Terméketlen önerő: importárutól roskadoznak a polcok

Bálint Eszter , Bíró Blanka 2018. február 14., 15:28 utolsó módosítás: 2018. február 14., 15:34

Aggasztó méreteket ölt a romániai élelmiszerimport, holott a szakértők egybehangzó véleménye szerint az országban hatalmas mezőgazdasági potenciál rejlik, és a gazdák képesek lennének az éghajlati viszonyoknak megfelelő gyümölcsöket, zöldségeket megtermeszteni, illetve hús- és tejtermékeket előállítani. Sok termék érkezik Magyarországról.

Terméketlen önerő: importárutól roskadoznak a polcok
galéria
Fotó: Gecse Noémi

Spanyolországi paradicsom, lengyelországi alma, németországi sajt vagy éppen hús, magyarországi liszt – és a sor a végtelenségig folytatható. Elég tehát magyarázatnak az egyre mélyülő román külkereskedelmi mérleghiányra, ha csak körülnézünk a szupermarketek polcai között. A déligyümölcsök, óceáni halak, tengeri herkentyűk, illetve az ezekből készült konzervek esetében elkerülhetetlen az import, de

nagyon sok olyan áruból is a külpiacokról kell fedezni az egyre bővülő fogyasztást, amelyeket az országban is meg lehetne termeszteni, elő lehetne állítani.

A jelentős mezőgazdasági potenciállal rendelkező Románia évtizedeken keresztül előszeretettel azt hangoztatta, hogy egész Európát képes ellátni gabonával és élelmiszerrel. Szakértők szerint ezt a hiedelmet elsősorban a kommunista propaganda terjesztette, az akkori, a belföldi termelést jóformán teljes mértékben a kivitelnek alárendelő bukaresti hatóságok pedig mesterségesen felduzzasztották a termésre és az exportra vonatkozó adatokat.

És miközben az ország szinte mindent megtermelt, az erőltetett kivitel miatt a kommunizmus évtizedeiben a lakosság jelentős része alapélelmiszerekhez nem jutott hozzá, sőt sokan éheztek. Mára annyiban változott a helyzet, hogy a folyamatosan emelkedő gabonatermelés ellenére a romániai lakosság egyre többet fogyaszt importból.

Meghökkentette Isărescut az almaimport

Egy korábbi inflációs jelentés pénteki bemutatóján Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke is megpróbálta ráirányítani a figyelmet a helyzet abszurditására.

Nagyon aggaszt a külkereskedelmi mérleg hiánya. Ott mélyült, ahol azt hittünk, rejlik bennünk potenciál: az élelmiszereknél és a mezőgazdasági termékeknél. Meghökkentett, hogy Románia nagyon sok almát importál.

Nálunk van az Európai Unióban almával beültetett területek 14 százaléka, de az uniós kínálat alig 3 százalékát biztosítjuk mi. Ez természetesen azt jelenti, hogy a gyümölcsösök elöregedettek, de azt is, hogy nagyon kevéssé versenyképesek az árak” – fejtette ki a jegybankelnök.

Fotó: Barabás Ákos

Hozzátette: a romániai élelmiszeripar versenyképességi indexe igen alacsony, alacsony a hozam, és az ebben rejlő lehetőségek igen kis mértékben vannak kiaknázva.

Hasonlóképpen vélekedik Aurel Tănase, a Romconserv munkáltatói szövetség elnöke. „Romániában csaknem 40 ezer hektáron vannak almafák. Ekkora területről biztosítani kellene csaknem a teljes fogyasztást, ám mégsem tesszük. A lakosság lengyelországi, magyarországi vagy ausztriai almát eszik, mert olcsóbb” – mutatott rá a gondok egyik fő forrására Aurel Tănase.

Pedig lehetőség lenne a helyzet orvoslására – hívják fel a figyelmet a mezőgazdaságban jártas szakemberek. Az Európai Unió például 300 millió eurót biztosít Romániának gyümölcsfák ültetésére.

