Kiss Judit

2018. március 27., 23:46

Mindannyiunk tükre, a színház

Nézők és színészek együtt ünneplik a színpadon megszülető mindenkori csodát a március 27-i világnap apropóján.

Ezen a tavaszi napon az előadás megszentelt terében és azon kívül is világszerte felhívják a figyelmet a színházművészet – és tágabb értelemben a kultúra – fontosságára, tisztelegnek a színészek, a színházi dolgozók előtt, ugyanakkor kérik a közönség támogatását.

Az erdélyi teátrumok is adóztak a világnapnak, sok helyen úgy is, hogy Thália papjai és papnői a színházi térből kilépve, „hétköznapibb” módon teremtettek kapcsolatot a közönséggel. Ilyenkor a színészek pingpongoznak, közismert zeneszámokat játszanak, főznek, utcai performanszokat tartanak, a kulisszák mögé vezetik az érdeklődőket, mindezt azért, hogy áthidalhatóvá tegyék, lerövidítsék a távolságot, ami a színpad misztériuma és a színházon kívüli világ közt feszül.

Nyilván szükség van arra, hogy a világnap apropóján – de más napokon is – közvetítsenek a két világ között. Bár sokszor úgy tűnik, sok minden miatt háttérbe szorul, azért remélhetőleg soha nem hal ki az emberekből a kultúra, a színház iránti igény, és a világot jelentő deszkákon történő örökös titkot, mágiát ugyanaz a kíváncsiság övezi, ami az ókori görögök óta minden korban. Ettől függetlenül a kultúra más területeihez hasonlóan nem tartozik a nagy tömegek által kedvelt „árucikkek” közé: legutóbbi felmérések szerint a romániai lakosság mindössze 13 százaléka jár színházba.

A világnap apropóján több kérdés is felmerülhet. Vajon az utóbbi időben miért érzik úgy a színházi alkotók, hogy az előadás által teremtett külön idő és tér közegéből kilépve is népszerűsíteni kell a színház világát? Felméri-e a társadalom, milyen áldozatot kell hoznia a színésznek az örökös, naponta megvalósított átváltozásokért, aminek aztán tanúi lehetnek a nézők? És vajon mi minden okozhatja a nézők és alkotók közti szakadékot, amit a világnapi akciók is áthidalni szeretnének?

Minderre számos válasz születhet, van azonban, ami bizonyos. A színház teremtett világa, a mindenkori jelenben megszülető varázslat ma is ugyanaz a tükör, az az akár menedékként is szolgáló másik dimenzió, amire ősidők óta szüksége van az emberiségnek.

És hogy napjainkban még milyen küldetést tölthet be a színház? Simon McBurney brit színész világnapi üzenetében úgy fogalmazott, az a hely, ahol az emberek egybegyűlnek, és azonnal közösséggé formálódnak. Ennek a közösségnek az életben tartása is a színház küldetése. Ennek a közösségnek köszönhetően olyan közeg jön létre, amely kiszakíthat a napi politika, a pénzügyek, a közélet őrületéből, ugyanakkor segít felülemelkedni mindezen, emberi mivoltunk tükreként másként látni önmagunkat, lelkiekben gazdagabbá válni. Jó lenne, ha többen felfigyelnének erre a tükörre. És nemcsak a színházi világnapon.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Kiss Judit 2019. július 18., csütörtök

Álbetegek, igazi érdekek

Hogy miként lehetne bár részben megszabadítani a romániai egészségügyet a rendszert sűrűn behálózó korrupciótól, nevezetesen a csúszópénzek gyakorlatától, annak csak a Jóisten a megmondhatója.

Pataky István 2019. július 17., szerda

Dăncilă áll az ellenzék rendelkezésére

Észrevették, hogy Viorica Dăncilă már nem analfabéta? A „vörös pestis”, amely állítólag megfertőzte az országot, hirtelen eltűnt.

Balogh Levente 2019. július 16., kedd

Szélsőségesek nélküli szélsőségesség

Románia példaértékű lehet más országok számára, hiszen itt nincsenek a parlamentben szélsőséges pártok – hangzik el gyakran az öntömjénező kijelentés bukaresti illetékesek részéről.

Makkay József 2019. július 15., hétfő

Szakmatanulás helyett bukott érettségizők

Egy kisvendéglőben a „pincér” nemrég nyakamba öntötte a levest. Annyira ügyetlenül mozgott, hogy messziről láttam, nincs sok köze a szakmához. Miután az első döbbenetből felocsúdtam, az éppen benn tartózkodó étteremtulajdonossal sikerült tisztáznunk a helyzetet.

Balogh Levente 2019. július 12., péntek

Román konfliktusrendezés provokációval

Úgy tűnik, a legendás román diplomácia új eszközzel kísérletezik a Magyarországgal fennálló évszázados nemzetközi konfliktusok „rendezésére”: a folyamatos és arcátlan provokációval.

Pataky István 2019. július 10., szerda

Közép-kelet-európaiak román kakukktojással

Az már most nyilvánvaló, hogy az Európai Unió évek óta súlyosbodó válsága nem az elkövetkező öt évben fog megoldódni. Az intézmények élére jelölt személyek, de a kiválasztás módja körül kialakult hangos viták sem jeleznek pozitív változást. 

Kiss Judit 2019. július 09., kedd

Hogyan magyarázzuk a bizonyítványunk?

Ismét itt a július eleji, az érettségi jegyében telő időszak vége: ez az az évről évre visszatérő periódus, amikor széltében-hosszában magyarázzák, magyarázzuk a bizonyítványt.

Bálint Eszter 2019. július 08., hétfő

Mindennapi bizonytalanságaink

Egyik kezével ad, a másikkal elvesz – továbbra is ez jellemzi a leginkább a román szociálliberális kormány ténykedését. No, persze a kapkodás mellett, amivel hol voksok reményében adakozni, hol meg elvenni próbál a polgároktól, hogy legyen miből fedeznie az adakozást.

Balogh Levente 2019. július 05., péntek

Az elfogadható kompromisszum

Az adott erőviszonyok és lehetőségek mellett nemigen lehetett volna jobb megoldást találni az EB elnöki tisztségének betöltésére a konzervatív Ursula von der Leyen német védelmi miniszternél, legalábbis magyar, illetve közép-európai szempontból.

Kiss Judit 2019. július 04., csütörtök

Mielőtt megfojtana a műanyaghulladék

Nagyfokú naivitás lenne elvárni, hogy gördülékenyen, az előírásoknak megfelelően működjenek sokakat érintő folyamatok Romániában. Nálunk ugyanis távolról sem lehet karikacsapáshoz hasonlítani azt, ahogy nyögvenyelősen, kínlódva próbálunk felzárkózni uniós elvárásokhoz.

Vélemény
Kiss Judit: Álbetegek, igazi érdekek

Hogy miként lehetne bár részben megszabadítani a romániai egészségügyet a rendszert sűrűn behálózó ...

Pataky István: Dăncilă áll az ellenzék rendelkezésére

Észrevették, hogy Viorica Dăncilă már nem analfabéta? A „vörös pestis”, amely állítólag ...

Balogh Levente: Szélsőségesek nélküli szélsőségesség

Románia példaértékű lehet más országok számára, hiszen itt nincsenek a parlamentben szélsőséges ...