A 87 éves Oscar-díjas rendező, Szabó István életműdíjat vehetett át Cannes-ban
Fotó: Kiss Gábor/MTI
Életműdíjjal tüntette ki a filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI) Szabó Istvánt péntek este a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon, az elismerést A napfény íze című filmje restaurált verziójának vetítése előtt vehette át a magyar filmrendező.
2025. május 17., 09:502025. május 17., 09:50
A 25 évvel ezelőtt forgatott magyar filmklasszikusnak, A napfény ízének a Nemzeti Filmintézet által felújított digitális változatát a Cannes Classics elnevezésű hivatalos programban mutatták be.
kiemelve, hogy A napfény íze „nagyon is aktuális, annak ellenére, hogy igazi filmklasszikus”.
Szabó István köszönőbeszédében emlékeztetett arra, hogy a Koncert című 16 perces diplomafilmjét 1962-ben meghívták Cannes-ba, s az alkotással elnyerte a legjobb rövidfilm díját.
„Ezután többször is meghívtak a filmjeimmel, és most nagyon köszönöm a fesztiválnak, hogy újra itt lehetek és újra köszönthetem Cannes-t és köszönthetem a mozit” – mondta
A napfény íze felújított változatának premierjén részt vett Robert Lantos producer, valamint az NFI Filmarchívum és Filmlabor munkatársai.
A rendező a vetítés előtt az MTI-nek elmondta, hogy sokaktól hallja, hogy „ez a film ma aktuálisabb mint korábban”, de szerinte ez a történelemnek köszönhető. „Én 1938-ban születtem, azóta volt Horthy-, Rákosi-, Szálasi-rendszer, volt 56, mindenféle volt az életemben, tehát egy csomó tapasztalatom van. Hogy a tapasztalatok hasonlítanak, az nem az én hibám. És nem is az én erényem.
„A Mephisto aktuális, a Redl ezredes, ami arról szól, hogy valaki hisz egy ideológiában, és az ideológia elárulja őt, az is aktuális. Az Édes Emma, Drága Böbe, ennek a két lecsúszó tanítónőnek a története, abszolút aktuális. A napfény íze aktuális. A zárójelentés, az is aktuális. Erről nem én tehetek, hanem én egyre inkább azt érzem, hogy ez Közép-Európa” – tette hozzá. Szabó István magyar-osztrák-kanadai-német koprodukcióban készült műve átfogó vízió a 20. századról, amelyet egy magyar zsidó család történetén keresztül mesél el.
producerei Andras Hamori és Robert Lantos voltak. A film 1999-ben, a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon tartott világpremierjét követően három Európai Filmdíjat nyert, a legjobb forgatókönyv, a legjobb színész és a legjobb operatőr kategóriában, és világszerte látható volt a mozikban. A film 4K felbontású restaurálása, melyet Cannes-ban láthatott először a közönség, a Nemzeti Filmintézet szakemberei és Koltai Lajos operatőr közreműködésének köszönhetően készülhetett el az elmúlt hónapokban.
Sára Sándor Feldobott kő, Mészáros Márta Napló gyermekeimnek, Elek Judit Sziget a szárazföldön című filmje után immár nyolcadik alkalommal hívott meg magyar filmet az emblematikus klasszikusokat bemutató válogatásába.
Évek óta fesztiválozom, így bátran kijelenthetem, hogy a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál mindig ugyanolyan, de számomra most nagyon más.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
szóljon hozzá!