Addig is azonban egyre mélyül a külkereskedelmi mérleg hiánya. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölte, hogy tavaly 12,95 milliárd euróra rúgott az import és az export közötti különbség, ez az összeg pedig 2,98 milliárd euróval haladja meg a 2016-os szintet. A 2017-es esztendőben a kivitel 9,1 százalékkal, míg a behozatal 12,2 százalékkal nőtt az előző évhez viszonyítva, előbbi értéke 62,64 milliárd eurót tett ki, utóbbié azonban elérte a 75,59 milliárd eurót.

Hogy ebből mekkora hányadot tesznek ki az élelmiszerek, még nem közölte a statisztikai intézet. E tekintetben a legfrisseb rendelkezésre álló adatok a tavalyi év első tíz hónapjára vonatkoznak. A statisztikai intézet által nyilvánosságra hozott adatsorok szerint a 2017. január–október időszakban Románia csak az Európai Unió tagállamaiból 5 milliárd euró értékben importált élelmiszereket – ebből az összegből 1,3 milliárd eurót jelentenek az állati eredetű termékek és élő állatok, 1,5 milliárd eurót a zöldségfélék és azokból készült élelmiszerek, 2 milliárdot az italok és dohányipari termékek, 136,4 millió euró értékben pedig különböző olajokat hoztak be a romániai gazdasági szereplők.

Részleteire bontva kiderül, hogy

Románia a húspiacon szorul a leginkább importra,

legyen szó sertésről vagy csirkéről. A lakosság a tavalyi év első tíz hónapjában 621,6 millió euró értékben evett importhúst, ami 18,3 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához mérten. A legtöbb hús és aprólék, összesen 144,5 millió euró értékben Németországból érkezett a romániai boltok polcaira, majd Magyarország és Spanyolország következik 111,9, illetve 102 millió euróval.

A helyzet ennél is rosszabb a tej, tejtermékek, tojás, méz és más állati eredetű élelmiszerek esetében, ahol a behozatal 27,2 százalékkal nőtt a 2016-os adatokhoz mérten, és elérte a 398,5 millió eurót. Itt is a németek a „nyerők” 111,2 millió euróval, majd Lengyelország következik 76,2 millió euróval, a top háromba pedig etekintetben is belefért Magyarország, ahonnan 75 millió euró értékben érkeztek hasonló áruk.

A zöldségtermést 257,5 millió eurós behozatallal kellett kipótolni: Hollandiából 43,1 millió euró, Németországból 36 millió euró, míg Magyarországról 26,2 millió euró értékben importált Románia. A gyümölcsök tekintetében pedig még nagyobb értékű, 421,1 millió euró értékű volt az import. A toplistát Görögország vezeti 78,4 millió euróval, a második Hollandia 69,2 millió euróval, a harmadik pedig Lengyelország 52,9 millió euróval. Malomipari termékek 84,3 millió euró értékben érkeztek az országba, az abszolút listavezető pedig Magyarország 41,5 millió euróval.

Fotó: Barabás Ákos

Törekedni kell az önellátásra
Románia a hetedik legnagyobb gabonatermelő ország Európában, ám a termés nagy részét külföldön értékesítik, a határon túl dolgozzák fel, és a már kész termék – keksz, száraztészta – kerül vissza az országba, így itt hozzáadott érték nem termelődik”

– irányította rá a figyelmet a probléma lényegére Magyar Lóránd. Az RMDSZ Szatmár megyei mezőgazdasági szakpolitikusa rámutatott, a kenyér az egyetlen, ami szinte száz százalékban az országban készül, ám a sütőiparban is kérdéses, hogy honnan szerzik be a lisztet. Romániában több európai országgal ellentétben gondot jelent, hogy nincs kereslet a hagyományos, a helyi termék iránt.

