Balogh Levente

Balogh Levente

Elsöpör az AUR-hullám?

2025. június 06., 21:022025. június 06., 21:02

2025. június 06., 21:162025. június 06., 21:16

Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.

Legalábbis ezt jelzik a legfrissebb közvélemény-kutatások, amelyek szerint a Simion vezette Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) nem csupán meghaladta a 30 százalékos támogatottságot, de egyes felmérések szerint már a 40-et közelíti, és konkrétan

akkora a támogatottsága, mint a jelenlegi három kormánypártnak együttvéve.

Persze az elmúlt jó fél évben többször is megtapasztalhattuk, hogy a felmérésekbe jókora torzítások is csúszhatnak – mégis, a kutatások által egybehangzóan jelzett trend igenis reálisnak tűnik. Mindez annak fényében, hogy a tavaly decemberi választáson az AUR még csak 18,3 százalékot szerzett, igencsak figyelemre méltó teljesítmény.

Az ok minden bizonnyal abban keresendő, hogy

az alkotmánybíróságnak köszönhetően nem maradt más szélsőjobbos jelölt,

hiszen a taláros testület előbb Diana Șoșoacát, majd Călin Georgescut is „kilőtte”, így aztán mind a botránypolitikus, mind a legionárius, összeesküvéselmélet-hívő, ezoterikus-ortodox tanokat hirdető guru hívei beálltak Simion mögé. Ebben persze nem kevés szerepe volt magának Georgescunak is, aki rábólintott, hogy Simion vegye át a helyét, amit azzal is jelzett, hogy a megismételt választás mindkét fordulójában elkísérte őt szavazni.

Ezzel egyesült a Georgescu- és a Simion-tábor, és a jelek szerint az AUR-elnök megnövekedett ázsiója „átsugárzott” az AUR-ra is, amely így szinte megduplázta támogatottságát a választások óta.

A jelek szerint

a két kisebb szélsőjobboldali párt, az SOS Románia és a Fiatal Emberek Pártja (POT) szavazói közül is sokan úgy gondolták, hogy érdemesebb az AUR-ra szavazni,

ezt jelzi, hogy bár tavaly még mindkettő bejutott a parlamentbe, a felmérések szerint ma már a bejutási küszöb alatt vannak.

Ehhez természetesen a pártokban dúló belső konfliktusok is hozzájárulnak, hiszen például a POT esetében miért lenne érdemes rá szavazni, ha a képviselői és a szenátorai Simion választási kudarca után olyan ütemben hagyják ott a Georgescu farvizén, konjunkturálisan felfutott, de az AUR-hoz képest sok újat nem mondó pártot, hogy lassan már az sem marad, aki leoltsa a villanyt?

Ennek nyomán egyáltalán nem kizárható, hogy ha az SOS és a POT ilyen ütemben számolja fel önmagát, a még megmaradt választóik is átpártolnak az AUR-hoz, amely így már közel kerülhet a 45 százalékos támogatottsághoz is.

Sőt

az ellenzék vezető pártjának szerepében a súlyos gazdasági megszorító intézkedésekre kényszerülő kormányzat rendszeres ostorozásával még ennél is magasabbra törhet.

A kérdés az, lehetséges-e megállítani, vagy akár megfordítani az AUR növekedését.

Jelen állás szerint

az első számú ellenpont Nicușor Dan frissen beiktatott államfő, aki egyelőre még a „mézesheteket” tölti a választópolgárokkal,

így aztán a legmagasabb bizalmi indexszel rendelkezik a romániai politikusok közül. Igaz, a 47 százalék azért nem egy falrengető eredmény, de jelzi, hogy az emberek jelentős része hisz – vagy legalábbis reménykedik – abban, hogy Dan az ország legfontosabb pozíciójában képes lehet valamilyen pozitív változást generálni.

Dan egyelőre intenzíven próbálja eljátszani a jól takarító új seprűt, a parajdi bányakatasztrófa helyszínére való ellátogatás, illetve az, hogy nem mulaszt el egyetlen alkalmat sem, hogy őrszintén kimondja: az ország pénzügyei igencsak rosszul állnak, ezért sürgősen hatékony intézkedésekre van szükség, egyelőre alkalmasak lehetnek arra, hogy megőrizzék az emberek bizalmát és szimpátiáját, ellensúlyozva a Simion–AUR-jelenséget.

Más kérdés, hogy amint megalakul az új kormány, és elkezdi életbe léptetni a brutálisan magas költségvetési hiány lefaragását célzó megszorításokat, az ő népszerűsége is csorbát szenvedhet.

Ráadásul éppen a költségvetési hiány kompenzálása kapcsán olyan javaslatot is tett, amely nem kevés kockázatot hordoz magában. Bár nem példátlan, hogy a hírszerző szerveket is bevonják az adócsalás elleni küzdelembe, az, hogy Dan ismét felvetette az ötletet, sokakban kelthet aggodalmat. Egyrészt ugyanis a hírszerző szervek és az egyéb állami intézmények közötti összefonódások ismét csak fokozhatják a mélyállam erősödésével kapcsolatos aggályokat, másrészt felveti a kérdést, hogy miért nem az adóhatóság jogköreit erősítené a hatékonyság növelése érdekében az államfő ahelyett, hogy a hírszerzést veti be?

A hírszerző szerveknek az ország ügyeibe való még aktívabb beavatkozásának szorgalmazása ennek nyomán rombolhatja Dan nimbuszát,

ugyanakkor egyelőre még ő a legstabilabb és legszilárdabb támogatottsággal bíró pont az AUR-ral szembeni táborban.

