyekeznek a kármentéssel foglalkozni.
Persze
az egyre hízó államháztartási hiányról és a választások előtti kampányköltekezés nyomán elkerülhetetlennek tűnő megszorításokról, adóemelésekről.
A két párt most kihasználja a helyzetet, és a saját, a másik felet még mindig elutasító szavazótábora mozgósítása érdekében keményen egymásnak estek –
Persze Romániában bármi megtörténhet, még az is, hogy végleg felbomlik a koalíció, mivel a PNL ezt a botrányt használja ki a kiugrásra, hogy magára hagyja a PSD-t a problémákkal.
Pedig tízéves teljesítménye alapján pont nem Iohannis az, aki miatt megérné politikai káoszba taszítani az országot egy amúgy is válságos időszakban.
Rostás Szabolcs
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Balogh Levente
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Balogh Levente
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
Balogh Levente
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
Rostás Szabolcs
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Balogh Levente
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
Gazda Árpád
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
szóljon hozzá!