Tóth Attila kiképző és belga juhászkutyája
Fotó: Facebook/Kalypsoland
Az urbanizálódó társadalomban egyre kevesebben tartanak kutyát házőrzőként vagy munkakutyaként, inkább társként tekintenek rá, megszemélyesítik, már-már családtagként kezelik négylábú kedvenceiket. A kutyatartás azonban felelősséggel is jár: nem mindegy, ki, honnan választja, hol tartja, mennyi ideje jut rá, miként gondozza, neveli. Nem ritka, hogy a család legkisebb tagja beszéli rá a szülőket a kutyavásárra, később viszont ráun az állatra, és már szabadulni szeretnének tőle, de nem tudnak túladni rajta. Az ilyen helyzetek elkerülésére, a kutyák körültekintő kiválasztására, a felelős kutyatartás alapelveire hívta fel a figyelmet Tóth Attila kutyakiképző és ebhotel-tulajdonos.
2025. június 09., 19:012025. június 09., 19:01
A kutya az ember legjobb barátja – tartja a mondás, éppen ezért nekünk is ugyanúgy kell viszonyulnunk négylábú kedvenceinkhez: felelősséggel viseljük gondját, mind fizikai, mind lelki szükségletei kielégítésére figyeljünk. Ezt az Arad megyei Tornyán működő Kalypsoland kutyaiskola és -panzió tulajdonosa, Tóth Attila kiképző fogalmazta meg, aki egyúttal tanáccsal szolgált a Krónika azon olvasói számára, akik kutyavásárláson törik a fejüket, esetleg a közelmúltban váltak gazdikká.
A közigazgatásilag Pécskához tartozó, magyar határ menti faluban működő kutyaiskolában szívesen felvilágosítják a kutyavásárlás előtt állókat, hogy az adott családnak milyen fajtájú és méretű állat a megfelelő, utóbb pedig a kiképzést is vállalják. Ilyenkor még van idő erre, de nyáron, általában júliustól kezdődően – a szabadságok idején – telt ház van, felfüggesztik a képzést, és panzióként üzemel az „ebsuli”. Még belső-Erdélyből is vannak „szállóvendégek”, olyan négylábúak, amelyeket a Közép- vagy Nyugat-Európába utazó családok itt hagynak hátra, s majd hazafelé menet, a nyaralás végén felvesznek.
„Fontos, hogy mielőtt belemegyünk a vásárba, alaposan nézzünk szét, és legalább egy tenyésztő véleményét kérjük ki – ha nem is kiképzőét, de egy tenyésztőét, mert nagyon sok hasznos információval tud ellátni. Ha kell, akár még fizessünk is érte 100-200 lejt, mert megéri, bár szerintem a többség ezért nem kér pénzt” – vágott bele a felvilágosításba Tóth Attila. Mint kiderült, a kutyavásárnak is megvan a szezonja:
míg ősszel vagy télen hideg van, esik, havazik, nincs kedvünk kimenni, és – ismeri el a kiképző – a saját kényelmünket is kell nézzük. Helyfüggő az is, hogy mekkora testű kutyát veszünk: tömbházba nyilván kicsi kutya való, kertes házban nagy méretű. „Lehet persze fordítva is, de akkor a lakásban tartott kutyával többet kell sétálni, többet kell foglalkozni vele” – jegyezte meg az idomár.
Fontos, hogy lefárasszuk az állatot
Fotó: Facebook/Kalypsoland
A legfontosabb, hogy lefárasszuk az állatot. „Amúgy nem sok mozgást igényel. Ha betesszük egy kennelbe, alszik, de ha jön valaki, akkor felugrik, energikus lesz, jelzi, hogy »vegyél ki, akarok játszani«. Azonban, ha kétszer-háromszor egy nap kivisszük, megfuttatjuk a bicikli mellett, labdázunk vele, ameddig már liheg, akkor jöhet bárki, nem lesz kedve ugrálni. Tapasztalataim szerint azok a kutyák, amelyeket lefárasztanak, könnyebben tanulnak és nem tesznek kárt a berendezésben” – magyarázta Tóth Attila.
