Makkay József

Makkay József

Súlyos megszorításokkal köszönhet be az új román kormány

2024. október 02., 15:182024. október 02., 15:18

2024. október 03., 11:072024. október 03., 11:07

Rekordokat dönt a román állam költségvetési hiánya. A túlköltekező kormány valahogy kihúzza a választásokig, de hogy utána mi lesz, arról csak rossz sejtések vannak.

A buszban mellettem ülő hölgyet telefonon keresi az ismerőse, és ahhoz kéri a segítségét, hogy munkahelyén – az egyik kolozsvári klinikán – intézze el, hogy családorvosi beutalóval fogadja egy szakorvos. Az asszisztensnő próbálja elhárítani a közbenjárást, azzal érvelve, hogy nehéz időpontot kapni, de kiderül, ismerőse egy hónapja próbálkozik sikertelenül bejutni egy szakorvoshoz, közben lejár a beutaló érvényessége, és pénze nincs, hogy magánorvoshoz menjen.

A fél füllel elkapott beszélgetés minden bizonnyal napi rendszerességgel megismétlődik sok száz egészségügyi alkalmazott és a rokonok, ismerősök között. Mindez

a román közegészségügyi ellátórendszer lenyomata, ahonnan hatalmas összegek hiányoznak ahhoz, hogy a betegek idejében vizsgálati és laboreredményekhez, szakorvosi ellátáshoz és végül szakszerű kezeléshez jussanak.

A forráshiánynak ezzel a formájával találkozunk legtöbbször, amikor az egészségügyi adók és illetékek rossz behajtása, illetve a szükségletekhez képest jóval kevesebb adózó miatt az államkassza egyre nehezebben tudja pótolni az ,,ingyenes” egészségügyi ellátás hiányát.

A választásokra készülő ország pénzügyi gondjait tűpontosan mutatja a 7 százalék körüli költségvetési hiány, amit a választásokat megnyerni akaró kormánypártok csak hatalmas külföldi adósság árán tudnak pótolni.

Az elmúlt egy esztendőben a közalkalmazottak szakszervezetei jól ráéreztek arra, hogy itt az ideje a követelőzésnek. Itt a vissza nem térő alkalom, hogy tanügyben, egészségügyben, a belügyi szerveknél, illetve az égvilágon mindenhol, ahol közpénzből élnek az emberek, felsrófolják a fizetéseket. Az ugyanis mindenki számára tudható, hogy a választások után megszorítások jönnek, ez a romániai kampányidőszak logikája.

Egyértelmű, hogy az őrült költekezés, amit Nicolae Ciucă miniszterelnöksége alatt kezdtek el, és amit Marcel Ciolacu vitt tökélyre, csak a választásokig tartható. A havi több ezer eurós fizetést kilobbizó orvosoktól a tanügyön át a nyugdíjasokig a mindenki igényét kielégíteni akaró kormánykoalíció tisztában van vele, hogy a felpumpált költségeknek csupán a töredékére van hazai forrás a nemzetgazdaságot fenntartó cégek és alkalmazottaik adójából. A különbözetet hitelekből lehet finanszírozni, ami a szemünk előtt történik, de mégsem érdekel senkit. Hiába jelennek meg a riasztó adatok az ország külföldi hitelállományáról – a rendszerváltás óta eltelt 35 évben a bukaresti kormány idén vette fel a legtöbb kölcsönt –, mert az emberek nem érzik a következményeit.

A hitelekből szavazatot vásárló kormánypártok fűt-fát ígérnek a választóknak,

miközben a józanul gondolkodó adófizetőknek már sejtéseik vannak arról, hogy az államháztartást helyrepofozni hivatott leendő kormánynak nagyon nehéz dolga lesz három százalék körülire lefaragni az államháztartás hiányát. Ezt belső forrásból csak adóemeléssel, illetve a költségvetési költekezés drasztikus csökkentésével tehetik meg. Ez utóbbi nehezen kivitelezhető Romániában, hiszen a kifizető pénztárként működő minisztériumok és közintézmények emberállománya ezer szállal kötődik a pártokhoz.

Hasonló a helyzet a helyi közigazgatás túlköltekezésével is, amit a politikusok egy része megreformálna, karcsúsítana, csakhogy

a 3228 romániai község összevonása minden másnál nehezebben kivitelezhető elképzelés. Amiben az RMDSZ és az erdélyi magyarság is ellenérdekelt,

hiszen nagyon sok magyar vezetésű helyi önkormányzat felszívódna a környező román tengerben.

Nehéz tehát megjósolni, hogy a leendő kormány hogyan oldja meg a román költségvetés előtt tornyosuló súlyos problémákat. A könnyűszerrel folyósított hitelek ízét ,,megkóstoló” politikum folytatná ugyan a túlköltekezést, de az uniós pénzügyi szabályokat teljesen megkerülő költségvetési hiány már akkora, hogy azt a bólogató Jánosként viselkedő bukaresti vezetőknek sem tudják elnézni az uniós intézmények.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezt olvasta?

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?

Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.

Balogh Levente

Balogh Levente

Irán dönthet: tárgyal vagy eszkalál

Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.

Balogh Levente

Balogh Levente

A kódolt instabilitás kormánya

Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.

Balogh Levente

Balogh Levente

Nicuşor Dan diplomáciája

Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Ne az adófizető vigye el a balhét a felelőtlen költekezés miatt

A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.

Balogh Levente

Balogh Levente

Elsöpör az AUR-hullám?

Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.

Gazda Árpád

Gazda Árpád

Huszárok a sós vízben

1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.