Magyarországi diákok ,,tartják el” az erdélyi falusi turizmust

turizmus

A vendégváró Kalotaszentkirály: Erdély egyik legszebb falujában is visszaesett a falusi turizmus

Fotó: Makkay József

Az utóbbi öt esztendőben számottevően visszaesett az erdélyi faluturizmus keretében vendégül látott hazai és külföldi turisták száma. A Kolozs megyei Kalotaszentkirályon a vendégfogadók száma is a felére csökkent: a szolgáltatást ma már többnyire a magyar kormány által támogatott Határtalanul program keretében érkező diákok veszik igénybe. Összeállításunkban annak néztünk utána, hogy mi okozza az 1990-es években nagy reményekkel induló falusi vendéglátás megbicsaklását.

Makkay József

2025. június 08., 08:562025. június 08., 08:56

2025. június 08., 15:172025. június 08., 15:17

A falusi turizmus a rendszerváltás utáni évek nagy lehetőségeként jött számításba számos erdélyi településen, kiemelten a Székelyföld, Kalotaszeg, Torockó vidéke, Szászföld, valamint Máramaros és a Gutin-hegység térségében. Ezen tájegységek néhány településén már a kilencvenes években sikerült meghonosítani, ami a kétezres években tovább bővült főleg a Magyarországról érkező turistáknak köszönhetően.

A falusi turizmus alapját a helyiek által üzemeltetett vendégházak, panziók, kulcsosházak és agrárturisztikai szálláshelyek képezik.

Ezek a szálláshelyek többnyire családias hangulatúak, helyi stílusban berendezettek, saját fürdőszobával és konyhával rendelkeznek, és egy vagy több vendégszobával működnek.

Aki vendégként ezt a fajta vendéglátást kedveli, az Erdélyben a falusi turizmust művelő helyszíneken belekóstolhat gazdálkodási tevékenységekbe (állatgondozás, sajtkészítés, kenyérsütés), kézműves foglalkozásokba (varrás, fafaragás, szövés), helyi gasztronómiába (hagyományos erdélyi ételek kóstolása, főzési bemutatók), természetjárás, túrák a közeli hegyekbe, lovaskocsizás, biciklitúrák, illetve közkedveltek a kulturális programok is – néptáncbemutatók, helyi ünnepségek, templom- és várnéző túrák, stb.

turizmus Galéria

Vincze Kecskés István szerint drasztikusan lecsökkent a felnőtt turistacsoportok száma

Fotó: Makkay József

A turizmusnak ezt a válfaját a hazai és a külföldi vendég a tömegturizmusra szakosodott szállodákban, panziókban nem találja meg, ugyanakkor a falusi turizmus sikeressége szorosan összefügg a helyi közösségek együttműködésével. A legtöbb településen turisztikai egyesületek, civil szervezetek vagy szövetkezetek segítik az érdeklődőket programok szervezésében, információadásban és marketingben.

A falusi turizmus nagy előnye, hogy a fenntartható fejlődésre alapoz.

A helyiek arra törekednek, hogy a természeti és kulturális értékek hosszú távon is megőrizhetők legyenek, és a vendéglátásban felhasznált ételek nyersanyaga minél nagyobb százalékban a helyi gazdaságokban megtermelt mezőgazdasági termékek közül kerüljön ki.

Szakemberek szerint a falusi turizmus Erdélyben a vidéki életformával nem csupán szállást, hanem élményt és kapcsolatot is kínál. A látogatók nemcsak kikapcsolódhatnak, hanem aktív részesei is lehetnek a hagyományokra épülő, vendégszerető közösség mindennapjainak.

turizmus Galéria

Torockót kulturális rendezvényeiért is kedvelik a turisták

Fotó: MTI/Kiss Gábor

Miért működik egyre nehezebben a falusi turizmus?

A nagy tervekkel elindult falusi turizmus sok erdélyi településen mégsem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ennek több oka van, amelyek közül kiemelkedik a gyenge erdélyi úthálózat – kevés az összefüggő autópálya-szakasz, és sok turisztikailag vonzó falu nehezen megközelíthető a rossz minőségű vagy hiányzó aszfaltozott utak miatt. További gond a tömegközlekedés hiánya: a legtöbb vidéki településen ritka vagy teljesen hiányzó buszjáratok nehezítik a turisták érkezését. Az is elriasztja a modern utazókat, hogy néhány területen még mindig gondot jelent a stabil mobilhálózat vagy internet-hozzáférés hiánya.

A vendéglátás szempontjából nagy kihívás, hogy sok falusi szállásadó nem rendelkezik idegenforgalmi vagy vendéglátói szakképesítéssel, ami hatással van a szolgáltatások minőségére, a szaktudás hiányát ugyanis nem lehet csupán kedvességgel pótolni. Gondot jelentenek a nyelvi akadályok is a külföldi turisták fogadásánál.

