Pénzügyi tranzakciós díjat fizethetünk készpénzfelvétel- vagy utalás után is
Fotó: Orbán Orsolya
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
2025. június 08., 20:592025. június 08., 20:59
2025. június 09., 00:132025. június 09., 00:13
Az Európa-párti parlamenti alakulatok az államfőválasztást követően, a megmérettetésen győztes Nicușor Dan közvetítésével láttak neki a leendő kormányprogram kidolgozásának és a magas költségvetési hiány lefaragását célzó megszorító csomag összeállításának. A deficitcsökkentő intézkedések között egyaránt szerepel adóemelési, valamint az állami költségek visszaszorításáról szóló javaslat. A Profit.ro portál információi szerint az üzleti szféra részéről olyan ötlet is felmerült, hogy vessenek ki pénzügyi tranzakciós díjat is.
A pénzügyi-gazdasági portál szerint a könnyebben el- vagy megkerülhető hagyományos adókkal ellentétben egy ilyen tranzakciónkénti mikroadó gyakorlatilag valamennyi pénzügyi tranzakciót lefedne. A kereskedelmi bankok és más szolgáltatók gyakorlatilag az állam „behajtóiként” működnének, begyűjtve az adót minden egyes tranzakció feldolgozásakor, hasonlóan ahhoz, ahogyan ma a bankok különböző díjakat vagy bizonyos adókat levonnak.
Mindez azt jelentené, hogy bizonyos illetéket kellene fizetnünk az államnak, amikor bankkártyával fizetünk az áruházban vagy online vásárláskor, ha készpénzt veszünk fel a bankautomatából vagy ha pénzt utalunk egy másik bankszámlára. Az illeték behajtásának kedvezne, hogy Romániában is egyre inkább elterjed a digitális fizetési forma, és visszaszorul a készpénzhasználat.
Alexandru Nazare, a bukaresti jegybank elnökhelyettese az Euronews romániai hírcsatornájának nyilatkozva értetlenségének adott hangot amiatt, miért ültetne gyakorlatba Románia egy, a kilencvenes évek elején a latin-amerikai országokban alkalmazott pénzügyi modellt. „Ez az illeték a teljes lakosságot célozná, és paradox módon éppen az alacsony jövedelmű embereket érintené a leghátrányosabban, akik teljes egészében elköltik a bankkártyájukra utalt jövedelmüket. Ezen kívül hozzájárul a pénzügyi tranzakciók alkalmazásának, a digitalizációnak a visszaszorulásához, és nehezen ültethető gyakorlatba” – jelentette ki a BNR illetékese.
Új kormány tíz nap múlva?
Hétfőn újabb konzultációt folytat az államfő a PSD, a PNL, az USR és az RMDSZ, valamint a nem magyar nemzeti kisebbségek frakciója vezetőivel. Nicuşor Dan vasárnap úgy nyilatkozott, hogy az egyeztetés nyomán már körvonalazódhat egy „vázlat” a kormányprogramról és a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről. „Várják meg, hogy ismertessük a teljes intézkedéscsomagot. Az eddig nyilvánosságot kapott javaslatok mindössze forgatókönyvek, semmi sem végleges” – jelentette ki az államelnök. Dan „lehetségesnek” nevezte, hogy egy héten belül ismert legyen a miniszterelnök-jelölt kiléte, továbbá hogy tíz napon belül beiktassák a parlamentben az új kormányt.
Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.
Mint ismert, a bukaresti ügyvivő kormány, valamint a leendő koalíciós kabinet számára a kiugróan magas, 2024-ben a román össztermék (GDP) 9,3 százalékára nőtt költségvetési hiány lefaragása jelenti a legnehezebb feladatot. Annak érdekében, hogy tartani lehessen a deficitcélt, és idén 7 százalékra csökkenjen az államháztartási hiány, elkerülhetetlennek tűnik a 19 százalékos áfakulcs emelése. Mindössze az kérdéses, hogy a növelés 2 vagy 3 százalékpontos lesz, ugyanakkor a gyógyszerek és alapélelmiszerek kivételével várhatóan megszűnik az 5 és 9 százalékos – többek között a vendéglátóipari tevékenységekre érvényes – kedvezményes áfa is.
Mint arról beszámoltunk, a körvonalazódó intézkedések keretében a jelenlegi 10-ről 16 százalékra nőne az osztalékadó, 16-ról pedig 19 százalékra a társasági adókulcs. Várható a jövedéki adó emelése, bizonyos illetményhatár fölött 10 százalékos egészségbiztosítási hozzájárulásra köteleznék a nyugdíjasokat és a volt politikai foglyok hozzátartozóit, továbbá többletadót vetnének ki a 10 000 lej fölötti jövedelmekre. Intézmények, hivatalok és ügynökségek összevonása és megszüntetése révén 20 százalékkal csökkenhet az
államapparátus.
Emellett állami vállalatok magánosítása és tőzsdére vitele útján is növelnék a költségvetési bevételeket, képbe került többek között a Hidroelectrica energetikai társaság, a Romgaz földgázkitermelő cég, a Nuclearelectrica atomenergetikai vállalat, a konstancai kikötő és a Salrom sóipari vállalat privatizációja. Megemelkednek az útdíjak, adót vethetnek ki a Facebookról, Google-ról, Tiktokról, továbbá a kriptovalutákkal való kereskedésből származó jövedelemre, ugyanakkor megszüntethetik vagy alaposan lefaraghatják a közalkalmazottak bérpótlékainak egy részét.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!