Nemrég szervezte meg a Kalypsoland a hazai és külföldi kutyaidomárok 4. Edog-bajnokságát: 16 ország 120 kutyája mérte össze tudását a pécskai kiserdei futballpályán szervezett eseményen. Jövőre Pécska ad otthont a belga juhászkutyák világbajnokságának, amelyre 60 ország 700 kutyáját várják.
„Egy kisgyermekes családban, még ha a gyerek akarja is, tudnunk kell, hogy a kutyát nem neki vesszük. A kutyát a családfő vagy a családanya veszi magának, tulajdonképpen ő lesz a gazdája, és az, hogy a gyerek játszik vele, az extra dolog. De ha rábízzuk, mi meg nem szeretjük az állatot, és hat hónap után a gyerekek kilencven százalékban ráunnak, abból cirkusz lesz, hogy neked aztán kutyát többet soha! Nem beszélve arról, hogy nyilván fajkutyát vesznek, s egy csomó pénzt ráköltenek a pórázra, labdára, állatorvosra, eledelre” – vázolta a lehetséges helyzetet.
Az ilyen esetek megelőzése érdekében a kutyakiképző azt javasolta, hogy a család menjen el egy kutyaiskolába, -kiállításra, nézzék meg az állatokat, a gyerekek sétáltassák meg egyiket-másikat. A kutyakiképzők is örvendek, ha kikérik a véleményüket, utána meg visszamennek a négylábúval képzésre, mert sokkal jobb lesz az eredmény, ugyanis eleve olyan kutyával keresik fel őket, amelyik a gazdának való. „Az ilyen állatot nem azért hozzák képzésre, mert mindent megrág a házban, vagy mert félni kell tőle, hanem hogy szépen sétáljon pórázon, parancsszóra üljön, feküdjön” – magyarázta a kutyapanziós.
Jó, ha a gyerek játszik vele, de a kutya igazi gazdája valamelyik felnőtt családtag
Fotó: Facebook/Kalypsoland
Egy nagyobb testű fajtát – mondjuk labradort, cane corsót, dobermannt vagy boxert –, még ha szép példány is, amelyért kifizettek akár 4-5 ezer lejt is, felnőtt korban nem tudják ingyen sem odaadni senkinek, mert mindenkinek kiskutya kell. „Havonta hívnak telefonon, hogy megunták a kutyát, kinek adják oda? Először csak annyit kérnek érte, hogy a képzés ára megtérüljön, két-három hét múlva már majdnem fizetnek, hogy a kutyát elvigyék. Ez mind a felnőttek hibája” – jelentette ki Tóth Attila.
Menhelyről kutyát? Jó választás
Az állatmenhelyeken tartott kutyák sok minden megéltek, átmentek olyan életszakaszokon, amelyek után meghálálják a gondoskodást. „Utcán élt, láncon tartották, megverték – ilyesmiket tapasztaltak meg ezek az állatok, de ha csóvál, amikor meglát bennünket, akkor az úgymond egy tesztelt kutya. Teljesen mindegy, hogy fajtiszta vagy keverék, ha a leendő gazdának is tetszik, az a kapcsolat általában jól szokott sikerülni, sőt jobban sikerül, mint egy fajkutya esetében” – vélte a szakember.
Tóth Attila szerint nem kell idegenkedni a keverékkutyáktól, sőt vannak nagyon szép példányok, de aki fajtisztát szeretne, annak mélyen a zsebébe kell nyúlnia. „Nem lehet venni ezer lejért. Illetve lehet, de tapasztalataim szerint tízből egyszer sikerül jót választani. Ahhoz, hogy ne legyen egészségügyi problémája, beilleszkedési gondja, ne kergesse a farkát, ne féljen az autóktól vagy más kutyáktól, ne »szalagkutyát« vegyünk, amiből húsz van egy udvarban, s úgy tenyésztik őket.
S akkor élvezem a kutyám szeretetét, nem látom szenvedni. Tehát körültekintően kell választani, több helyről kérjünk információt, ne kapkodjuk el, adjunk magunknak egy-két hónapot, beszéljük meg a párunkkal és önmagunkkal, hogy tényleg szükségünk van-e rá, s ne a piacról egy csomagtartóból válasszunk kutyát” – tanácsolta.
Kutyawellness az ebhotelben
Fotó: Facebook/Kalypsoland
A négylábú családtagnak is megvannak az igényei, az etetését pedig nem szabad félvállról venni: Tóth Attila szerint nagyon fontos, hogy minőségi tápot kapjon, s úgy számolhatunk, hogy az élelmezése egy hónapban minimum 300 lej.
A kiképző szerint nem szükséges nagy összegeket befektetni a kellékekbe és a felszerelésekbe, inkább a tápja legyen minőségi, és a körülmények, melyek között tartjuk – például egy biztonságos kennel, amiben nem sérül meg, ha megpróbál kitörni belőle, amikor otthon marad egyedül.
Ha minden klappol is, amikor jön a szabadság ideje, a legtöbb állattartó azt mondja, hogy jó lenne egy kutyapanzió. Ott foglalkoznak vele, sétáltatják, megfésülik, játszhat, még képeket is küldenek, hogy jól érzi magát, s akkor a gazda nyugodtan nyaral. „Egyik kutyapanzió sem kerülhet többe 100-150 eurónál. Ha megkérjük a szomszédot, hogy vigyázzon tíz napig a kutyára, reggel-este etesse meg, háromszor-négyszer adjon neki friss vizet, s háromszor sétáltassa meg, kíváncsi vagyok, hogy ki vállalja el?” – tette fel a kérdést a kutyapanziós.
A nyári pihenőszabadságok megkezdésével szinte állandó a teltház a tornyai kutyapanzióban. Az Aradtól 15 kilométerre fekvő faluban működő Kalypsoland bentlakásos kutyakiképző iskola, de ilyenkor, a vakáció idején szinte csak ebhotelként működik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 14. századi mesterségeket és életformát idézi meg hitelesen az Erdélyi Szabad Karaván elnevezésű középkori újrajátszó csoport, amelynek tagjai nemcsak beöltöznek, hanem valós képet adnak a korabeli műhelyekről.
Az elődök példáján sok mindent megvalósított az elmúlt 12 évben a gyergyószentmiklósi Bagossy Brothers Company, játszott már minden színpadon, minden idősávban, most pedig arra próbál rájönni, hogyan válhat „örökzöld” együttessé.
Mesterséges intelligenciával kutatják a Biblia szerzőségét Izraelben, az Ószövetség szövegeinek szerzőit és keletkezési rétegeit – jelentette pénteken a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál.
Az afrikai pörkölt egy gyűjtőfogalom, amely többféle afrikai régióból származó, gazdag, húsos egytálételeket takar – hasonló a magyar pörkölthöz abban, hogy lassan főzik, szaftos, és gyakran tálalják valamilyen körettel.
Államfőként első külföldi látogatására utazott hétfőn Nicușor Dan, aki a BoardingPass információ szerint egy Alenia C-27J Spartan katonai szállító repülőgéppel kelt útra a Bukaresti Kilencek (B9) csúcstalálkozójára.
Mutatjuk, mit tilos szállítani személygépkocsink csomagtartójában, és mit kockáztatnak azok, akik fittyet hánynak a szabályokra.
Egész napos programokkal, koncertekkel és színpadi előadásokkal várja a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR) az érdeklődőket június 1-én a Kolozsvári Majális ingyenes rendezvényére, a Colina Parkba.
Jazzdallamoktól lesz hangos június első hétvégéje Kolozsváron, ugyanis a Hója-erdő melletti Romulus Vuia Néprajzi Park skanzenje ad otthont a Jazz in the Park fesztiválnak.
Újfajta zenei élménnyel készül meglepni székelyföldi közönségét a Bagossy Brothers Company, amely Csillag az égen című műsorával lép színpadra a csíksomlyói Nyeregben. A produkcióról Tatár Attila, a formáció gitárosa, énekese beszélt a Krónikának.
Ütőshangszerek és a zene történetén keresztül mutatja be gyerekeknek az emberiség fejlődéstörténetét a Dobbanó Hangok interaktív előadás, amelyet Ferencz Áron álmodott meg. A sepsiszentgyörgyi születésű zenész a kezdeményezés céljáról beszélt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!