Szakemberek szerint sok falusi vendéglátó kisvállalkozás azért nem hatékony, nem sikeres, mert nem áldoz a reklámra:

nem tudja szolgáltatását hatékonyan reklámozni online platformokon vagy a közösségi médiában. A sikertelenséghez hozzájárul az is, hogy a vidéki lakosság sok esetben nem fér hozzá időben a pályázati lehetőségekről szóló információkhoz, illetve a pályázatok megírásához és lebonyolításához gyakran nincs helyi szaktudás vagy segítség.

A falusi vendégfogadással az utóbbi években nagy számban felhagyók leginkább arra panaszkodnak, hogy a szálláshelyek bejegyzése és engedélyeztetése nehézkes és bürokratikus feladat, másrészt sokak számára elrettentőek az adóterhek: a kisebb falusi vállalkozások számára a közterhek és járulékok aránytalanul megterhelőek lehetnek.

turizmus Galéria

Vincze Kecskés István panziója Kalotaszentkirályon

Fotó: Makkay József

Kalotaszentkirályon a felére csökkent a falusi vendéglátók száma

Egyes becslések szerint az utóbbi öt évben Erdélyben mintegy 30 százalékkal csökkent a falusi vendéglátók száma. A korábban jó kereseti lehetőségnek tartott falusi turizmus megbicsaklása mögött ugyanakkor generációváltást is látnak a szakemberek. A Krónikának nyilatkozó Vincze Kecskés István, a kalotaszentkirályi falusi turizmus főszervezője arra panaszkodik, hogy a korábbi 40 vendéglátó gazda fele lemorzsolódott. Az egyik fő oka ennek az e-számlázási rendszer és a kasszagépek kötelező bevezetése volt, ami számos idős embert kirostált, akiknek sem kedvük, sem tudásuk nem volt az új pénzügyi elvárások elsajátítására.

Idézet
Nem igaz az, hogy az új pénzügyi eljárás miatt nem érné meg a falusi turizmus.

Ezeket az új követelményeket meg lehet tanulni, mint ahogy a vendéglátást folytatók is hamar elsajátították” – mutatott rá portálunknak a kalotaszegi turistaszervező.

  • Az igazi gond a Magyarországról és Felvidékről Erdélybe utazó felnőtt turisták számának drasztikus csökkenése, ami az utóbbi tíz évben mintegy felére esett vissza.

  • Ezek zömében a magyar lakta vidékeket, a magyar falvakat, a magyar érdekeltségű épített, kulturális és gasztronómiai örökséget keresték.

  • Ezek kiesését nehéz pótolni, véli a kalotaszentkirályi vendéglátó.

Vincze Kecskés István úgy látja, hogy a kalotaszentkirályi, és általában az erdélyi magyar érdekeltségű falusi turizmus megmentője a magyar kormány által támogatott Határtalanul program, amelynek keretében sok magyarországi diák érkezik Erdélybe. Áprilistól júliusig erre alapozzák a kalotaszentkirályi vendéglátást is – ezen a héten mintegy 150-200 diákot látnak vendégül a kalotaszegi faluban több napra is. A diákok csillagtúra keretében, buszos kirándulással Kolozsvárra, Torockóra, a Tordai-hasadékba, vagy éppen Zsibóra látogatnak el. Júliustól a tanulók helyét a felnőtt turizmus kellene átvegye, ami az utóbbi időszakban viszont a felére csökkent.

turizmus Galéria

Torockói utcakép: a Kalotaszegen megszálló magyarországi gyerekcsoportok ide is ellátogatnak

Fotó: Makkay József

Egyre kevesebb szervezett felnőtt csoport érkezik: míg a magyarországi és felvidéki turistairodák küldenek egy-egy busznyi embert, Nyugat-Európából, illetve Kelet-Európa más térségeiből már nem jönnek.

Vincze Kecskés szerint a magyar érdekeltségű erdélyi falusi turizmus jövője elsősorban attól függ, hogy folytatódik-e a magyarországi Határtalanul program.

A jövőre nézve a kalotaszegi idegenforgalmi szervező gondot lát abban is, hogy az észak-erdélyi autósztráda átadásával a kalotaszegi falvak kiesnek a tranzitturizmusból. Az erdélyi falusi turizmus fő kedvezményezettje eddig is a Székelyföld volt, így amennyiben autópályán könnyebben elérhető lesz, a magyarországi turisták körében lanyhulni fog Erdély más vidékei iránt az érdeklődés.

korábban írtuk

Padlóra küldte a vírus a falusi turizmust
Padlóra küldte a vírus a falusi turizmust

A 15 ezer vendégéjszakát elérő kalotaszentkirályi falusi turizmusban is egyik napról a másikra omlott össze a nagy reményekkel kecsegtető foglalkozás. A mintegy negyven panzió tulajdonosa egyelőre kivár, de a turistaszervező szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a legjobb forgatókönyv szerint is a tavalyi forgalomnak legfeljebb a harminc százalékára számíthatnak idén.&a

korábban írtuk

Nem tömegturizmusban, hanem a helyi értékeket megmutató falusi vendéglátásban érdekelt Torockó
Nem tömegturizmusban, hanem a helyi értékeket megmutató falusi vendéglátásban érdekelt Torockó

Erdély híres turistavonzó települése Torockó, messze földről érkeznek a vendégek, egyre több család az Erdélyi-középhegység legszebb településén akar pihenni. A község újraválasztott polgármesterével jártuk körül a falu fejlesztési lehetőségeit.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 29., kedd

Halálra gázolt a vonat egy nőt a Szeben megyei Mikeszászán

Halálra gázolt a vonat kedd este egy 67 éves nőt a Szeben megyei Mikeszászán (Micăsasa) – közölte a megyei rendőrség.

Halálra gázolt a vonat egy nőt a Szeben megyei Mikeszászán
2025. július 29., kedd

Nyáron is elolvadhatunk a Bánsági-hegyvidéken tervezett síparadicsomtól

Igazi síparadicsom épülhet a Bánságban az ország jelenlegi leghosszabb sípályája mentén, amelyet már lesiklásra alkalmassá tettek a Szemenik-hegységben, viszont a java csak ezután jön a 40 millió eurót felemésztő nagyberuházásnak köszönhetően.

Nyáron is elolvadhatunk a Bánsági-hegyvidéken tervezett síparadicsomtól
2025. július 29., kedd

Tűz ütött ki a temesvári megyei kórházban

Tűz ütött ki kedd reggel a temesvári megyei kórház egyik kórtermében. A helyszínre a tűzoltók vonultak ki, és a szomszédos kórteremből két személy önként evakuálta magát.

Tűz ütött ki a temesvári megyei kórházban
2025. július 29., kedd

Volt, aki vaddisznó elől menekült: több ukrán állampolgár is a máramarosi hegyimentők segítségére szorult

Enyhe hipotermiás állapotban hoztak le a Máramarosi-havasokból egy ukrán férfit a hegyimentők és a határrendészek keddre virradóra.

Volt, aki vaddisznó elől menekült: több ukrán állampolgár is a máramarosi hegyimentők segítségére szorult
2025. július 28., hétfő

Beépíteni a népi kultúrát az iskolai oktatásba – ősztől akkreditált képzés indul pedagógusoknak

Akkreditált, a román oktatási minisztérium által elismert képzést indít ősztől pedagógusoknak az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány.

Beépíteni a népi kultúrát az iskolai oktatásba – ősztől akkreditált képzés indul pedagógusoknak
2025. július 28., hétfő

Stabilizálták a rónaszéki bányaomlás kráterének széleit, hogy ne keletkezzen újabb süllyedés

Zahoránszki Brigitta Máramaros megyei parlamenti képviselő a Krónikának elmondta: a szakemberek által javasolt megoldás láttán a rónaszékiek érzik, hogy a hatóságok nem közömbösek a helyzetük iránt.

Stabilizálták a rónaszéki bányaomlás kráterének széleit, hogy ne keletkezzen újabb süllyedés
2025. július 28., hétfő

Csőbe húzták a parajdi sóbányát elárasztó Korond-patakot

Bevezették hétfőn az elárasztott parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak vizét az ebből a célból épített csőrendszerbe, és ezzel végéhez közelednek a bányánál zajló sürgősségi munkálatok az illetékesek szerint.

Csőbe húzták a parajdi sóbányát elárasztó Korond-patakot
2025. július 28., hétfő

Változékony időjárással érkezik az augusztus

Románia régióinak nagy részén ingadozó lesz a hőmérséklet a következő két hétben, és esőzésekre is számítani lehet – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) július 28. és augusztus 10. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.

Változékony időjárással érkezik az augusztus
2025. július 28., hétfő

Közel húszezer lejnyi bírságot eredményezett a tiltás ellenére megtartott nagyváradi Pride-felvonulás

Összesen 19 800 lej értékű bírságot „Osztott szét” a csendőrség a Nagyváradon szombaton az önkormányzat tiltása ellenére megtartott Pride-felvonulás kapcsán.

Közel húszezer lejnyi bírságot eredményezett a tiltás ellenére megtartott nagyváradi Pride-felvonulás
2025. július 27., vasárnap

Kettészakad az ország: egyik felében felhőszakadások, a másikban kánikula tombol

Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztás van érvényben vasárnap estig az ország nyugati felén. Az ország keleti felében ugyanakkor harmadfokú, vörös jelzésű riasztást adtak ki kánikula miatt.

Kettészakad az ország: egyik felében felhőszakadások, a másikban kánikula tombol