2008. december 24., 13:182008. december 24., 13:18
Nem lesz miért udvarolni a romániai magyar politikusoknak. Bent vagyunk a nemzetközi karámban, ahol a jó akolmelegben mindenki nyugodtan mismásolhat saját önös érdekében, anélkül, hogy valaki beleszólna az ügyletekbe. A „pirosak” és a „narancssárgák” egymással szemben is bebiztosították magukat: a minisztériumokban egyszínű csapat ügyködik majd, ugyanazon pártból vétetnek a miniszterek, az államtitkárok, és a megyeszékhelyeken is ugyanazon párt hű katonái irányítják majd a tárcákhoz rendelt állami hivatalokat. Most, hogy savanyú a szőlő a magyar oldalon, érdekesen alakulhat a hazai ellenzék, az MPP, az SZNT, az EMNT sorsa is, hiszen nincs sok értelme a sérelmi politizálásnak.
Jókai Mór írta: „Furcsa ez a magyar politika. Olyan, mint a magyar kard: az egyik oldala éles, a másik tompa és sima, és mégis ugyanaz a kard.” Nos ha eddig az MPP a kard éles oldalának képzelte magát, miközben az RMDSZ-t a tompa és sima élnek tekintette, most majd nemigen lesz tétje a „tompa él” bírálatának, mert a nemzetiségi kard visszakerült a hüvelyébe, és jobb időkre vár, amikor majd ismét érdemes lesz előrántani.
Vége a fél éve tartó elnökválasztási mizériának, a legnagyobb mumus, Călin Georgescu bejelentette a visszavonulását a politikától, miután Nicușor Dan nyerte a megismételt elnökválasztást – úgy tűnhet, Romániában helyreállt a rend.
Miközben Nicușor Dan választási győzelme kedvező fejlemény a magyarok számára, hiszen sikerült elkerülni, hogy az országnak szélsőjobboldali, magyargyűlölő elnöke legyen, azért olyan sok okunk még sincs az önfeledt ünneplésre.
Románia leginkább ahhoz a katonához hasonlít, akire a csatában rálőttek, de szerencséjére a füle mellett elsüvített a puskagolyó – tömören így foglalható össze az államfőválasztás végeredményének legfőbb következtetése.
Elnökválasztás előtt áll, és háborog az ország. A választópolgárnak el kell döntenie, hogy az egykori suszter „aranykorszakát” felelevenítő aktivista „megmondóember” vagy a matematikában kimagasló eredményeket felmutató jelölt mellé üti a pecsétet.
Sokszor mondták már a romániai választások kapcsán, hogy két rossz közül kell választani, ezért szavazzunk a kisebbikre – a mostani elnökválasztás viszont már arról szól, hogy nem a nagyobbik rosszat, hanem a katasztrófát kell elkerülni.
Egy soha el nem mondott személyes történetet mesélnék el 1986-ból. Épp elvégeztem az egyetem fizika szakán az első évet. Elviselhetetlen hőség volt Temesváron.
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.