Erdély arca

Közhely, de teljesen helytálló a megállapítás, miszerint az Erdélyben rejlő gazdasági, idegenforgalmi potenciál tizedét sem sikerült kamatoztatni külföldön az elmúlt két évtized során.

Rostás Szabolcs

2011. május 19., 08:582011. május 19., 08:58

Magánvállalkozók, vendéglátó-ipari egységek, különböző civil szervezetek, önkormányzatok egyenként több-kevesebb sikerrel próbálják be- és felmutatni, reklámozni és népszerűsíteni a nagyvilágnak szűkebb pátriájukat, az ott rejlő egyedi lehetőségeket, ez az igyekezet azonban csakis lokális sikerrel kecsegtethet. Az a baj, hogy 1990 óta egyetlen román kormány sem épített fel tudatos, egységes turisztikai stratégiát Erdélyre, úgy, ahogy teszi például a Fekete-tenger vagy a bukovinai kolostorok vonatkozásában, mintha ennek az országnak kizárólag a tengerpartja és a festett templomai jelentenék az idegenforgalmi vonzerőt. No de ne bújjunk az ujjunk mögé, hiszen e téren nemcsak Bukarest, hanem mi, erdélyi magyarok is ludasok vagyunk, hiszen – néhány próbálkozástól eltekintve – a közösség sem tett meg mindent azért, hogy szülőföldje festői tájait, kulturális gazdagságát, sokszínűségét megismertesse a nagyvilággal.

Legalább annyira, hogy néhány ezer kilométerre innen ne tévesszék össze Transzszilvániát Pennsylvaniával. Andalúziához vagy Bajorországhoz képest Erdélynek ma csapnivaló „országimázsa” van külföldön, és ennek oka nemcsak a marketing hiányában keresendő, hanem abban is, hogy az itteni emberek képtelenek pozitív jövőképet sugározni kifelé, nem tudják „eladni” az idegennek azt, hogy a szülőföldjük szép, szerethető hely. A székely atyafiakkal kaszáló, pálinkázó, messze földön páratlan műemlékeket, élőhelyeket meglátogató brit trónörökösnek kell kimondania, hogy Erdély a legjobb exportterméke Romániának, olyan kincs, amellyel még hazája sem rendelkezik. Még szerencse, hogy Károly herceg – többek között rokoni szálai révén, hiszen Rhédey Klaudia magyar grófnő az anyja, II. Erzsébet angol királynő ükanyja volt – felfedezte magának a régiót, és hírét viszi a nagyvilágba.

Mostani vakációzásának visszhangja többet jelent egy reklámkampánynál, egyedül ettől azonban még Erdély nem fog egy csapásra bekerülni a nemzetközi idegenforgalom vérkeringésébe. Erdélyt elsősorban annak lakói képesek híressé tenni azzal, ha őszintén el tudják hitetni másokkal, miért jó itt élni, és miért érdemes idelátogatni.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 18., péntek

Trump a háborút választotta?

Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.

Trump a háborút választotta?
Trump a háborút választotta?
2025. július 18., péntek

Trump a háborút választotta?

2025. július 15., kedd

Székelyföld és a román futball agresszorai

Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.

Székelyföld és a román futball agresszorai
2025. július 14., hétfő

A „Fogjuk meg, s vigyétek!” politikájától az „Utánam, vitézek!” politikájáig

Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.

A „Fogjuk meg, s vigyétek!” politikájától az „Utánam, vitézek!” politikájáig
2025. július 11., péntek

Kit és hogyan büntessünk a megszorítások miatt?

Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.

Kit és hogyan büntessünk a megszorítások miatt?
2025. július 04., péntek

Legyenek megszorítások, csak mi ússzuk meg!

Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.

Legyenek megszorítások, csak mi ússzuk meg!
2025. június 24., kedd

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?

Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?
2025. június 24., kedd

Meglehet, ez lesz a mi Csernobilunk – A parajdi katasztrófáról a szociológus szemével

A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.

Meglehet, ez lesz a mi Csernobilunk – A parajdi katasztrófáról a szociológus szemével
2025. június 22., vasárnap

Irán dönthet: tárgyal vagy eszkalál

Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.

Irán dönthet: tárgyal vagy eszkalál
Irán dönthet: tárgyal vagy eszkalál
2025. június 22., vasárnap

Irán dönthet: tárgyal vagy eszkalál

2025. június 20., péntek

A kódolt instabilitás kormánya

Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.

A kódolt instabilitás kormánya
A kódolt instabilitás kormánya
2025. június 20., péntek

A kódolt instabilitás kormánya

2025. június 19., csütörtök

Sós szájíz, sótlan felelőtlenség Parajd ügyében

A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.

Sós szájíz, sótlan felelőtlenség Parajd ügyében