Ezzel szemben a kétlábú macskák egész nap kinn állnak a szakadó hóban az utcasarkon. Nem könnyű kenyér. Reggel, munkába menet már látom, SMS-eznek a fordulónál, és hazafelé jövet, késő délután még mindig ugyanabban a testhelyzetben, ugyanazon a sarkon, ugyanazok dorombolnak. Folyamatosan azon gondolkodom, a mai mostoha időkben megéri-e nekik illegetni a billegetőt. Biztosan nem, de nem sok választásuk maradt, ugyanis egyre kevesebb a munkahely, az ősi mesterséget pedig könnyen meg lehet tanulni. Kliensek is kerülnek minden időben, a hízelgéssel keresett összeg pedig nem mellesleg adómentes.
A cicuskák munkájára nagy szüksége van az emberiségnek, erről az utóbbi hetekben országos hírű felmérés is készült. Emellett az is motiválja őket, hogy a közelben parkoló autóból a férjük lesi őket, nehogy rosszul viselkedjenek, vagy netalán elszaladjanak. Állni szabad mindenkinek, hiszen nem tiltják a szabályok. Az viszont már zavaró kezd lenni, ha az emberre a barátai is azon a környéken kénytelenek várni, hogy hazafuvarozza őket, és minden második kamionos rájuk dudál, vagy ajánlatokat téve kiabál ki nekik az ablakon. Lassan félek arra járni és felvenni az ismerőseimet, mert a végén még engem is kandúrnak néznek, és jól megseprűznek. A macskafogók mellesleg mindennaposak arrafelé, de inkább csak a forgalmi engedélyt és a jogosítványt kérik, az viszont korántsem tűnik fel nekik, hogy pár cica már hetek óta ugyanazon a sarkon áll, és látszólag ugyanazt az igényes semmit műveli igen nagy szorgalommal.
Félreértés ne essék, én nem ítélek el senkit, hiszen nem az én tisztem megállapítani, ki milyen erkölcsi határokat feszegethet. Konzervatívnak vagy trendzavarónak sem nevezhetnek, mert sem a régi, sem az új módit nem tartom nagyobb becsben az átlagosnál. Egyszerűen annyit kívánok, hogy a bevásárlókosaramból ne lopják ki az utcagyerekek a narancsot, a gyorsbüfénél ne nézzék ki a számból a csövesek a falatot, és fényes nappal ne kelljen minden sarkon integető, kacsingató cicákba botlanom, mert a végén még akaratom ellenére kompromittáló helyzetbe keveredem.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Látogatottsági adatok