Pénzügyi tranzakciós díjat is tartalmazhat a megszorító csomag

Pénzügy

Pénzügyi tranzakciós díjat fizethetünk készpénzfelvétel- vagy utalás után is

Fotó: Orbán Orsolya

Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.

Krónika

2025. június 08., 20:592025. június 08., 20:59

2025. június 09., 00:132025. június 09., 00:13

Az Európa-párti parlamenti alakulatok az államfőválasztást követően, a megmérettetésen győztes Nicușor Dan közvetítésével láttak neki a leendő kormányprogram kidolgozásának és a magas költségvetési hiány lefaragását célzó megszorító csomag összeállításának. A deficitcsökkentő intézkedések között egyaránt szerepel adóemelési, valamint az állami költségek visszaszorításáról szóló javaslat. A Profit.ro portál információi szerint az üzleti szféra részéről olyan ötlet is felmerült, hogy vessenek ki pénzügyi tranzakciós díjat is.

Ez az illeték minden egyes pénzmozgásra vonatkozna, amit a romániai gazdaságban-kereskedelemben végrehajtanak a cégek és a természetes személyek.

A pénzügyi-gazdasági portál szerint a könnyebben el- vagy megkerülhető hagyományos adókkal ellentétben egy ilyen tranzakciónkénti mikroadó gyakorlatilag valamennyi pénzügyi tranzakciót lefedne. A kereskedelmi bankok és más szolgáltatók gyakorlatilag az állam „behajtóiként” működnének, begyűjtve az adót minden egyes tranzakció feldolgozásakor, hasonlóan ahhoz, ahogyan ma a bankok különböző díjakat vagy bizonyos adókat levonnak.

Mindez azt jelentené, hogy bizonyos illetéket kellene fizetnünk az államnak, amikor bankkártyával fizetünk az áruházban vagy online vásárláskor, ha készpénzt veszünk fel a bankautomatából vagy ha pénzt utalunk egy másik bankszámlára. Az illeték behajtásának kedvezne, hogy Romániában is egyre inkább elterjed a digitális fizetési forma, és visszaszorul a készpénzhasználat.

Egy ilyen illeték azonban éppen hogy fékezné a digitalizációs folyamatot, ösztönözné a készpénzhasználatot és a feketemunkát, emiatt például a Román Nemzeti Bank (BNR) ellenzi a kivetését.

Alexandru Nazare, a bukaresti jegybank elnökhelyettese az Euronews romániai hírcsatornájának nyilatkozva értetlenségének adott hangot amiatt, miért ültetne gyakorlatba Románia egy, a kilencvenes évek elején a latin-amerikai országokban alkalmazott pénzügyi modellt. „Ez az illeték a teljes lakosságot célozná, és paradox módon éppen az alacsony jövedelmű embereket érintené a leghátrányosabban, akik teljes egészében elköltik a bankkártyájukra utalt jövedelmüket. Ezen kívül hozzájárul a pénzügyi tranzakciók alkalmazásának, a digitalizációnak a visszaszorulásához, és nehezen ültethető gyakorlatba” – jelentette ki a BNR illetékese.

Új kormány tíz nap múlva?
Hétfőn újabb konzultációt folytat az államfő a PSD, a PNL, az USR és az RMDSZ, valamint a nem magyar nemzeti kisebbségek frakciója vezetőivel. Nicuşor Dan vasárnap úgy nyilatkozott, hogy az egyeztetés nyomán már körvonalazódhat egy „vázlat” a kormányprogramról és a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről. „Várják meg, hogy ismertessük a teljes intézkedéscsomagot. Az eddig nyilvánosságot kapott javaslatok mindössze forgatókönyvek, semmi sem végleges” – jelentette ki az államelnök. Dan „lehetségesnek” nevezte, hogy egy héten belül ismert legyen a miniszterelnök-jelölt kiléte, továbbá hogy tíz napon belül beiktassák a parlamentben az új kormányt.

korábban írtuk

Adóemelések, új adók, privatizáció? Egyelőre nincs konszenzus a pártok között a hiánycsökkentő intézkedésekről
Adóemelések, új adók, privatizáció? Egyelőre nincs konszenzus a pártok között a hiánycsökkentő intézkedésekről

Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.

Mint ismert, a bukaresti ügyvivő kormány, valamint a leendő koalíciós kabinet számára a kiugróan magas, 2024-ben a román össztermék (GDP) 9,3 százalékára nőtt költségvetési hiány lefaragása jelenti a legnehezebb feladatot. Annak érdekében, hogy tartani lehessen a deficitcélt, és idén 7 százalékra csökkenjen az államháztartási hiány, elkerülhetetlennek tűnik a 19 százalékos áfakulcs emelése. Mindössze az kérdéses, hogy a növelés 2 vagy 3 százalékpontos lesz, ugyanakkor a gyógyszerek és alapélelmiszerek kivételével várhatóan megszűnik az 5 és 9 százalékos – többek között a vendéglátóipari tevékenységekre érvényes – kedvezményes áfa is.

Mint arról beszámoltunk, a körvonalazódó intézkedések keretében a jelenlegi 10-ről 16 százalékra nőne az osztalékadó, 16-ról pedig 19 százalékra a társasági adókulcs. Várható a jövedéki adó emelése, bizonyos illetményhatár fölött 10 százalékos egészségbiztosítási hozzájárulásra köteleznék a nyugdíjasokat és a volt politikai foglyok hozzátartozóit, továbbá többletadót vetnének ki a 10 000 lej fölötti jövedelmekre. Intézmények, hivatalok és ügynökségek összevonása és megszüntetése révén 20 százalékkal csökkenhet az
államapparátus.