Voltak próbálkozások a törvényhozásban, hogy ezt fellendítsék, például volt egy olyan kezdeményezés, hogy az üzletek polcain a termékek 50 százaléka legyen hazai, ám ez a nagyáruházak ellenlobbija miatt megbukott, s az sem működik, hogy minden boltban legyen elkülönített rész a helyi eredetű árunak. A parlamenti képviselő szerint Románia az európai uniós forrásokat kevésbé használta fel a feldolgozó ipar kialakítására, fejlesztésére, már eleve rosszak voltak a kiírások.

A gazdáknak sokkal kényelmesebb, ha csak a termeléssel foglalkoznak, a terményt értékesítik, és a feldolgozással már nem bonyolítják az életüket. Különben is az erdélyi magyar gazdaságok jellegzetessége, hogy általában 10–20 hektáron gazdálkodnak, ebben pedig nincs kapacitás a feldolgozás működtetésére is.

Szövetkezés, támogatás szükséges

Magyar Lóránd ugyanakkor azt is problémásnak látja, hogy közel harminc év eltelt a rendszerváltás óta, és még mindig nincs valós szándék a szövetkezésre. Pozitív példaként említette a Kézdivásárhely környéki tejtermelőket, akik szövetkeztek, és most 100 ezer eurós pályázatot is benyújtottak.

Magyar Lóránd Fotó: Facebook/Magyar Lóránd

„Mindannyiunk felelőssége, hogy ezen a hozzáálláson változtassunk, hiszen szövetkezve, feldolgozással, hozzáadott értéket termelve egy liter tejet már nem 1,1 lejért, hanem például 1,5 lejért értékesíthet a gazda” – szögezte le Magyar Lóránd.

Hozzátette, a kormányzat felelőssége, hogy kidolgozzanak egy ösztönző támogatási rendszert. Romániában egy húsmarha után 400– 500 eurós támogatást kap a gazda, miközben Dániában ennek a kétszeresét.

Nem azért drágább a romániai élelmiszer, mint a magyar, vagy a lengyel, mert nálunk rosszabbak az előállítási körülmények, hanem mert nálunk a gazdák kevesebb támogatást kapnak. Ezt kell megoldani EU-s vagy kormányzati forrásokból”

– fejtette ki a szakpolitikus.

Szerinte a vidékfejlesztési terv alapja az állattenyésztés támogatása kell hogy legyen, jelenleg például a Romániában hizlalt malacok 80–90 százaléka külföldről érkezik, kocafarmokat kellene létesíteni állami támogatással, ezzel még a helyben megtermelt gabonának is találnak rendeltetést. A képviselő leszögezte, mindenképpen foglalkozni kell ezzel a kérdéssel, el kell érni, hogy a helyi terméknek nagyobb súlya legyen, hiszen például Magyarországon a nagyáruházak polcain is túlnyomó többségben vannak a hazai áruk, a boroktól a sajtokig.

„Kinyírják” a kisboltokat a multik

Kevéssel több mint 119 ezer bolt működik jelen pillanatban Romániában, ami csaknem 30 ezerrel kevesebb, mint 2006-ban, azaz az ország európai uniós csatlakozása előtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által nyilvánosságra hozott adatsorokból. A legnagyobb változás a 10 ezer négyzetméteresnél nagyobb üzleteknél történt, 2006-ban ugyanis még csak 16 ilyen volt, mára pedig már számuk elérte a 75-öt. Csaknem háromszor több, 141 olyan bolt van, ami nagyobb 5000 négyzetméternél, az 1000 és 2499 négyzetméter közöttieknél pedig a bővülés ennél is nagyobb, 3,8 százalékos. Ellenben a legkisebb boltok, butikok, amelyek a 120 négyzetmétert sem érik el, száma 21 százalékkal, 140 900 egységről 110 270-re csökkent valamivel több mint tíz év alatt.
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél
cX_G brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_P brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_S brat.ro/sati munkamenet Harmadik fél
evid_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_v_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_set_{customer_id} brat.ro/sati 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.

 

NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.

 

ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport