Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Utódállami irigység

2018. augusztus 06., 22:562018. augusztus 06., 22:56

Elindult vasárnap a kárpátaljai Csapról a kelet-ukrajnai konfliktusban érintett azon gyermekek utolsó csoportja, akik a magyar kormány költségén egy héten át üdülnek a Velencei-tónál.

Idén nyáron öt csoportban mintegy 170 ukrán gyermek nyaralhat Magyarországon budapesti támogatással. Szintén hétvégi hír, hogy a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) támogatást nyújt a nemrég tisztázatlan körülmények közt leégett nagydobronyi református roma imaház és óvoda újjáépítéséhez.

Ez a két példa csupán a töredéke annak a támogatásnak, amit a magyar állam 2010-től folyamatosan áramoltat Ukrajnába, elsősorban a mintegy 140 ezer fős kárpátaljai magyar közösség megmaradásának biztosítására. És amint a polgárháború sújtotta övezetből származó gyerekek üdültetése, katonák rehabilitációja is bizonyítja, nemcsak magyarok a budapesti támogatás kedvezményezettjei. Egyáltalán nem járunk messze a valóságtól, ha kijelentjük, Magyarország az ukrán államtól vállal át feladatot, költségvetési terhet és felelősséget, valahányszor segítséget nyújt Ukrajna valamely régiójának és polgárának. Hasonló a helyzet Románia esetében is: Budapest tulajdonképpen Bukarestnek is jót tesz, amikor templomot, óvodát, iskolát újít, diákoknak-egyetemistáknak nyújt állandó juttatást, magyar könyvek, sajtótermékek megjelenését finanszírozza, gazdaságfejlesztési programot működtet Erdélyben.

Ennek ellentételezéseként mit tesz Kijev és Bukarest? Az ukrán hatóságok napok óta kitiltással, szankciókkal, a kettős állampolgárok ellehetetlenítésével fenyegetőzik amiatt, hogy a magyar kormány Kárpátalja fejlesztéséért felelős miniszteri biztossal is rendelkezik. Bár intenzitásában nem fogható a kijevi hőzöngéshez, a román külügyminisztériumnak sem kell a szomszédba mennie egy kis rosszindulatért és áskálódásért. Ahelyett, hogy megköszönné a budapesti hatóságok jóindulatát, Bukarest azt firtatja, vajon eleget tesz-e a magyar állam egyelőre Maros megyében futó gazdaságfejlesztési programja az uniós versenyszabályoknak és Románia törvényeinek.

Az ukránok és a románok egyformán képtelenek túllátni a szemüket elhomályosító nacionalista ködfelhőn, és ott is ellenségképet látnak, ahol egyáltalán nem kellene. Nem képesek felfogni, hogy az elszakított nemzetrészeken élő magyarok támogatásával Budapest nem elvenni akar az utódállamoktól, hanem éppenséggel adni. Elég lenne, ha Kijev és Bukarest kikérné a külföldön élő ukránok, románok véleményét, mindjárt rájönne, ez a hatékony nemzetpolitika útja.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Elsöpör az AUR-hullám?

Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.

Gazda Árpád

Gazda Árpád

Huszárok a sós vízben

1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Parajd, a működésképtelen Románia és az újratervezés

Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.

Balogh Levente

Balogh Levente

Georgescu megy, de a „dzsordzseszkizmus” marad

Vége a fél éve tartó elnökválasztási mizériának, a legnagyobb mumus, Călin Georgescu bejelentette a visszavonulását a politikától, miután Nicușor Dan nyerte a megismételt elnökválasztást – úgy tűnhet, Romániában helyreállt a rend.

Balogh Levente

Balogh Levente

Nicușor Dan, Románia és a magyarok

Miközben Nicușor Dan választási győzelme kedvező fejlemény a magyarok számára, hiszen sikerült elkerülni, hogy az országnak szélsőjobboldali, magyargyűlölő elnöke legyen, azért olyan sok okunk még sincs az önfeledt ünneplésre.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Ha a hála nem politikai kategória, a bosszú se legyen az

Románia leginkább ahhoz a katonához hasonlít, akire a csatában rálőttek, de szerencséjére a füle mellett elsüvített a puskagolyó – tömören így foglalható össze az államfőválasztás végeredményének legfőbb következtetése.

Balogh Levente

Balogh Levente

A katasztrófa és a „kisebbik rossz”

Sokszor mondták már a romániai választások kapcsán, hogy két rossz közül kell választani, ezért szavazzunk a kisebbikre – a mostani elnökválasztás viszont már arról szól, hogy nem a nagyobbik rosszat, hanem a katasztrófát kell elkerülni.