Az viszont már más kérdés, hogyan szerepelnek majd a jelenlegi gazdasági helyzetért felelős „Európa-barát” fősodratú pártok, amelyekből Dan létre akarja hozni az új kormányt. Mint ahogy az is, hogy Dan még meglévő presztízse képes lesz-e átsugározni rájuk is, vagy ellenkezőleg, ők rántják majd le maguk mellé az államfőt.

Persze

az, hogy az emberek bízzanak bennünk, elsősorban nem Danon, hanem rajtuk múlik,

konkrétan pedig azon, hogy képesek lesznek-e felelős módon, az egyéni ambíciók jelentős részét feladva megállapodni a közös kormányzás és a szükséges gazdasági intézkedések részleteiről.

Az, hogy a PSD még mindig kéreti magát, hogy részese legyen a PNL, az USR és az RMDSZ oldalán az új kormánynak, és a kiszivárgott hírek szerint a miniszterelnöki tisztségről való lemondás fejében ragaszkodik a képviselőház elnöki tisztségéhez, valamint az egyik hírszerző szervezet igazgatói posztjához, mérsékelten jó jel, mint ahogy az is, hogy

az USR máris az állami vagyon privatizáció révén történő elkótyavetyélésében látja a kiutat.

És akkor még nem beszéltünk Ilie Bolojan liberális párti politikusról, akit a Nagyvárad polgármestereként és a Bihar megyei közgyűlés elnökeként végrehajtott, profin marketingelt fejlesztések nyomán sokan a jó vezető példaképének tekintenek, ezért Dan őt szánja miniszterelnöknek – de egyrészt ő sem messiás, és azért a váradiak és a bihariak tudják, hogy nem minden intézkedése sült el jól.

Magyar szempontból pedig nem elhanyagolható, hogy ő volt az, aki a fejlesztések örve alatt felturbózta a szimbolikus román térfoglalást Nagyváradon, román zászlókkal és a románok által nemzeti hősnek tekintett, vitatott alakok szobraival szórva tele a belvárost, és

mindent megtett az elkobzott magyar egyházi vagyon jogos visszaszolgáltatásának megakadályozása érdekében – mindez nem biztos, hogy felhőtlen együttműködést vetít előre az RMDSZ-szel.

Már amennyiben a magyar szervezet egyáltalán tagja lesz a kormánynak, annak ugyanis nélküle is meglenne a többsége, ha a PSD, a PNL és az USR úgy dönt, hogy a nemzeti kisebbségekkel együtt részese kíván lenni az új kabinetnek. Nem lesz könnyű tehát az eltérő érdekek és doktrínák miatt összekovácsolni az új kormányt.

Ha azonban sikerül létrehozni a Dan által óhajtott négypárti koalíciót, annak nehéz lesz megkedveltetni magát, hiszen

muszáj lesz számos csoport érdekeit megsértenie, miközben a hiány csökkentése érdekében kiadásokat farag le, privilégiumokat nyes vissza, esetleg elbocsátásokhoz folyamodik, ne adj' Isten, adókat emel.

Közben egy ilyen sok tagból álló kormányban – ismerve a romániai „hagyományokat” – az állandó viták is borítékolhatók, amelyek miatt folyamatosan ott lebeg majd a feje fölött a koalíció felbomlásának Damoklész-kardja.

Vagyis kutya nehéz dolog lesz útját állni az AUR-t egyre magasabbra emelő hullámnak.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezt olvasta?

Gazda Árpád

Gazda Árpád

Huszárok a sós vízben

1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Parajd, a működésképtelen Románia és az újratervezés

Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.

Balogh Levente

Balogh Levente

Georgescu megy, de a „dzsordzseszkizmus” marad

Vége a fél éve tartó elnökválasztási mizériának, a legnagyobb mumus, Călin Georgescu bejelentette a visszavonulását a politikától, miután Nicușor Dan nyerte a megismételt elnökválasztást – úgy tűnhet, Romániában helyreállt a rend.

Balogh Levente

Balogh Levente

Nicușor Dan, Románia és a magyarok

Miközben Nicușor Dan választási győzelme kedvező fejlemény a magyarok számára, hiszen sikerült elkerülni, hogy az országnak szélsőjobboldali, magyargyűlölő elnöke legyen, azért olyan sok okunk még sincs az önfeledt ünneplésre.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Ha a hála nem politikai kategória, a bosszú se legyen az

Románia leginkább ahhoz a katonához hasonlít, akire a csatában rálőttek, de szerencséjére a füle mellett elsüvített a puskagolyó – tömören így foglalható össze az államfőválasztás végeredményének legfőbb következtetése.

Balogh Levente

Balogh Levente

A katasztrófa és a „kisebbik rossz”

Sokszor mondták már a romániai választások kapcsán, hogy két rossz közül kell választani, ezért szavazzunk a kisebbikre – a mostani elnökválasztás viszont már arról szól, hogy nem a nagyobbik rosszat, hanem a katasztrófát kell elkerülni.

Gazda Árpád

Gazda Árpád

Éjszaka a strandon – egy szavazat a félelem és a megaláztatás ellen

Egy soha el nem mondott személyes történetet mesélnék el 1986-ból. Épp elvégeztem az egyetem fizika szakán az első évet. Elviselhetetlen hőség volt Temesváron.