Emellett állami vállalatok magánosítása és tőzsdére vitele útján is növelnék a költségvetési bevételeket, képbe került többek között a Hidroelectrica energetikai társaság, a Romgaz földgázkitermelő cég, a Nuclearelectrica atomenergetikai vállalat, a konstancai kikötő és a Salrom sóipari vállalat privatizációja. Megemelkednek az útdíjak, adót vethetnek ki a Facebookról, Google-ról, Tiktokról, továbbá a kriptovalutákkal való kereskedésből származó jövedelemre, ugyanakkor megszüntethetik vagy alaposan lefaraghatják a közalkalmazottak bérpótlékainak egy részét.

korábban írtuk

Brüsszel megintette Romániát a túlzott deficit miatt, veszélyben az uniós források folyósítása
Brüsszel megintette Romániát a túlzott deficit miatt, veszélyben az uniós források folyósítása

Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 25., péntek

Zöld jelzés a megszorításoknak: kihirdette Nicușor Dan az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagot

Nicușor Dan államfő kihirdette az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagról szóló törvényt.

Zöld jelzés a megszorításoknak: kihirdette Nicușor Dan az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagot
2025. július 25., péntek

Kolozsvári vállalatot vásárolt fel egy francia energetikai nagyvállalat

Felvásárolta a kolozsvári EnergoBitet a francia energetikai nagyvállalat, a Vinci – adta hírül az Economica.net gazdasági portál a cég közleménye alapján.

Kolozsvári vállalatot vásárolt fel egy francia energetikai nagyvállalat
2025. július 24., csütörtök

Üléspénzek megnyirbálásával kezdte a kiadások csökkentését a fejlesztési tárca

A kormány elfogadta a fejlesztési minisztérium javaslatát, amelynek értelmében augusztus 1-jétől megszűnik az ülésjáradék a területi közrendi hatóság (ATOP) tagjai számára – tájékoztatott csütörtökön az RMDSZ sajtóirodája.

Üléspénzek megnyirbálásával kezdte a kiadások csökkentését a fejlesztési tárca
2025. július 24., csütörtök

Egyre kevésbé bíznak a román gazdaságban

Jelentősen csökkent júniusban a román gazdasággal szembeni bizalom indexe, a mutató jelenlegi szintje a recesszió kockázatát jelzi – közölte csütörtökön a pénzügyi elemzőket tömörítő CFA Románia Egyesület.

Egyre kevésbé bíznak a román gazdaságban
Egyre kevésbé bíznak a román gazdaságban
2025. július 24., csütörtök

Egyre kevésbé bíznak a román gazdaságban

2025. július 24., csütörtök

Az S&P Global szerint továbbra is negatívak Románia gazdasági kilátásai, de még nem vágja bóvliba az országot

Az S&P Global nemzetközi hitelminősítő szerdán megerősítette Románia BBB-/A-3 szintű befektetési ajánlású adósbesorolását, és a hozzá rendelt negatív kilátás is maradt.

Az S&P Global szerint továbbra is negatívak Románia gazdasági kilátásai, de még nem vágja bóvliba az országot
2025. július 24., csütörtök

Tánczos a 11 ezer eurót meghaladó CFR-vezérigazgatói jövedelemről: egy kis alázatra lenne szükség

Tánczos Barna RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes szerda este a B1 televízióban nyilvánosan bírálta a CFR személyszállító ágazata vezérigazgatójának, Traian Preoteasának a közelmúltban tett kijelentéseit a havi 11 ezer eurót meghaladó jövedelméről.

Tánczos a 11 ezer eurót meghaladó CFR-vezérigazgatói jövedelemről: egy kis alázatra lenne szükség
2025. július 23., szerda

Hogyan tovább, romániai turizmus? Felfelé hajtották az árakat az üdülési csekkek a gazdasági miniszter szerint

Új időszámítást jelent a romániai idegenforgalomban, hogy a kormány idén módosította a közalkalmazottak üdülési csekkjeire vonatkozó rendelkezést, és nem jár automatikusan mindenkinek az összeg.

Hogyan tovább, romániai turizmus? Felfelé hajtották az árakat az üdülési csekkek a gazdasági miniszter szerint
2025. július 23., szerda

Csütörtökön kezdődhet az észak-erdélyi autópálya egy szakaszának építése

Elkezdődhet az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya Bisztraterebes és Bihar közötti szakaszának építése, miután a közúti beruházásokért felelős társaság szerdán kiadta az engedélyt a munkálatok elindítására.

Csütörtökön kezdődhet az észak-erdélyi autópálya egy szakaszának építése
2025. július 23., szerda

A 2800 lejt sem éri el az átlagnyugdíj, valamivel jobb a helyzet a teljes öregségi nyugdíjra jogosultak körében

Idén júniusban 4 693 581 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4132-vel többet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2766 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerdán közzétett adataiból.

A 2800 lejt sem éri el az átlagnyugdíj, valamivel jobb a helyzet a teljes öregségi nyugdíjra jogosultak körében
2025. július 23., szerda

Állattartó gazdák számára állít ki hiteligényléshez igazolást az APIA

Az APIA igazolásokat állít ki az állattartó gazdálkodóknak, akik banki hiteleket szeretnének igénybe venni a folyó tevékenységeik finanszírozására.

Állattartó gazdák számára állít ki hiteligényléshez igazolást az APIA