2009. február 12., 00:482009. február 12., 00:48
S míg mi otthon kínlódunk a főzéssel, mosással, mosogatással, vasalással, gyermekneveléssel, és még arra sem jut erőnk, hogy esténként egy könyvbe beleolvassunk, ti azon a címen, hogy üzleti tárgyalásotok van, elmentek a barátokkal focizni, úszni, majd sörözni. És ez még mind nem elég, mert amikor éjféltájt valahogy nagy nehezen hazakeveredtek, még képesek vagytok felébreszteni minket, asszonyokat, hogy a hűtőben nem találjátok a bécsi szeletet és a natúrkrumplit.
Bezzeg, ha egy csinos szőke üldögélne a hűtőben, azt rögtön észrevennétek. Mint ahogy teszitek az utcán, a kocsmában, a kávézóban, a színházban, ki tudja még, hol, amerre jártok, s ízléstelen megjegyzéseket tesztek. És nem mostok este fogat, mert minek azt, és fújjátok az arcunkba az alkoholos, dohánybűzös leheleteteket. Horkoltok, a hónaljatok s a lábatok büdös, mert csak reggel zuhanyoztok, hiszen a munkahelyen a kolléganők előtt mennyire imponáló a frissen illatozó férfi. A büdös zoknitokat széthányjátok a házban, a bűzlő bakancsotokat ahelyett, hogy kiraknátok, a lépcsőházba, az erkélyre vagy a tornácra, hát nem, úgy, ahogy van, sárosan és porosan ledobjátok az előszobában, hadd terjengjen egész áldott éjszaka a görénykergető bűz.
Amikor esztek, csámcsogtok, böfögtök, s hiába kérünk, hogy este ne egyetek fokhagymát, mert az egészséges bár, valóban jót tesz a vérkeringésnek és az ereknek, de mégis büdös, azt is az arcunkba fújjátok, mint a szesz- s a dohányszagot. Ha pedig már nem bírjuk a leheleteteket, s elfordulunk, hogy legalább aludni tudjunk, akkor ti morcoskodtok, és még ti álltok az erdő felől, hogy már megint miért nincs kedvünk egy kicsit szerelmeteskedni. Hát, hogy lehet így együtt élni veletek? Egyszerűen disznók vagytok, és kész.
Na látod? Ezért vagyunk olyan ennivalóak!
Vége a fél éve tartó elnökválasztási mizériának, a legnagyobb mumus, Călin Georgescu bejelentette a visszavonulását a politikától, miután Nicușor Dan nyerte a megismételt elnökválasztást – úgy tűnhet, Romániában helyreállt a rend.
Miközben Nicușor Dan választási győzelme kedvező fejlemény a magyarok számára, hiszen sikerült elkerülni, hogy az országnak szélsőjobboldali, magyargyűlölő elnöke legyen, azért olyan sok okunk még sincs az önfeledt ünneplésre.
Románia leginkább ahhoz a katonához hasonlít, akire a csatában rálőttek, de szerencséjére a füle mellett elsüvített a puskagolyó – tömören így foglalható össze az államfőválasztás végeredményének legfőbb következtetése.
Elnökválasztás előtt áll, és háborog az ország. A választópolgárnak el kell döntenie, hogy az egykori suszter „aranykorszakát” felelevenítő aktivista „megmondóember” vagy a matematikában kimagasló eredményeket felmutató jelölt mellé üti a pecsétet.
Sokszor mondták már a romániai választások kapcsán, hogy két rossz közül kell választani, ezért szavazzunk a kisebbikre – a mostani elnökválasztás viszont már arról szól, hogy nem a nagyobbik rosszat, hanem a katasztrófát kell elkerülni.
Egy soha el nem mondott személyes történetet mesélnék el 1986-ból. Épp elvégeztem az egyetem fizika szakán az első évet. Elviselhetetlen hőség volt Temesváron.
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.