Makkay József

Makkay József

Van pénz, de nincs szakmunkás

2021. június 14., 13:14

2021. június 14., 13:14

Szakemberek szerint az országos helyreállítási tervre érkező több tízmilliárd eurós uniós alap jó része éppúgy felhasználatlan marad, mint a 2014–2020-as európai uniós költségvetési ciklus Romániának szánt pénzei. Míg az előző kormányok idején az eltúlzott bürokrácia és a hozzá nem értés fékezte a folyamatot, idéntől az építkezési cégek kis száma és a szakmunkáshiány jelenti a fő gondot a hamarosan nagy számban megjelenő licitek elnyeréséhez.

Az ország nagyvárosaiban elszaporodott ingatlanberuházások azt a csalóka látványt keltik, hogy a hazai építőipar minden eddiginél jobban teljesít, és az ágazatban egyre tőkeerősebb cégek a piaci szereplők. Valójában ez csak látszat. Az 1989-es évhez viszonyítva az építőiparban dolgozó munkavállalók száma mintegy 70 százalékkal esett vissza, ami országos viszonylatban milliós nagyságrendű személyzetcsökkentést jelent.

Az elmúlt három évtized viszonylatában a 2008-as gazdasági válság előtti években teljesített legjobban a romániai építőipar, és az ezt követő zsugorodás igen keményen megviselte. A gazdasági válság előtt az építkezéseken dolgozó szakmunkások egy része külföldre távozott – elsősorban nyugat- és észak-európai építőtelepekre –, a növekvő munkaerőhiányt pedig súlyosbította a vérszegény szakmunkásképzés. Miután a korábbi szociáldemokrata kormányok „áldásos” tevékenysége nyomán a szakiskolai hálózat teljesen leépült, az utóbbi tíz évben történt korrekciók ellenére az újrainduló képzés a munkaerőpiaci szükségletek töredékét tudja csak fedezni.

A romániai építőipar az a gazdasági terület, ahol az alkalmazottak jelentős része előképzettség nélkül, a munkahelyen próbálja elsajátítani a szakmát. A cégvezetők bárkiből kőművest, betonvasszerelőt, ácsot vagy más szakmunkást akarnak faragni, csak éppen legyen jelentkező. Mindenki arra panaszkodik, hogy a növekvő megrendelések elvállalásának a szakmunkáshiány szab gátat. Ez a magyarázata, hogy a helyi önkormányzatoknak többször kell licitet hirdetniük egy-egy munkálatra, mert nincs jelentkező cég.

Az állami és önkormányzati beruházások számára a legnagyobb gond mégis az, hogy a munkaerőpiac ismét hatalmas európai konkurenciális nyomás alá kerül. Minden uniós államnak megvan a saját helyreállítási terve, a nyugat-európai országokban pedig az uniós pénzeket saját erőforrásból megsokszorozva indítják az új fejlesztéseket. Ezek kivitelezéséhez szintén munkaerő kell, így nem nehéz kitalálni, hogy hónapokon belül mindenki visszatér Nyugat-Európába dolgozni azok közül, akik tavaly a pandémia miatt hazajöttek. Miközben újabb fiatal nemzedékek fognak távozni, mert a romániainál jóval magasabb fizetéseket a hazai építőipar nem tudja kifizetni. Székelyföldi vállalkozók szerint a szakmunkásképző szakiskolák és szakközépiskolák végzősei az elmúlt években 70-80 százalékban külföldre mentek dolgozni. A koronavírus-járvány miatt a tavalyi év kivétel volt, de idéntől ismét a „régi rend” van kialakulóban.

Aki a külföldön dolgozók közül évek múlva hazajön, az rendszerint egyéni vállalkozóként próbál szerencsét, jó esetben két-három kollégájával társulva. Az ilyen építőipari kisvállalkozások hátránya, hogy nagyobb méretű munkát nem tudnak elvállalni, tehát alvállalkozóként jöhetnek szóba, és ők sem találnak munkavállalókat, azaz nem tudnak fejlődni. Ma már az a jellemző, hogy az építőipari cégek minden épkézláb embert alkalmaznak, aki építkezéseken hajlandó dolgozni.

A jelenségnek pozitív hatása lehet a gyorsabb bérnövekedés, hiszen a hiányzó munkaerőt egyre nehezebb máshonnan pótolni. A távol-keleti munkaerő-behozatalról bebizonyosodott, hogy hosszabb távon nem járható út: ha a vállalkozó minden ezzel kapcsolatos költségét felszámolja, akkor jobban jár, ha a hazai munkaerőt megbecsüli, és a helyi alkalmazottaknak ad magasabb fizetést.

A megoldás kulcsa a román kormány kezében van. A szakképzés felfuttatása, illetve a vállalkozói szektorral történő folyamatos konzultáció lehet a nyitja az országos helyreállítási terv sikerének. Különben az új uniós ciklusban is a lehívható pénzek töredékét fogja felhasználni az ország.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Lehet Moldovának orosz vagy román helyett európai jövője?

Igencsak elrugaszkodik a valóság talajától, aki az EU-csatlakozásról szóló moldovai népszavazás eredményét úgy magyarázza, hogy azzal az ország végleg demonstrálta elköteleződését a nyugati integráció mellett, jókora csapást mérve ezzel a Putyin-rezsimre.

Makkay József

Makkay József

A román elnyomástól félnek Moldova nemzeti kisebbségei

A román média keményen ostorozza a szerinte orosz befolyás alá került moldovai köztársaságbeli Gagauz Autonóm Tartomány szavazási eredményét. A gagauzok vajon miért nem szeretik a nagyromán jelöltet, és vele együtt az Európai Uniót?

Balogh Levente

Balogh Levente

Vigyázat, románok, jön a veszélyes magyar áram és gáz!

A végén még az a szégyen éri a romániai lakosságot, hogy magyar és/vagy orosz áram és földgáz jön majd a falból.

Balogh Levente

Balogh Levente

A PNL politikai lufija

Bár a román politikumban kétségkívül erős a konkurencia, Nicolae Ciucă liberális pártelnöktől senki sem veheti el az első helyet a hét legszánalmasabb és legröhejesebb kijelentéséért zajló versenyben.

Balogh Levente

Balogh Levente

Izrael Irán ellen

Súlyos, de szükséges döntés volt: Izrael végül bevállalta a kétfrontos háborút az ország népét, államiságát fenyegető terrorszervezetekkel szemben.

Makkay József

Makkay József

Súlyos megszorításokkal köszönhet be az új román kormány

Rekordokat dönt a román állam költségvetési hiánya. A túlköltekező kormány valahogy kihúzza a választásokig, de hogy utána mi lesz, arról csak rossz sejtések vannak.

Balogh Levente

Balogh Levente

Koalíciós szakítás Iohannis miatt?

A végén még oda lyukadunk ki, hogy Klaus Iohannis politikai jövője fontosabb Románia sorsánál.